agrarszektor.hu • 2021. július 14. 16:30
Óriási a munkaerőhány a hazai zöldség- és gyümölcságazatban, pedig az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek is. Egy napszámos ma már akár napi 10-15 ezer forintot is megkereshet, ráadásul még szakképzettnek sem kell lennie hozzá. Ugyanakkor bármennyire is szükséges lenne, több munkafolyamatnál lehetetlen az élő munkaerő kiváltása a zöldség- és gyümölcstermesztésben, de amely területeken ez lehetség lenne, még ott is nagyon gyerekcipőben jár a robotizálás.
Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, miközben a szektor termelési értéke 300 milliárd forint - mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Hozzátette, körülbelül 15-25 százalék közötti a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.
A szakember elmondása szerint a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, és még belőlük is hiány van. Fokozza a problémát, hogy a fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti - még úgy sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek. Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.
Külföldi vendégmunkások számára a magyar agrárium nem vonzó alternatíva, az ukrán és a román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát. Apáti Ferenc elmondása szerint az automatizálás és a robotizálás a zöldség- és gyümölcstermesztésben még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben egyáltalán lehetséges a használatuk. A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál a munkafolyamatok 70-80, de akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető
A munkaerőigény időben is eltérő az egyes kertészetekben, mert míg az üvegházak, vagy fóliaházak a decemberi ültetéstől a következő novemberi szezonzárásig folyamatosan, egész évben munkát adnak az embereknek - jellemzően ezek foglalkoztatják az állandó munkaerő zömét - úgy a gyümölcstermesztésben vagy szabadföldi zöldségtermesztésben csak néhány hétig, hónapig van szükség sok dolgos kézre, növényápolás, metszés, illetve betakarítás idején.
A FruitVeB elnökének elmondása szerint a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.
A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt - hangsúlyozta Apáti Ferenc.