Világszerte és Európában is az elmúlt években súlyos mértékűvé vált a vadon élő beporzók, elsősorban a méh fajok tömeges pusztulása, ráadásul nem csak az egyedszámuk, hanem a sokféleségük is csökkent. A megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak - emlékeztetett a tárcavezető - olvasható az Agrárminisztérium közleményében. Hozzátette, a természetes beporzók ökoszisztéma-szolgáltatási tevékenységének csökkenését a méhészeti ágazat kompenzálhatja, ehhez azonban szükséges, hogy megmaradjon a termelők méhtartási kedve. Ez azzal ösztönözhető, ha a méztermelés kockázatai csökkennek, jövedelmezősége pedig javul - mutatott rá Nagy István.
Kifejtette, a Méhészeti Nemzeti Program eddig is a legfontosabb alappillére volt a méhészeti ágazatnak. Ezért annak minél sikeresebb felhasználása érdekében javaslatot tettünk a rendelkezésre álló forrásoknak a helyi viszonyokhoz alakítható rugalmasabb felhasználására. Emellett a jövedelmezőség stabilizálása érdekében a tagállamok közösen szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó végrehajtási szabályok kidolgozása során biztosítson egy, a méhcsaládok száma alapján nyújtott, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzését és a méhek beporzási tevékenységét szolgáló támogatási lehetőséget - emelte ki az agrártárca vezetője.
Nagy István hangsúlyozta, sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt három évben a méhészek jövedelmezősége és a termésmennyiség is csökkent. A méhészek kifogytak tartalékaikból, a jövedelmezőség három év alatt 50 százalékkal csökkent az ágazatban. A magyar kezdeményezés ebben a nehéz helyzetben kíván hatékony és kézzelfogható segítséget nyújtani a méhészek számára. Az elmúlt másfél évben már ötödik alkalommal szerepel a Tanács napirendjén a méhek védelmével összefüggő napirendi pont, amely mutatja a téma kiemelt fontosságát és azt, hogy az eddigi intézkedések még nem voltak elegendők - mutatott rá a miniszter.