A vis maior eseményt abban az esetben szükséges a gazdálkodónak a Magyar Államkincstár felé jeleznie, ha annak hatására a gazdálkodó a támogatásokra vonatkozó jogszabály(ok)ban, pályázati felhívásokban, vagy a támogatáshoz kapcsolódó egyéb szabályozó eszközökben (pl. Irányító Hatóság vagy a Kincstár által kibocsátott közleményekben, stb.) meghatározott feltételeknek, követelményeknek, illetve a megítélt támogatáshoz kapcsolódó művelési-, üzemeltetési-, üzemben tartási-, tartási-, stb. kötelezettségeknek, illetve vállalásoknak (a továbbiakban együttesen: kötelezettségvállalás) nem, vagy csak részben tud eleget tenni - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Amennyiben az ügyfél hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja a vis maior esemény bekövetkeztét és annak hatását, akkor amennyiben az ok-okozati viszony fennáll - pl. az aszállyal nem indokolható a gyomosság fennállásának ténye - úgy az elfogadott vis maior alapján mentesülhet a támogatási feltételek, kötelezettségek teljesítése alól. A MÁK az 57/2021. (VII. 19.) számú Kincstár Közleményében ismerteti a jogszabályok - 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet, 57/2015. (XII. 23.) MvM rendelet - alapján elfogadható vis maior eseményeket, s annak bejelentési módját. A vis maior rendeletek alapján a Kincstár vis maior eseménynek ismerheti el különösen - de nem kizárólagosan - az alábbi eseményeket:

• az ügyfél halála;
• az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége;
• a kötelezettségvállalás, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában előre nem látható, a mezőgazdasági vagy feldolgozóipari üzem jelentős részének a kisajátítása, a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek, az erdősített területnek, erdőnek, továbbá a támogatott tevékenységgel érintett földterületnek a kisajátítása, vagy kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése, illetve a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése;
• a földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele;
• a mezőgazdasági üzemet, a földterületet vagy az erdészeti létesítményt sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (így különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás);
• a mezőgazdasági üzem részét képező vagy erdőterületen elhelyezkedő, állattartást, egyéb mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet, illetve egyéb támogatott tevékenységet szolgáló vagy támogatásból megvalósított építmények vis maior következtében történő megsemmisülése, illetve olyan mértékű megrongálódása, amely a rendeltetésszerű használatot ellehetetleníti;
• az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy állat-járványügyi intézkedés miatti állománycsökkenés;
• az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy leölése;
• az ügyfél növényállományának, illetve gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel;
• zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés;
• az intervenciós és export tevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett váratlan vagy tartós akadály, és az alternatív útvonal használata jelentős többletköltséggel jár;
• a koronavírus-járvány miatt elrendelt kormányzati intézkedések miatt bekövetkezett akadályoztatás.

A fenti felsorolás csak a legjellemzőbb eseteket rögzíti. Egyéb jogszabály, pályázati felhívás a fenti felsorolást bővítheti. Az igazolt vis maior esemény a támogatási feltételek teljesítési kötelezettsége alól mentesít, eljárási határidő elmulasztásának következményei alól nem!

Az ügyfelek számára a támogatáshoz kapcsolódóan a jogszabályban és egyéb szabályozó eszközben előírt általános feltételeket, kötelezettségeket a mezőgazdasági tevékenység folytatása során minden esetben be kell tartani! Ezen általános követelményeket a közlemény részletezi, ezek tételesen e cikkben nem kerülnek ismertetésre, azonban néhány lényeges pontot érdemes kiemelni. A NAK az alapkövetelményeket külön cikksorozatban ismerteti majd az elkövetkezőkben.

Az árvízzel, fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, a nagyvízi meder, a parti sáv valamint vízjárta területeken - 1995. évi LVII. törvény, 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet - mezőgazdasági tevékenység az ügyfél saját felelősségére történhet, amelyért külön kártalanítás nem jár, azzal összefüggésben árvíz vis maior esemény nem ismerhető el.

Vadkár is elismerhető vis maiornak bizonyos feltételek fennállása esetén, ezekről külön cikk lesz majd. Vadkárnak minősül: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. A vad által okozott kár tíz százaléka nem tekinthető vadkárnak, mert az a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, természetes önfenntartási érték. Vadkárnak a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítását.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a kötelezettségek betartása alól a vis maior esemény bekövetkezésétől a vis maior esemény fennállásának időszakában mentesíti a gazdálkodót. Tehát a vis maior esemény bekövetkezése előtti és a vis maior esemény (megszűnése) utáni időszak tekintetében a kötelezettségeket be kell tartani (utólagosan is gondoskodni kell az előírt kötelezettségvállalás teljesítéséről, pl. gyommentes állapot fenntartása)!

Az indokolatlanul benyújtott vis maior esemény bejelentés vizsgálata az érintett támogatás tényleges kifizetésének szükségtelen elhúzódásával járhat. Tehát csak akkor jelentsünk vis maiort, ha ténylegesen van vis maior esemény és az ellehetetleníti valamely támogatási feltétel teljesítését (pl. SAPS+Zöldítés esetében a termésmennyiség csökkenése nem vis maior esemény. Azt az agrárkárenyhítésben kell jelenteni szükség esetén.)

A vis maior esemény bekövetkeztét, vagy bizonyos esetekben annak észlelt hatását követő, az ügyfél elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonat kézhezvételétől számított huszonegy napon belül, vagy az ügyfél akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított huszonegy napon belül, amennyiben azonban a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, úgy - a betakarítás tervezett időpontjára figyelemmel - a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kell bejelenteni, amely határidő jogvesztő. Amennyiben a vis maior esemény bekövetkezése:

• egy adott - egyértelműen beazonosítható - időponthoz köthető (pl. állatelhullás, leölés, kényszervágás napja, hatósági intézkedések foganatosításának napja, stb.), akkor a bejelentés benyújtására nyitva álló 21 napos határidőt ettől az időponttól kell számítani;
• nem egy konkrét időponthoz, hanem egy időszakhoz köthető, akkor az ügyfélnek meg kell adnia - adott esetben igazoló dokumentumok együttes csatolása mellett - a vis maior esemény kezdetének, illetve végének pontos dátumát, illetve részletesen ismertetnie kell a megadott időpontok indokoltságát (mihez köthetőek a megadott dátumok);
• egy korábban már fennálló - de vis maiornak nem minősülő - állapot megváltozásával összefüggésben fellépő esemény miatt következik be, akkor a határidő attól az időponttól számítandó, amely időponttól - igazolható módon - az ügyfél számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kötelezettségvállalásának nem tud eleget tenni. Az állapotváltozás vis maior oknak minősülését bizonyítható módon, az arra alkalmas dokumentumokkal kell igazolni. (pl. az ügyfél fennálló betegsége mellett kötelezettségvállalásának eleget tud tenni, azonban az egészségi állapota folyamatosan romlik, melynek hatására az egyéni vállalkozói tevékenységét önállóan nem tudja már ellátni, ezért azt szüneteltetni vagy megszüntetni kényszerül.

A bejelentésben az esemény részletes ismertetése és következményeinek megjelölését alapvető fontosságú, azaz rögzíteni kell, hogy mely támogatási feltételnek való megfelelést nem tudja teljesíteni (pl. árbevétel, üzemméret nagysága, alkalmazottak felvétele, főállású mezőgazdálkodóvá válás, másodvetés bejelentése, stb.) és különösen beruházási támogatások esetén - amennyiben releváns - meg kell jelölni és részletesen indokolni azt a vis maior esemény fennállásán esetleg túlnyúló időtartamot, amely alatt a vis maior eseményből adódóan a kötelezettségvállalás teljesítése nem lehetséges. Amennyiben a vis maior esemény az alábbi okokból ered, úgy a bejelentéshez dokumentum csatolása szükséges (másolat, vagy - az okirat kiállítása iránti kérelem benyújtásának tényét tanúsító - nyilatkozat) a következők szerint:

• Az ügyfél halála; a vélelmezett örökös vagy örökös, illetve a vélelmezett örökös vagy örökös által meghatalmazott személy által - halotti anyakönyvi kivonattal vagy - amennyiben a vis maior esemény bejelentésére meghatározott határidőig rendelkezésre áll - jogerős hagyatékátadó végzéssel igazolandó.
• Az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; (zárójelentés, járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor, a beteg ellátásával és gyógykezelésével kapcsolatos összefoglaló adatokat tartalmazó ambuláns ellátási lappal.) A háziorvos által kiállított orvosi igazolás (táppénzes papír) önmagában nem elégséges a vis maior esemény hitelt érdemlő igazolásához.

A hosszú távú munkaképtelenségben bekövetkezett bárminemű változás esetén - ha az adott támogatásra hatással van - szükséges a Kincstár tájékoztatása - az erre vonatkozó külön felszólítás nélkül - a változást igazoló dokumentumok egyidejű megküldésével (megjelölve az érintett támogatói okiratot/támogatási-/kifizetési kérelmet/kifizetési igénylést).

• Ha a kötelezettségvállalás, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában előre nem látható, a mezőgazdasági vagy feldolgozóipari üzem jelentős részének a kisajátítása; a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek, az erdősített területnek, erdőnek, továbbá a támogatott tevékenységgel érintett földterületnek a kisajátítása, vagy kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése; a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése; nem fogadható el, ha az ingatlan átminősítés az ügyfél kezdeményezése alapján történik meg (pl. osztatlan közös tulajdon megszüntetése).

Abban az esetben, ha például állami beruházás miatt, vagy egyéb katasztrófák (havária) miatt szükséges az átminősítés, akkor az adott esetben vis maiorként elfogadható. A termőföld más célú hasznosítása miatt bekövetkező vis maior eseményt az ingatlanügyi hatóság véglegessé vált döntésével, engedélyével; ̶ az engedélyezési eljárást lezáró érdemi döntéssel kell igazolni.

• A földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele,− közcélra vagy közérdekből történő igénybevételről szóló döntéssel (végzés, határozat); − közcélból, illetve közérdekű célból jogot gyakorló szervezettel kötött szerződés hiteles másolatával (amely tartalmazza a károsodott terület nagyságát); − vázrajzzal (amelyen pontosan fel van tüntetve a vezeték, út nyomvonala és a közcélra vagy közérdekből elvont terület helye) kell igazolni.

Ha az igazolásul szolgáló dokumentum nem a vis maiorral érintett ügyfél nevére került kiállításra, kérjük csatolja az igazoláson feltüntetett személy és a vis maiorral érintett ügyfél közti kapcsolatot (pl. bérleti szerződés, az adott területre vonatkozó földhasználati bejegyzés stb.)

• a mezőgazdasági üzem részét képező vagy erdőterületen elhelyezkedő, állattartást, egyéb mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet, illetve egyéb támogatott tevékenységet szolgáló vagy támogatásból megvalósított építmények vis maior következtében történő megsemmisülése, illetve olyan mértékű megrongálódása, amely a rendeltetésszerű használatot ellehetetleníti; − tűzkár esetén a tűzvédelmi hatóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvánnyal; − az építmény egyéb módon történő megsemmisülését, megrongálódását a káresemény bekövetkezésének igazolásra jogosult szerv által kiállított hatósági döntéssel (végzés, határozat), igazolással, továbbá − a bekövetkezett kár igazolására a kár tényét tartalmazó okmánnyal (pl. biztosító által kiállított szakvélemény, kárjegyzőkönyv, stb.); − az építmény megsemmisítése vagy megrongálása esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiállított ügyirattal, egyéb hatósági döntéssel, jegyzőkönyvvel kell igazolni.
• zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés; ű az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiállított hatósági döntéssel, vagy egyéb igazolásával igazolandó.
• az intervenciós és export tevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett váratlan vagy tartós akadály, és az alternatív útvonal használata jelentős többletköltséggel jár; - a közlekedési hatóság által kiállított hivatalos igazolást, döntést kell csatolni.

A veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványveszély miatt bekövetkezett akadályoztatás esetén azt kell igazolni, hogy az adott támogatási feltételt a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványveszélyből előálló okból vagy a veszélyhelyzet miatt elrendelt korlátozásra visszavezethetően nem tudta teljesíteni. Ebben az esetben a vis maior esemény bejelentéshez elektronikusan mellékelni szükséges a fentiek igazolására alkalmas dokumentumokat.

Néhány példa − Az ügyfél által előállított termék értékesítési nehézségei miatt a mezőgazdasági termelői tevékenységéből származó bevétele elmarad a pénzügyi tervében vállalt - jogkövetkezményekkel járó - időszakra vonatkozóan betervezett bevételtől. Ebben az esetben a könyvvezetésből kimutatható módon, számlákkal, szerződéssel, a megrendelővel folytatott írásos egyeztetések (pl. rendelés visszamondása, szerződések felbontása), egyéb megállapodások csatolásával tudja igazolni a vis maior esemény következményeit.

További példák a közleményben olvashatók. A VP keretében támogatott, elmaradt rendezvények, képzések során felmerült vis maior eseményre vonatkozóan a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága "IH Közlemény a koronavírus-világjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején esedékes rendezvények és képzések megtartására, azok elszámolhatóságára vonatkozóan" című közleménye ad bővebb felvilágosítást, mely az alábbi linken érhető el.

Seregély általi károkozás, kártétel: A szőlő- és gyümölcsültetvényekben, valamint csemegekukorica táblákon a seregély okozta káreseményt, annak megelőzése érdekében végzett gyérítés igazolására az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű földhasználójával és a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személlyel kötött megállapodással szükséges igazolni.

Védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel: A védett állatfaj egyede (pl. vetési varjú) okozta káreseményt az illetékes természetvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni, amely tartalmazza azt, hogy a védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében az ügyfél kért riasztási módszer alkalmazásához szükséges engedélyt, illetve hatósági felügyeletet. Mindemellett az ügyfélnek igazolnia kell azt, hogy a káresemény megelőzése érdekében milyen lépéseket tett meg az esemény bekövetkezésének megakadályozása, illetve a károk mérséklése érdekében (pl. mechanikai védekezés, kerítés, madárháló, megfelelő agrotechnológia alkalmazása, stb.). Ha a káreseményt a fokozottan védett állatfaj egyede okozta és a riasztási módszerek alkalmazásához a természetvédelmi hatóság nem járult, illetve nem járulhatott hozzá, akkor a vis maior esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokhoz csatolni kell a természetvédelmi hatóság igazolását arról, hogy a riasztásra nincs lehetőség.

Méhállományokat érintő vis maior esemény: A méhállományokat érintő vis maior esemény bejelentésekor meg kell adni, hogy a méhek szállításra, valamint vándoroltatásra kerültek-e a vis maior esemény bekövetkezésekor, illetve azt megelőzően. A szállításról és a vándoroltatásról igazolás szükséges a települési önkormányzat - fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjétől. A méhekre veszélyes növényvédő szer méhállományokat érintő vis maior esemény okozati összefüggésének bizonyítása a károsultat terheli. Ebben az esetben az ügyfélnek a vis maior esemény igazolásául szükséges csatolnia az illetékes hatóság által kiállított döntést, laborvizsgálati jegyzőkönyvet, illetve egyéb olyan dokumentumot, amely egyértelműen tartalmazza, hogy a méhek a kijuttatott növényvédő szer mérgező hatása miatt pusztultak el. Továbbá - megfelelő dokumentumok csatolásával - igazolni szükséges, hogy a károkozó, illetve a kárfelelősséget viselő felkutatása, illetve megállapítása érdekében az ügyfél a szükséges lépéseket megtette (az indított eljárásról, annak befejezéséről szóló igazoló dokumentumok).

Amennyiben a méhállományt, illetve a méhészeti tevékenységet érintő, szabálysértéssel, illetve bűncselekménnyel összefüggő vis maior esemény következik be, akkor ebben az esetben a szabálysértési hatóság, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiállított ügyirattal, egyéb hatósági döntéssel, jegyzőkönyvvel kell igazolni hitelt érdemlő módon a bekövetkezett vis maior eseményt.

Tűzesetet a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvánnyal, vagy tűzvizsgálati jelentéssel kell igazolni.

Minősített vetőmag késedelmes szállítása: Az ipari zöldségnövény termesztés esetén a határidő a vetőmagszállító, illetve az integrátor késedelmes szállítása miatti elmulasztása. Ebben az esetben a bejelentést az ügyfélnek a vetőmag szállítást követő hét napon belül kell benyújtania azzal, hogy az adatoknál fel kell tünteti az esemény leírását és csatolja az ipari zöldségnövény minősített vetőmagnak a termelő részére történő késedelmes szállítását igazoló dokumentum másolatát.

Dohánylevél jelentős mértékű minőségromlása: A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló miniszteri rendelet vonatkozásában a dohánylevél természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (így különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás) miatt jelentős mértékű minőségromlása következett be, úgy az ügyfél a minőségromlás tényét az elsődleges feldolgozó által kiállított igazolással vagy más hitelt érdemlő módon bizonyítja.

Állatállományt érintő, ügyfél által igazolandó vis maior események

Amennyiben az állatállományban olyan vis maior esemény következik be, amelyre vonatkozóan a szolgáltató állatorvosnak nincs bejelentési kötelezettsége (pl. nem betegségből, járványhelyzetből adódó elhullás, kényszervágás, leölés) a hatósági állatorvos, illetve a helyi önkormányzat jegyzője felé, akkor az ügyfélnek elektronikusan csatolnia kell a szolgáltató állatorvos által olvasható módon kiállított, a vis maior eseményt alátámasztó igazolást, amely tartalmazza legalább az 20 érintett állatállomány vagy állategyed azonosító adatait, a vis maior esemény pontos leírását, dátumát. Az igazolással egybefoglaltan beküldhető egyéb dokumentum is: pl. laboratóriumi vizsgálat eredménye, boncolási jegyzőkönyv.

Egyéb, nem nevesített vis maior esemény: Jelen közleményben, illetve a 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben nem nevesített vis maior esemény Kincstár általi elismerésének a feltétele, hogy az megfeleljen a vis maior esemény fogalmának (ügyfél ellenőrzési körén kívül merül fel, előre nem látható módon következik be, a kár és annak következményeinek elhárítása az ügyfél által az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mellett sem volt lehetséges).

A Kincstár a vis maior esemény bekövetkezését intézkedésenként egyedileg, és a következménnyel ok-okozati összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról.

Amennyiben a vis maior esemény bejelentés alapja az alábbi vis maior események valamelyike, úgy a Kincstár megkeresi az illetékes hatóságokat, ITT TEHÁT A GAZDÁLKODÓNAK IGAZOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE NINCS:

• a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró megyei kormányhivatalt;
• az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt;
• az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt;
• az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, jégkár, fagykár, stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt;
• az ügyfél növényállományának, illetve az ügyfél által termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel tekintetében a károkozás helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt, amely az esemény bekövetkezésének tényéről és annak időpontjáról végrehajtásban közreműködő szervi állásfoglalást ad ki.

Figyelem! Egyes esetekben a vonatkozó jogszabályok az ügyfél számára bejelentési kötelezettséget írhatnak elő (pl. kárbejelentés, állatállományt érintő járványos, fertőző megbetegedések bejelentése, károsítók kártételének bejelentése, erdőt érintő természeti csapások, szélsőséges időjárási körülmények bejelentése stb.). A bejelentés elmulasztása a vis maior esemény bekövetkezésének igazolását teszi lehetetlenné, amely igazolás hiánya a vis maior esemény Kincstár általi elfogadását akadályozza meg.

Figyelem! Az Mkk. törvény alapján a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer keretében benyújtásra kerülő kárbejelentés önmagában nem minősül vis maior esemény bejelentésnek.

A vis maior bejelentést, valamint az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet bejelenteni - a Kincstár honlapjáról közvetlenül elérhető - Elektronikus ügyintézés alkalmazás, vis maior esemény bejelentésére szolgáló elektronikus felületeken, illetve - a Google Play vagy az App Store online áruházból letölthető - "mobilGAZDA" alkalmazás egységes kérelemhez tartozó vis maior bejelentés felületén.

Azon intézkedések esetén, amelyek nem kapcsolódnak az Egységes Kérelemhez (jellemzően az EMGA belpiaci, külpiaci, intervenciós intézkedések, a nemzeti támogatások, illetve az ÚMVP és a VP alapján meghirdetett EMVA-ból finanszírozott intézkedések) az "E-ügyintézés" alkalmazás "Általános ügyintézés" menüpontján belül az "Általános Vis Maior kérelem" almenüpontja alatt kell a bejelentést megtenni.

Az Egységes Kérelemhez kapcsolódó azon intézkedések esetén, amelyeknél a vis maior esemény csak az adott évre vonatkozó kérelmére van hatással, az "E- ügyintézés" alkalmazás "Elektronikus kérelemkezelés" menüpontján belül az "Egységes Kérelem" "EK - adott év - kiválasztás" almenüpontja alatt kell a bejelentést megtenni.

Az Egységes Kérelemhez kapcsolódó azon intézkedések esetén, amelyeknél a vis maior esemény a több évre vonatkozó kérelmére/kötelezettségvállalására van hatással, valamint a vis maior esemény egyéb, az Egységes Kérelemhez nem kapcsolódó intézkedéseket (is) érint, akkor az "E-ügyintézés" alkalmazás "Általános ügyintézés" menüpontján belül az "Általános Vis Maior kérelem" almenüpontja alatt kell a bejelentést megtenni.

A mobilGAZDA alkalmazással lehetőség van arra, hogy a még le nem zajlott, folyamatban lévő vis maior események is bejelenthetővé váljanak, így az alkalmazáson keresztül benyújtott vis maior eseményeknél az Egységes kérelem elektronikus benyújtó felületével ellentétben nem kötelező a vis maior esemény végének megadása. A későbbiek folyamán a kérelem elbíráláshoz ezt a dátumot kötelező bejelenteni, elmaradása esetén a Kincstár az ügyfelet hiánypótlásra hívja fel. A még folyamatban lévő eseményről, valamint a már lezajlott, de következményeiben látható vis maior eseményről is georeferált fénykép nyújtható be.

Amennyiben az ügyfél elhalálozott a vélelmezett örökös szerepben intézhetőek az ügyek a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáig. A hagyatéki eljárás jogerős lezárását követően elvégzett eljárási cselekmények kizárólag abban az esetben nem minősülnek semmisnek, ha a vélelmezett örökös a hagyatékátadó végzés alapján tényleges örökössé válik.

A Kincstár a vis maior bejelentésre indult eljárásban meghozott döntéseit is elektronikus úton közli. A fentiektől eltérően, a kamarai meghatalmazott által képviselt ügyfél esetében, ha a természetes személy ügyfél ügyfélkapuval nem rendelkezik, vagy ha ügyfélkapuval rendelkezik és elektronikus úton úgy nyilatkozik, hogy postai úton történő közlést kér, akkor az ügyfél felé irányuló közlést a Kincstár postai úton teljesíti.

A hiánypótlásra van mód, melyet az arra felszólító levélben megjelölt határnapig kell benyújtani a Kincstár részére. Amennyiben a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidőn belül a hiánypótláshoz szükséges valamennyi adat, dokumentum beszerzése az ügyfél részéről akadályba ütközik (pl. az érintett hatóságtól beszerzendő dokumentum kiállításának ügyintézési ideje túlnyúlik a hiánypótlás teljesítésére előírt határidőn), akkor ennek tényét - az arra alkalmas igazoló dokumentumok együttes megküldésével - és a hiánypótlás teljesítésének várható időpontját haladéktalanul, de legkésőbb a hiánypótlásra nyitva álló határidő utolsó napján jelezni kell a Kincstár részére. A hiánypótlás beküldése elektronikus úton teljesítendő az alábbi elérhetőségen keresztül: Elektronikus ügyintézés (E-ügyintézés) alkalmazás/ Általános ügyintézés/Támogatáshoz kapcsolódó iratok elektronikus beküldése.