Pais-H. Szilvia • 2021. augusztus 7. 06:00
Budapesttől 12 km-re Budajenőn van egy kert, ahol nem gyomirtóznak, de még csak nem is szántanak, helyette hagyják élni és dolgozni a természetet. Ez a Patikakert, ahol kifejezetten fekete színű bogyós gyümölcsöket termesztenek. A felvidéki elméleti matematikusból lett természetgyógyász-biogazdálkodó, dr. Tkacsik Márta több hektáron folytat biodiverz, komplex ökológiai gazdálkodást, közepén egy nemzetközi építészeti díjakkal is kitüntetett passzív épületpárossal. Olyan bogyósokra specializálódott, amelyeknek magas az antioxidáns tartalmuk, és remek egészségügyi hatásaik vannak. Nem csak termeszti a gyümölcsöket, helyi feldolgozó üzemében balzsamecettől kezdve rostban gazdag gyümölcslapkákat is előállít.
Tkacsik Márta mindig is kertészkedett, először egy budapesti belvárosi erkély ládájában, aztán egyre nagyobb kertekben folytatta:
- mondta az Agrárszektornak. Márta tehát az egészség oldaláról kezdett el a mezőgazdasággal foglalkozni:
Forrás: Patikakert
Milyen egy gyógyító kert?
Mártának másfél hektár feketebogyós ültetvénye van, emellett egy hektár fiatal biomandulása. Most ültettek almafákat is. Van egy hektár saját gyümölcsöse és egy zöldségeskertje, 20 nagy méretű magaságyással, amiben szezonálisan minden megterem: 18-féle paradicsom, 15-féle paprika, mángold, okra, saláta, borsó, gyökérzöldségek és saláták, a kertben még kiwi is van. Saját maga palántáz, tavasszal több száz növényt, de a kertben vadon növő csalánt, tyúkhúrt, porcsint ugyanúgy fogyasztja.
Nála - ahogy meséli - az ültetvényesekben a sorok között virágos rét van, egy kertben nem egyféle, hanem 8-10 féle, leginkább bogyós gyümölcs (többek között fekete berkenye, fekete málna, fekete ribizli, fanyarka, piros ribizli, húsos som, kék mézbogyó, ékszermeggy) is megterem. A bokrok között az aljnövényzetet addig hagyja meg, amíg csak lehet, finoman, kíméletes tartja karban a "gazt".
Márta szerint az, hogy minősített ökológiai gazdálkodást folytat valaki, csak a kezdet. Ha valaki nem használ vegyszereket, az a minimum. Az általa képviselt szemléletben legalább ennyire fontos a kíméletesség, és az, hogy a természet rendjét és komplexitását a lehető legteljesebben meg kell őrizni.
- mesélte az Agrárszektornak.
Hamarosan, épp ezért tyúkokat is telepít az ültetvényesbe, mert ezek a kapirgáló állatok régen is szimbiózisban éltek a gyümölcsösökkel. Kapirgáltak, pont annyi kártevőt pusztítottak el, amennyit kellett, az ő tojásukban pedig még benne volt az a Omega3 vitamin, ami az ipariban már nincs.
A Patikakertben csak az érett bogyókat szedik le, ez persze jóval munkaigényesebb, viszont így van meg bennük a beltartalom:
- közölte Márta, majd hozzátette, van egy kis, manufaktúra jellegű feldolgozóüzemük is. Náluk, mivel csak érett bogyósokat szüretelnek, és sokfélét, már májusban elkezdődik a szüret, és 3-4 hónapig tart. A termés leszedés után a fagyasztókba kerül. Belőlük aztán - saját maga által kifejlesztett receptúrák alapján - egészégvédő, funkcionális élelmiszereket készít: sűrített gyümölcspüréket, szárított gyümölcslapkákat, tele rostokkal, valamint balzsameceteket.
Mennyire fenntartható egy ilyen ültetvény?
Küldetésből, szerelemből csinálja, az ültetvény egyelőre abszolút veszteséges. 2014-15 óta, amióta üzemeltetését végzi, nem tudja elérni, hogy az nullszaldós legyen:
- mondta, majd hozzátette, egyelőre tömeges vásárlói igény nincs ezekre a termékekre, sokan nem is értik, mi ebben annyira drága?!
Ezek a gazdálkodók elesnek a támogatások jó részétől
Márta termelőként az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy a mezőgazdasági támogatások 98%-át mindössze a termelők egy százaléka kapja. Nemcsak Magyarországon, de Európában sem sokkal jobb helyzet. Szerinte azt kellene elérni, hogy a komplex ökológiai gazdálkodást folytatók is kapjanak egy kicsivel nagyobb teret. A földalapú támogatást ők is megkapják, de a hektáronként kifizetett 60-70 ezer forint egy ilyen komplex kertészetben semmire sem elég. Ő az ültetvényekre más támogatást nem is tud igénybe venni, mert ahhoz minimum egy hektárnyi földön, egyféle növényt kellene termelni. Ő viszont biodiverz módon gazdálkodik, aminek pont az egyik fontos eleme, hogy egy hektáron tudatosan 8-10 féle növényt is ültetnek, nem csak egyfélét:
- tette hozzá.
Mi a baj a monokultúrás, intenzív ipari mezőgazdasággal?
Márta szerint az a legnagyobb probléma, hogy a mezőgazdaságban kizárólag a hozamot nézik, és a beltartalmat nem. Pedig a Szent István Egyetemen is megvizsgálták, többféle mérési módszerrel, hogy az általa termesztett fekete málnának például a nagyüzemi áfonyához képest 15-ször az antioxidáns tartalma. De ez nem csak az áfonyával van így, az összes, iparilag előállított élelmiszerrel hasonló párhuzamokat lehetne levonni:
- fogalmazott Márta, aki hozzátette, magával a szemlélettel van baj: hogy a mezőgazdaságra is ugyanazokat a közgazdasági mérőszámokat tartják érvényesnek, mint a gazdaság más területeire. Csakhogy a mezőgazdaság nem egy zárt rendszer, és az egyik legfontosabb tényezőt, az egészséges táplálékot kifelejtjük a számításból.
Ha a talajt lecsupaszítjuk, kiöljük belőle a komplex talajéletet, akkor hiányozni fognak belőle azok a hasznos élő anyagok, amiket nem lehet még a szerves trágyázással sem visszapótolni.
- magyarázta Márta. Ezért is gondolja úgy, hogyha a természetet békén hagyjuk, az csak gazdagabb lesz!
- tette hozzá Márta. Másrészt nem annyira az ipari mezőgazdaság kárára (bár ott is lehetne regeneratív típusú gazdálkodást folytatni), hanem mellette szeretnének teret kapni ők, a kíméletes és komplex gazdálkodást folytató biogazdálkodók is. Mert az átaluk termelt élelmiszerből nem kell nagy tömegben enni, a Patikakertben termelt fekete bogyósok titka is az, hogy elég rendszeresen, kicsi mennyiségeket fogyasztani. A bennük lévő tápanyag viszont elengedhetetlenül szükséges a szervezet egészséges működéséhez.