A takarmányárak körülbelül 30-35%-kal emelkedtek tavaly szeptember óta, ebből következően, mivel a tápok az élőbaromfi-előállítás önköltségének kétharmadát teszik ki, minimum 20-25%-kal kellett volna emelkedniük a termelői baromfiáraknak - mondta el a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A szakember hozzátette, hogy ebben nincs benne az energia és a munkaerő árának növekedése, de ezeket sem sikerült érvényesíteni az átadási árakban. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a vágócsirke termelői ára 6%-kal, a vágópulykáé pedig 2%-kal emelkedett 2021 első harminc hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Igaz, az előző év azonos hetéhez viszonyítva már 17,6%-os, illetve 15,4%-os az áremelkedés.

Csorbai Attila felidézte, hogy a hazai baromfiágazatot tavaly március közepétől szinte egy időben érte csapásként a koronavírus- és a súlyos madárinfluenza-járvány. A piac 25-30%-át kitevő, szállodákat, éttermeket és kávézókat tömörítő HoReCa-szektor teljes leállása következtében gyakorlatilag minden baromfi-termékpályán felhalmozódtak a készletek, megteltek a hűtőházak. A madárinfluenza miatti korlátozások sok exportpiacot megszüntettek, ami szintén a készleteket növelte.

- fogalmazott Csorbai Attila.

A remélt áremelést a piac visszautasította, ennek egyik fő oka az volt, hogy a koronavírus-járványból megmaradt készletek gyengítették a keresletet. Az utóbbi hatás még ma is fel-felbukkan, szintén árleszorító hatással - tette hozzá a szakember. Valamikor a téli, kora tavaszi időszakban azonban Európa sok országát elérte a madárinfluenza-járvány, számottevően csökkentve a lengyel, a német és a francia termelést is, egy kis lehetőséget nyitva a magyar piaci szereplőknek arra, hogy betömjék ezt a rést. A megnövekedett kereslet együtt járt azzal is, hogy az átadási árak emelkedtek. Csorbai Attila szerint ez nagyon jókor jött, mert ha akkor nem lett volna meg lehetőség némileg feltornázni az árakat, sokan abbahagyták volna a baromfihizlalást.

Kérdés azonban, hogy ez a fellélegzés meddig tart. Sokan azt gondolták, hogy a lengyel termelés visszaesése kitarthat szeptember-októberig - amikor a grillszezon vége miatt egyébként is csökken a kereslet -, de most az látszik, hogy a lengyelek gőzerővel dolgoztak a termelés mielőbbi helyreállításán. Ennek pedig, elsősorban a csirketermékpályán, már mutatkoznak a jelei, amelyek bizonyos termékek esetében már az átadási árakban is érződnek, visszahatva az élőállat-árakra is.

Csorbai Attila szerint a pulykapiaci szereplők ennél is nehezebb helyzetben vannak. Őket a takarmányár emelkedése annyiban érinti rosszabbul, hogy egykilónyi súlygyarapodáshoz a pulykáknak csaknem kétszer annyi takarmányra van szükségük, mint a csirkéknek. A HoReCa-szektor vártnál alacsonyabb szintű helyreállása hátrányosan érintette őket, az éttermek pulykahús iránti kereslete erősen csökkent.

A víziszárnyas-termékpályák ezzel szemben viszonylag stabilak, mivel a madárinfluenza elvitte a francia termelés tetemes részét, és amíg ott nem rendeződik a piac, a hazai víziszárnyas-termékek számára élhető a környezet - fogalmazott Csorbai Attila. Különbség van viszont például a liba és a kacsa között. Az utóbbi olcsóbb és kevésbé szezonális, ezért lényegesen stabilabb, mint a liba piaca, amelyet megviselt a madárinfluenza, és az idén csökkenni fog a termelés.