agrarszektor.hu • 2021. augusztus 19. 08:30
Környezeti DNS-vizsgálatok zajlanak a Duna főága mellett a folyam menti holtágak, holtmedrek és egyéb állóvizek estében is. A témával kapcsolatban Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa adott interjút a Pecaverzumnak.
Arra a kérdésre, hogy mi mindent lehet megtudni ezekkel a vizsgálatokkal, Czeglédi István a Pecaverzumnak elmondta, hogy a környezeti DNS-vizsgálat világszinten egyre népszerűbb mintavételi eljárás. Az élőlények tulajdonképpen mindenhol "nyomokat" hagynak maguk után DNS formájában. Ez származhat ürülékből, elhullajtott bőrdarabkákból, vagy halak esetében például nyálkából. A környezeti DNS mintavétel során a szakemberek ezeket a DNS-darabkákat gyűjtik össze, ebben az esetben a vízből. A minták laboratóriumi feldolgozása után fény derül, hogy milyen élőlények - jelen esetben halak - élnek az adott víztestben. Ezt a szakemberek a legtöbb esetben faji szinten meg tudják mondani. A fajok jelenléte mellett a környezeti DNS-mintavétel lehetőséget ad a fajok mennyiségi viszonyainak becsléséhez is.
Czeglédi István beszélt arról is, hogy a környezeti DNS-vizsgálatok már az 1980-as években elkezdődtek külföldön, azonban igazán népszerűvé csak a 21. században kezdtek válni. Jelenleg a környezeti DNS-sel kapcsolatos publikációk száma exponenciálisan növekszik.
A vizsgálat menetével kapcsolatosan a kutató a elmondta, hogy ebben az esetben a környezeti DNS-vizsgálat a vízből történik. Maga a mintavétel nem bonyolult, egy membránt tartalmazó műanyag kapszulán keresztül szűrik át a vizet (körülbelül 10-30 litert) úgy, hogy az adott víztéren belül minél több élőhelyfoltot mintázzanak. A vízből a DNS-darabkák a szűrés során a membránra tapadnak. Ezután a kapszulát tartósító folyadékkal töltik meg, és szobahőmérsékleten tárolják a már sokkal bonyolultabb laboratóriumi feldolgozás időpontjáig.
Czeglédi István szerint az inváziós fajok jelenlétének kimutatásában is nagy szerepe lehet ennek a vizsgálatnak. A környezeti DNS módszer nagyon fontos lehet mind az inváziós fajok korai detektálásában, ezáltal pedig a szükséges védekezési stratégiák kidolgozásában, mind pedig a már jelenlévő inváziós fajok állományaiban bekövetkező változások nyomon követésében. Emellett érdemes kiemelni, hogy ez a módszer igen hatékony a ritka, akár veszélyeztetett élőlények kimutatásában is, mely élőlények gyakran igen nehezen detektálhatóak tradicionális módszerekkel.
Folyamatban van a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnél egy 2024-ig tartó projekt ebben a témában. Ezzel kapcsolatban Czeglédi István ismertette, hogy ez egy nemzetközi projekt, melyet osztrák és francia kutatókkal közösen végeznek. A kutatás középpontjában a Duna főága mellett a folyam menti holtágak, holtmedrek és egyéb állóvizek állnak. A kutatás során a tudósok arra kíváncsiak, hogy milyen halak és kétéltű fajok népesítik be ezeket a víztereket, és mely tényezők határozzák meg ezen élőlénycsoportok állományainak szerkezetét. A vizsgálat során a tradicionális módszerek mellett természetesen a környezeti DNS alapú mintavételt is használni fogják.