Veres Virág Cintia • 2021. szeptember 2. 06:00
A magyar konyha elképzelhetetlen lenne fokhagyma és hagyma nélkül, ennek ellenére ezekből a szuper növényekből egyre több az import hazánkban, főleg a nagyobb áruházakban. A magyar vásárlók leginkább Kínából és Spanyolországból érkező fokhagymákkal találkozhatnak az üzletekben. Az okok pedig összetettek, de nem meglepő módon a fő hangsúly az árakra helyeződik. Ám hiába mindenféle import, attól még szerencsére nem kell tartanunk, hogy nem lesz elég magyar fokhagyma a boltokban.
Származási hely: Kína - olvasható sok esetben a hagyma csomagolásán. Meglepő lehet ezt látni, hiszen Magyarország híres a különféle hagymákról is, és az egyik legfőbb alapanyagunk, így felmerülhet a kérdés, hogy mit keres ennyi import fokhagyma az üzletekben? A válasz összetett, hiszen mennyiségben bőven van belőle, sőt, még exportra is jut, a termőterület azonban évről évre csökken - 20 év alatt több mint 500 hektárral lett kevesebb a területe. Hogy mi állhat a háttérben, annak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) segítségével jártunk utána.
Nagy lehet a különbség fokhagyma és fokhagyma között
Bár elsőre nem tűnhet egyértelműnek, de bizony sok különbséget észrevehetünk egyes fokhagymák között - ezt pedig a Nébih is megerősítette lapunknak:
Hozzátették, hogy például a spanyol fokhagyma gyakorlatilag nem különbözik a hazaitól, a magyar termelők is használnak spanyol fajtákat. Ennek oka pedig az, hogy ott jelentősen nagyobb területeken és korszerű módszerekkel nyereségesebben tudják előállítani a mind ízében, mind állagában és minőségében is a magyar fokhagymához jóval közelebb álló alapanyagot. Ez azonban egyben problémát is jelenthet, hiszen sok esetben ez olcsóbb a hazainál, a magyar vásárlók nem meglepő módon pedig igen árérzékenyek. Megnyugtató adat azonban, hogy javarészt így is magyar fokhagyma kerül a családok ételeibe, konyhájába. A 2021-es év első öt hónapjában egyébként Kína 635 ezer tonna friss és szárított fokhagymát exportált, ami mintegy 20%-kal marad el az előző év volumenétől. A visszaesés oka pedig nem más, mint a rendelkezésre álló konténerek hiánya, a tengeri szállítási díjak jelentős drágulása, illetve a koronavírus-járvány miatti kikötőlezárások, késedelmek.
Eltűnhetnek a termőterületek?
Hazánkban a fokhagyma termőterülete és termelt mennyisége a 2000-es évek óta folyamatos csökken. Fokhagymatermesztésünk legjelentősebb körzete Makó és környéke. Az ottani talaj és klimatikus adottságok, valamint a sok napsütés kedvez a fokhagyma termesztésének. Magyarországon a hivatalos adatok szerint 2020-ban 797 hektáron termesztettek fokhagymát, vannak azonban olyan területek, amik valamilyen okból kifolyólag kimaradtak a statisztikából, ezekkel együtt a tavaly körülbelül 850-860 hektár volt a termőterület hazánkban. A tendencia 2018 óta csökkenő, évről évre egyre kisebb a fokhagyma magyarországi termőterülete.
Mi állhat a csökkenés hátterében?
Sajnos ebben is számos dolog szerepet játszik, az egyik például az, hogy a gazdatársadalom életkora folyamatosan növekszik, utána pedig egyszerűen nincs, aki folytassa ezeket a tevékenységeket - ez egyébként nemcsak a fokhagymatermesztés esetében probléma, hanem tulajdonképpen az egész mezőgazdasági ágazatban. A másik probléma nem más, mint az árverseny, amit nem győznek a hazai termelők. A fokhagyma Magyarországon még kézimunkaerő-igényes kultúrának számít, és nem sok termelő áll olyan magas technológiai szinten, ahol az emberi tényező már jelentősen redukálható. Az öntözés és a gépesítés hiánya pedig újabb és újabb kihívások elé állítja a gazdákat, és sajnos sok esetben elkerülhetetlen, hogy feladják a termelést.
Mitől lesz egy terület jó a fokhagymatermesztés számára?
A fokhagyma éréskor magas hőmérsékletet igényel, a jó minőségű hagyma kialakulásához 25-30 °C közötti nappali hőmérsékletre van szükség. Magyarországon két nagy fő termőterületet tartanak számon. Makó környékét, illetve Bátya területét. Az egyik részen a Duna, a másikon a Tisza, Maros folyók nyújtanak kiváló lehetőséget a talaj vízgazdálkodásához.
Otthon is könnyedén termeszthetjük
Termeszthetjük kiskertben vagy balkonládában is. Lényegében nem túl igényes növény, sőt, kártevője és betegsége jellemzően nem lép fel, ezért kémiai növényvédelemre nincs szüksége. Mivel egyszerű termeszteni, ezért kezdő kertészeknek is ajánlatos belevágni. Csupán néhány négyzetméterre lesz szükségünk kiskertünkben, a következő évben azonban már a kert legtávolabbi sarkába ültessük az újakat, mert a gyökérbetegségekre nagyon érzékeny ez a fűszernövény. Ugyanoda pedig csak 3-4 év után tegyük vissza. Sose tegyük viszont frissen szerves trágyázott talajba! A téli hideget és a nyári meleget egyaránt elviseli, nem nagy a fényigénye, a kisebb árnyékban is jól tenyészik.
Balkonládába jó vízáteresztő képességű földet válasszunk, a virágládán legyen túlfolyó, mert a pangó vízben a gerezdjeink elrohadhatnak.
A nálunk termesztett fokhagymát késő ősszel vagy kora tavasszal gerezdekről szaporítják, ültetik. Erre a célra felhasználhatjuk az előzőleg boltban, piacon vásárolt fokhagymát. Fontos, hogy a külső egészséges, legnagyobb gerezdeket használjuk erre a célra. Mindig újabb anyagból induljunk ki, az újonnan termeltből már ne szedjünk újabb szaporítóanyagot! A legideálisabb, ha a szaporítóanyagot biztos helyről, egy vetőmagcégtől vásároljuk meg. Az őszi fokhagyma előnye, hogy terméshozama jóval nagyobb és hamarabb betakarítható a tavaszinak pedig a magasabb szárazanyag tartalma miatt hosszabb ideig tárolható. Erős, bojtos gyökérzetével még a viszonylag száraz talajból is felveszi a neki szükséges vízmennyiséget, de azért időnként ne felejtsük el megöntözni.
Miért érdemes minél többet fogyasztani belőle?
Fokhagymát leginkább nyersen érdemes fogyasztani, hiszen a benne lévő allicin hő hatására felbomlik, így elveszti a kedvező hatását. Sokan markáns illata miatt iktatják ki az étrendjükből, pedig érdemes lenne minél többet enni belőle. Kutatások szerint a fokhagyma az alábbiakban segíthet:
- Csökkenti a krónikusan magas vérnyomást. A nyers fokhagyma ugyanis az említett allicint tartalmazza, ami lazítja a véredények sima izmait. Amikor ezek az izmok ellazulnak, a vérerek tágulnak, és csökkenhet a vérnyomás.
- Az allicin egyébként friss, de nem végleges kutatások alapján daganatellenes hatással is bír.
- Mindezeken kívül baktérium-, vírus-, és gombaölő hatása is van. Hatékony még a megfázásos tünetek, emésztőrendszeri zavarok, gyomor-, és bélpanaszok, légúti megbetegedések enyhítésére is.
- Lassítja az érelmeszesedés kialakulását.