Súlyos gondok a magyar agráriumban: ez jelentheti a megoldást a problémákra

agrarszektor.hu2021. szeptember 9. 17:15

Növekvő verseny várható a nemzetközi vetőmagpiacon az elkövetkező évtizedekben. Az exportorientált hazai ágazatnak ezen kívül a klímaváltozás hatásaival is számolnia kell, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén. A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díját idén Pintér Zoltán vette át a kukorica növénynemesítés területén végzett csaknem fél évszázados munkájáért.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke évértékelőjében elmondta: a koronavírus világjárvány a hazai vetőmagszektort sem kímélte - olvasható a Vetőmag Szövetség közleményében. Míg 2020-ban inkább logisztikai kihívásokkal kellett megküzdenie az ágazatnak, addig idén tavasszal különösen a kis- és középméretű vetőmagtermelő vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe a járványügyi intézkedések ellenére kieső munkatársaik miatt. A szektor nagy része, benne a szövetség is napok alatt online kapcsolattartásra áll át a járványhullámok alatt, így a mindennapi ügymenet nagyobb zökkenők nélkül zajlott. A pandémia miatt a komoly üzleti megbeszéléseknek teret adó nemzetközi rendezvények viszont sorra maradtak el, a hazai cégek pedig a fajtabemutatóikat kényszerültek lemondani. A vetőmag-előállítás a nehézségek ellenére teljesítette a stratégiai feladatát, és biztosította az élelmiszertermeléséhez szükséges vetőmagokat a hazai és külföldi felhasználók számára.

A nem is túl távoli jövő komoly kihívásokat tartogat a szektor számára. A legnagyobb feladatot növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása mellett a klímaváltozás hatásai jelentik. 1980 óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, és egyre szélsőségesebb anomáliák jellemzik a Kárpát-medence időjárását. A növénynemesítőknek 10-15 éves távlatokban kell előre gondolkodniuk az időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták nemesítésében. Ezekre a kihívásokra készülnünk kell, hogy az évente 10 faj mintegy 1500 fajta vetőmagját előállító magyar ágazat megőrizze a vetőmag-előállítás területén betöltött előkelő helyét  

- hangsúlyozta Takács Géza.

A szövetség elnöke kifejtette: 1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete hétszeresére növekedett, értéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt. Magyarország a világ ötödik legjelentősebb vetőmagexportőre, a 4 millió hektáros hazai igény kiszolgálása mellett évente mintegy 100 ezer tonna vetőmag értékesítése történik a külpiacokon, éves átlagban mintegy 180-200 milliárd forint közötti értékben. A közeljövő fontos célja az exporttevékenység erősítése. A nemzetközi versenyben hosszabb távon új piaci szereplők megjelenésével is kell számolniuk. Az eddig importáló országok egy része pedig arra törekszik, hogy saját maga állítson elő vetőmagot. Elkezdték a nemesítési programjaikat, amely évtizedes folyamat, mire az első fajtáikat termeszteni kezdik, de azzal kell számolnunk, hogy némely országnak csökken az exportigénye. Emiatt új piacokra lesz szükség.

A rendezvényen elhangzott: az elkerülhetetlen generációváltás mellett a mezőgazdaságban tapasztalt munkaerő-hiány a vetőmag szektorba is begyűrűzött az elmúlt években. A vetőmagtermelés sok olyan munkafázist igényel, amely kézi munkaerő nélkül nem, vagy csak részben oldható meg. Alacsony képzettségű, alulmotivált munkaerővel ez a cél nem teljesíthető. Ezeken kívül a folyamatosan emelkedő költségek, az uniós növényvédő szer hatóanyag-kivonások, a vetőmag-felügyeleti rendszer anomáliái, valamint az adminisztrációs terhek is csökkentik a vállalkozások versenyképességét.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
élelmiszer, import, mezőgazdaság, vetőmag, oktatás, növényvédelem, magyarország, növényvédő-szerek, munkaerőhiány, probléma, modernizáció, inputanyag, elismerés, vetőmag-szövetség, generációcváltás, klímaválság, vetőmagexport,