Vallottak a szakértők: komoly változások jöhetnek az agrárfinanszírozásban

Arra a kérdésre, hogy jó-e a mezőgazdasági termelőket finanszírozni, dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a válasz egyértelműen igen. A bankok és pénzintézetek a termőföldtől az asztalig a teljes termékpályában gondolkodnak, amibe nemcsak az agrárügyfelek tartoznak bele, de az élelmiszeripar is. Amúgy az Európai Unió is egyre inkább átveszi ezt a gondolkodást, tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy az agrárügyfelek jól és fegyelmezetten fizető ügyfelek, alacsony csődrátával. Mezei Dávid beszélt arról is, hogy a mezőgazdaság válságálló ágazat, a mostani, koronavírus-járvány által sújtott időszakban is kevesebben vették igénybe a moratóriumot, mint más ágazatok szereplői.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nekik alapítványként és garanciaszervezetként nemcsak az a kérdés, hogy jó-e hitelezni, de mindent meg is kell tenniük azért, hogy a bankok minél nagyobb számban és minél kedvezőbb feltételekkel hitelezzenek az ügyfeleiknek. A szakember utalt arra is, hogy az elmúlt 5-10 évben az összes ágazat közül a mezőgazdaság növekedett a legdinamikusabban, a nem teljesítési arányok lényegesen jobbak, és a hiteligények is jelentősebbek, mint más szektorokban. Herczegh András felidézte a Magyar Nemzeti Bank azon kijelentését, hogy a magyar KKV-k hitelállománya GDP-arányosan gyengébb, mint más országoké, de mezőgazdaság hitel-ellátottsága 50%-os. A szakember kiemelte, hogy a mezőgazdasági hitelezések kapcsán számára az egyik legaktuálisabb kérdés az, hogy képesek lesznek-e szakaszokra bontani a következő időszakot a hitelezésben?

Fórián Zoltán, az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője rámutatott, hogy a mezőgazdaság egy speciális felkészültséget igénylő szektor, aminek a finanszírozása is különleges szakértelmet kíván. A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy mostanra már létrejöttek a megfelelő erőviszonyok és azok bankok, amelyeknek az a célja, hogy megértsék a szektor működését és igényeit. Fórián Zoltán kitért arra is, hogy ma már sokkal erősebb és sokkal közvetlenebb a partnerség a mezőgazdaság és a bankok között, mint húsz évvel ezelőtt. Az agrárfinanszírozás egyik sajátossága az, hogy a finanszírozási oldal szereplői is a mezőgazdaságból érkező. A szakember úgy fogalmazott, hogy ők nem a mezőgazdaságot finanszírozzák, hanem vállalkozókat, ezért itt minden ügylet egyedileg kerül elbírálásra, ebben pedig nagyon fontos az, hogy jól ismerik a mezőgazdasági és élelmiszeripari ügyfeleket, akikkel személyes kapcsolatuk is van, és épp ez a személyesség és közvetlenség az, amit mindenképp meg kell őrizniük.

Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2010-ben azért alakultak, hogy megpróbálják megoldani a kisvállalkozások és az agrárium finanszírozását, és ez alatt a tíz év alatt sikerült megháromszorozniuk a hitelállományukat. A szakember elismerte, hogy ugyanezen időszak alatt meg kellett alapozniuk a szakértői státuszukat és ki kellett alakítaniuk a partneri hálózatot. Szabó István szerint az elmúlt évtized a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a csődráta szempontjából nézve egy kegyelmi időszak volt, de az is igaz, hogy óriási támogatások érkeztek az agráriumban. A szakember kijelentette, hogy a következő évek problémásak lesznek, mert a generációváltás kérdése és véghezvitele, valamint a támogatási rendszer kialakítása mind-mind komoly kihívást jelent majd az ágazat szereplői számára. Szabó István szerint a jövőben nem a mezőgazdaságra, hanem a vállalatok finanszírozására kell összpontosítani, mert az ágazatban tapasztalható koncentrációt nem lehet megállítani. Óriási átrendeződések lesznek az agráriumban, jelentette ki a szakember, hozzátéve, hogy az uniós zöld szemlélet is óriási terheket rakhat a mezőgazdaság szereplőire.

A szaktanácsadó és pályázatíró Szabó Tibor szerint az agrárium jelenlegi legnagyobb problémája a generációváltás és a következő 1-2 év bizonytalansága. A szakember elmondta, hogy hatalmas pénzéhség érezhető a gazdák részéről, de az elmúlt évtizedben a gazdák felnőttek ahhoz, hogy a pénzintézeteket partnernek tekintsék. Szabó Tibor még nem látja a klímaváltozással és a zöldítéssel kapcsolatos kihívásokra a választ, de abban biztos, hogy a banki finanszírozás és tervezés szerepe nőni fog, mert az egyre inkább teret nyerő precíziós gazdálkodás gépei enélkül csak kevesek számára lesznek megfizethetőek. A szakember elmondta, hogy a 2010-es évek elején a gazdák azért pályáztak, mert volt kiírás, most viszont már várják a kiírásokat, ami illeszkedhet az előttük levő 4-5 éves középtávú tervbe.