Június végén megszületett a politikai megállapodás az EU közös agrárpolitikájának a reformjáról, így megkezdődhet a jogszabálytervezetek kidolgozása a szlovén elnökség alatt - tájékoztatott Harnóczi György. Annyi már biztosnak látszik, hogy a klímaváltozás miatt az új agrárpolitika alapján a gazdáknak is jóval több környezeti direktívának kell megfelelniük, mint korábban, emellett várhatóan kevesebb jövedelemkiegészítő területalapú támogatással számolhatnak. Ez utóbbi a számokban annyit jelent, hogy a mostani mintegy 72 ezer forinttal szemben akár 10 százalékkal is alacsonyabb lesz a támogatás mértéke hektáronként. Erre azért érdemes felkészülni, mert sok gazdaság már gyakorlatilag beépítette költségvetésébe ezeket az összegeket. Természetesen még sok minden befolyásolhatja a támogatás összegét, az egyeztetések folyamatban vannak. Fontos újdonság, hogy az agrár ökológiai alapprogram - az eco-scheme - esetében a közvetlen kifizetések minimum 25 százalékát a gazdák által egyébként önkéntesen választható "zöld" intézkedések megvalósítására kell fordítani - mondta a szakember.
A lezárt uniós költségvetési ciklus és a következő bevezetése közötti átmeneti időszak lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi jogszabályi háttérrel a következő hét éves költségvetési ciklus terhére számos fejlesztési támogatást vehessenek igénybe a gazdálkodók - tudatta a főosztályvezető. Januárban hirdették meg 2,3 milliárd forint keretösszeggel az öntözési közösségek együttműködésének támogatását, májusban 30 milliárd forinttal az állattartó telepek megújításának támogatását, 15 milliárd forinttal a kertészet - ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatását, 50 milliárd forinttal pedig a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatását. Nyáron hirdették meg a Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége című pályázatot egyszerűsített eljárásrenddel és 8,7 milliárd forintosos keretösszeggel. Ugyancsak júniusban jelent meg a kertészet - gomba előállító üzemek fejlesztésének támogatása 20 milliárd forintos, valamint az élelmiszeripari üzemek fejlesztése című felhívás 50 milliárd forintos keretösszeggel.
Az élelmiszeriparhoz kapcsolódóan már megjelent az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás is, amely 200 milliárd forintos keretösszegével lehetőséget teremt az élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó komplex, akár stratégiai jelentőségű fejlesztések végrehajtására - közölte a szakember. Emellett kiemelendő még a Mezőgazdaság digitális átállásához precíziós fejlesztések támogatása című felhívás, amely 100 milliárd forintos keretösszeggel teremt lehetőséget a szántóföldi növénytermesztés, illetve a kertészeti ágazatok versenyképességének fokozására az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák és precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatásával. A napokban pedig elindult a "Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása" című felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése is.
Harnóczi György arról is beszélt, hogy bár kimerült az NHP Hajrá kerete, de a gazdálkodók és vállalkozások számára továbbra is elérhetőek nagyon kedvezményes, államilag támogatott kamatokkal kínált kölcsönök. Kiemelte, az újranyitás gazdasági pezsgését például a július 1-jével megújult Széchenyi Kártya Program, a Széchenyi Kártya GO! hivatott kiszolgálni. Az elérhető konstrukciók között a folyószámla-, forgóeszköz- és egyéb hitelek mellett igényelhető az agrár-vállalkozásokat célzó beruházási kölcsön is, amelynek keretében akár 1 milliárd forintot is felvehetnek a jogosult vállalkozások.
Az új közös agrárpolitika, a különböző pályázatok és konstrukciók megjelenése mellett arról is érdemes néhány szót ejteni, hogy a termőföldárak évek óta folyamatosan emelkednek Magyarországon. Ennek a drágulásnak a kereslet az elsődleges mozgatója, de hatással van rá a növénytermesztés jövedelmezőségi tendenciájának, illetve a nemzetközi - különösen a szomszédos országok - földárainak alakulása is. Ha a legfrissebb adatokat vizsgáljuk, a termőföld egy évtizede tartó, töretlen áremelkedése 2020-ban is tovább folytatódott. Az OTP Termőföld Értéktérképe alapján 2020-ban az országos termőföld átlagár hektáronként 1,673 millió forint volt, ez 2019-hez képest átlagosan 5 százalékos drágulást jelent, azonban régiónként és művelési áganként igen jelentős különbségeket tapasztalhatunk. A legdrágább megye továbbra is Hajdú-Bihar, több mint 2,3 millió forintos hektáronkénti árral, ezen kívül még Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a hektáronkénti 2 millió forintos szintet. Megjegyzendő, hogy a lista végén álló Nógrád megye átlagára is átlépte már az 1 millió forintot - hangsúlyozta Harnóczi György.
