agrarszektor.hu • 2021. szeptember 29. 06:00
Több száz egyetemista jelentkezik évről évre az Agrovirtus Tehetséggondozási Programba, amelynek elvégzése komoly lehetőséget jelent a fiataloknak abban, hogy akár vezetőként elhelyezkedjenek egy-egy agrárvállalatnál, felgyorsítva ezzel a karrierutat. A program, amelynek része az Agrovirtus verseny is, olyannyira egyedülálló Európában, hogy Magyarország könnyen nagyhatalom lehet ezen a területen. Az Agrárszektor Kerezsi Miklóssal, a Hodler Capital ügyvezetőjével, az Agrovirtus Tehetséggondozási Program főtámogatójával, Maróti Miklóssal az AgroVIR Kft. ügyvezetőjével, az Agrovirtus Tehetséggondozási Program főtámogatójával és Barta Dénessel, az Agrovirtus Tehetséggondozási Program projektmenedzserével beszélgetett többek között arról, mennyire fontos ma az agrárhallgatók tehetséggondozása, illetve milyen feltételekkel lehet a programra jelentkezni.
Agrárszektor: Elindult az Agrovirtus Tehetséggondozási Program 2021/2022-es tanéve, melynek nemcsak egy verseny, de a vezetőképzés is fontos részét képezni. Miért fontos ma az agrárhallgatók tehetséggondozása?
Kerezsi Miklós: Én alapvetően a vezetőképzést tartom fontosnak, azt, hogy az egyetemi tömegképzés mellett legyen energiája az egyetemeknek, vállalatoknak arra, hogy be tudják azonosítani azokat a diákokat, akik képességeik és készségeik alapján vezetői potenciált mutatnak. Lényeges, hogy az egyetemi oktatás mellett ezek a diákok kapjanak egy speciális vezetőképzést is az egyetemi évek alatt, így amikor elvégzik a tanulmányaikat, ezzel a tudással felvértezve potenciális vezetőként tudjanak beépülni vállalatok, cégek életébe. Felismerve, hogy az agráriumban mekkora hiány van potenciális vezetőkből, 2018-ban elindítottuk az Agrovirtus esettanulmány versenyt és a Leaderslab agrárfókuszú vezetőképző akadémiát is.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.ASZ: Mik a mostani tanév legfőbb elemei, miben lesz más, mint az eddigiek?
Barta Dénes: Az Agrovirtus Európa legnagyobb és legszínvonalasabb agrár-esettanulmányi versenye, évente több száz magyar és külföldi hallgatót mozgat meg. Az Agrovirtus programsorozathoz tartozik egy verseny, amely egy webes felületen játszódik, a csapatoknak gazdák, digitális agrártanácsadók szerepébe bújva kell különböző életszagú feladatokat megoldaniuk. Igyekszünk lefedni a mezőgazdaság szinte minden területét, növénytermesztés, állattenyésztés, agrárgépészet, de nagy szerepet kap az agrármenedzsment, agrobiznisz vonal is. Maga az Agrovirtus verseny 3-4 hétig tart, amelynek során kiválasztódik a 10 legjobb csapat, akik meghívást nyernek az Agrovirtus Akadémiára, ami a verseny döntője is egyben.
Az Agrovirtus tanév egyébként négy pontból áll, része maga a verseny, az akadémia, majd a legjobb hallgatóknak a Leaderslab 1, illetve 2. A struktúraváltás mellett idén nagy változtatás még a programban a megszólítottak köre is, nagyobb figyelmet fordítunk ugyanis arra, hogy nemzetköziesítsük a versenyt, és minél több külföldi csapatot bevonjunk.
ASZ: Kik indulhatnak az Agrovirtus versenyen, milyen feltételekkel lehet rá jelentkezni?
Barta Dénes: Az Agrovirtus versenyre 3-4 fős csapatok jelentkezését várjuk, korhatár nincs. A tagoknak nem kötelező agráregyetemről érkezniük, és az sem fontos, hogy ugyanott legyenek hallgatók az egyes csapatok tagjai. Egy kritérium van a jelentkezésnél, a csapat minden tagjának egyetemi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie, ez lehet alap- vagy mesterképzés, de PhD is.
ASZ: Hogy látják, a program eddigi résztvevői, milyen módon tudták kamatoztatni az ott megszerzett tudást?
Kerezsi Miklós: Fontos kiemelni, hogy a programban résztvevő diákok a legmodernebb agrár-élelmiszeripari tudást kapják, hiszen nem tankönyvekből tanítunk, hanem a való életből kapnak olyan példákat, amelyek ma az agrártársadalmat foglalkoztatják. A résztvevők olyan tudást sajátíthatnak el, amelyek hiányában nagyon nehezen tudnának elhelyezkedni. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy nem tudnánk ma annyi diákot képezni ezekben a programokban, amennyit az agrárvállalati szféra fel ne tudna szívni. A következő években eddig soha nem látott összegű támogatást kap a magyar agrárium, ezen források elköltéséről azonban a vezetőknek kell majd dönteni, fontos tehát, hogy olyan humánháttér álljon rendelkezésre, amely megfelelően tud gazdálkodni a pénzzel.
Maróti Miklós: A legjobb eredményeket elért hallgatóknak segítünk a program elvégzése utána munkát találni. Eddig több mint 20 főt tudtunk elhelyezni mezőgazdasági termelő cégnél, bankszektorban, állami szektorban vagy akár az inputanyag-ellátó szolgáltató szektorban. Azt vettük észre, hogy az Agrovirtus programban való részvétel plusz pontot jelent nemcsak a munkahelyeken, de az egyetemeken is, ugyanakkor a legnagyobb értéknek azt tartom, hogy sok esetben olyan erős barátságok kötődnek a versenyen résztvevő csapatok tagjai között, hogy később is összejárnak havonta akár többször is.
ASZ: A magyar agrárium hosszú évek óta egyik legnagyobb problémája a generációváltás, illetve a fiatal szakemberek hiánya a szektorból. Mennyiben segítheti a nemzedékváltást a tehetséggondozási program?
Kerezsi Miklós: Az eddig tapasztalatok alapján a képzés után általában három irány a jellemző a fiatalok körében. Vannak, akik eleve egy agráriummal foglalkozó családi vállalkozásból érkeznek, ők jellemzően oda térnek vissza a program után, és viszik tovább a gazdaságot. Sok végzett diák helyezkedik el multinál vagy magyar középvállalatnál, de személy szerint jobban szeretném, ha olyan hazai cégeket erősítenék a diákjaink, ahol problémát jelent a generációváltás, és épp megfelelő menedzsmentet keresnek. A harmadik irány pedig amikor egy fiatal mindenféle agráros háttér nélkül jelentkezik, a program után azonban megváltozott látásmóddal, a szektor szeretetével "megmérgezve" tér vissza az iskolapadba vagy épp az üzleti életbe.
ASZ: Mennyire jellemzőek a külföldi versenyzők a program keretein belül megrendezett Agrovirtus versenyen, mennyire tartják fontosnak a nemzetköziesedést? Vannak hasonló versenyek Európában?
Kerezsi Miklós: Minket is hatalmas meglepetésként ért, hogy bármilyen marketing nélkül, már a második Agrovirtusra több külföldi csapat is jelentkezett, voltak holland, de afrikai jelentkezők is. Azt a jövőben is mindenképp fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan növeljük a külföldi csapatok számát, ilyen agrárspecifikus versenyek ugyanis nem nagyon vannak Európában.
Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nemzetköziesedjen a program, így idén már angol nyelven is zajlik a verseny és Leaderslab akadémia is, emellett rengeteg külföldi előadót, és modern nemzetközi tudást szeretnénk becsatornázni a rendszerbe. Az a célunk, hogy az itt végzett diákok készségszinten tudjanak idegen nyelvet használni, idegen nyelven információt gyűjteni, tárgyalni, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni.
Abban egészen biztos vagyok, hogy idén többen fognak jelentkezni a programba, mint az előző években, és valószínűleg több külföldi résztvevő is lesz.
ASZ: Mi hívta életre a kezdetekkor az Agrovirtus Tehetséggondozási Programot és a hozzá tartozó versenyt?
Maróti Miklós: Az volt a célunk a programmal, hogy a magyar felsőoktatás gyakorlatorientáltabb legyen, úgy éreztük ugyanis, hogy nem támaszt elég kihívást a fiatalok számára. Egy olyan programot és versenyt szerettünk volna létrehozni, amely elvégzésével a piacra kerülő hallgatók gyorsabban beilleszkednek az elvárásokba, és a lehető leghamarabb produktívak lesznek.
ASZ: Hogy látják, mik a verseny legnagyobb sikerei, illetve kihívásai?
Maróti Miklós: A legnagyobb kihívás egyértelműen a nemzeti porondra való kilépés, érződik ugyanis az igény az ilyen agrárfókuszú programokra, versenyekre, hiszen Európában nincsen ehhez hasonló. Ez jól látszik abból is, hogy egyre több külföldi diák jelentkezik hozzánk, ami miatt kénytelen vagyunk két nyelven tartani az előadásokat, a magyar felsőoktatásban lévő hallgatók angoltudása ugyanis jellemzően nem elégséges, így szükség van a magyar nyelvű oktatásra is, hogy ne zárjuk ki a hallgatók egy részét.
ASZ: Miért ajánlják a hallgatóknak a programot és a versenyt, miért éri meg nekik jelentkezniük és részt venniük rajtuk?
Maróti Miklós: Amivel talán a legtöbbet nyerhetnek a programban résztvevő hallgatok az az, hogy 5-7 évet tudnak így gyorsítani a karrierjükön. Megváltozik ugyanis a kiállásuk, erősebb kapcsolatrendszerük lesz, így sokkal tudatosabban, profibban tudnak bejutni a munkaerőpiacra, egyszóval felnőnek a kihíváshoz. Azt már most látjuk, hogy akik az eddigi versenyek döntőjébe bejutottak, nagyon szépen el tudták indítani a karrierjüket, és rengeteget fejlődtek a programnak köszönhetően.