A napokban jelent meg a FruitVeB jelentése a zöldborsó és a csemegekukorica hazai helyzetéről. Ebben a terméktanács arra hívta fel a figyelmet, hogy már érzékelhetők olyan negatív jelenségek, melyek miatt nemcsak a termelés, de a feldolgozóipar működőképessége is veszélybe került, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
Kész, vége? Teljesen eltűnhet a magyar zöldborsó a boltokból?
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a nagyobb gond a zöldborsóval van. Az idei volt zsinórban a negyedik év, amikor nagyon rossz időjárás jött a zöldborsóra, mert az utóbbi években vagy az egyre gyakoribb áprilisi és májusi fagyok okoztak problémát, vagy a tavaszi aszály. A szakember szerint 2020-ban és 2021-ben is 15-20 fagyos éjszaka volt tavasszal. Noha ezek az időjárási jelenségek nem közvetlenül okoznak kárt a földeken, meglassítják, vontatottá teszik a növények fejlődését. Apáti Ferenc elmondta, hogy mindig a júniusi időjárás az, ami a legnagyobb befolyással van a zöldborsóra, ugyanis ekkor van a betakarítás. Az elmúlt években a sok csapadék okozott problémát, idén a hőhullám és az aszály döntötték halomra a termelők számításait, mivel a nagy melegben felgyorsult a zöldborsó érése, emiatt elöregedtek, túlértek a táblák. A FruitVeB elnöke kiemelte, hogy optimális időben az ágazatnak 2-3 napja van egy adott tábla betakarítására, amit követően rögtön, 3-6 órán belül fel kell dolgozni a zöldborsót, ha el akarják kerülni a minőségromlást. Idén azonban lerövidült a betakarításra nyitva álló időablak, és nem is volt elég kapacitás rá. Apáti Ferenc szerint nagyon sok termelő ezért tervezi azt, hogy felhagy a termeléssel, mert nem éri meg nekik ezzel foglalkozni.
De ha a zöldborsó kiesik, akkor azzal a magyar hűtő- és konzervipar is elveszti az alapanyagainak 20-30%-át. Ezen kívül a másodvetésű csemegekukorica is óriási veszteségeket fog szenvedni, ugyanis a zöldborsó termőterületének jelentős részén, 10-15 ezer hektáron a betakarítás után csemegekukoricát vetnek. Ha ez is elvész, hívta fel rá a figyelmet Apáti Ferenc, akkor a hűtő- és konzervipar az alapanyagainak 35-45%-át elveszíti, ami pedig tönkretenné a teljes ágazatot. A FruitVeB elnöke azt reméli, hogy még nem túl késő, és markáns intézkedésekkel, jól célzott támogatásokkal vissza lehet hozni a termelési kedvet, és kompenzálni lehet a termelők kieséseit.
- emelte ki Apáti Ferenc.
Arra a kérdésre, hogy mekkora a hiány, és hogy ezt hogy lehetne pótolni, a szakember kifejtette, hogy a zöldborsónál már most 10-20%-os alapanyaghiánnyal számolnak, a csemegekukoricánál pedig egy 18-23%-os hiány várható. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy ezeket nem lehet importálni külföldről. A zöldborsót a betakarítás után nagyon hamar fel kell dolgozni, és bár a csemegekukoricánál nincs olyan időprés, mint a borsónál, azért ott se lehet túl sokat várni vele. Ezek a zöldségek nagyon érzékenyek, nem bírják ki a nagy szállítási távolságokat. Így, ha a magyar termelők nem tudják előállítani a szükséges mennyiséget belőle, akkor a feldolgozóipar egyszerűen alapanyag nélkül fog maradni.
Sebesta Péter, a FruitVeB alelnöke szerint feldolgozó szempontból a zöldborsó és a csemegekukorica ágazat azért termel, hogy feldolgozott ipari termékké váljanak, ezekből nagyon kevés kerül a frisspiacra. A szakember beszélt arról is, hogy a klimatikus viszonyok és a fogyasztási szokások miatt ezek az első és a második legnagyobb területen termelt zöldségek, amelyek egyben a magyar konzerv- és hűtőipar legfontosabb alapanyagai is. Ebből kifolyólag mindkettőnek rendkívül nagy befolyása van a magyar feldolgozóiparra. Ahogy Sebesta Péter fogalmazott, kulcstermékek, hiszen a magyar feldolgozóipar volumenkiadásának 75%-át ez a két zöldség adja (1/3-át a zöldborsó, 2/3-át a csemegekukorica), minden más csak a maradék 25%-on osztozik. A szakember elmondta, hogy a zöldborsónál az okozza a feldolgozási időprést, hogy az a betakarítás után is érik, és nagyon hamar megkeményedik, ezért bármiféle késlekedés vagy fennakadás a feldolgozásban a minőség rovására megy.
Az idei hiányt illetően Sebesta Péter elmondta, hogy a probléma ennél rosszabb, ugyanis az, hogy lesz-e hiány vagy sem, az végső soron az időjárástól függ. A baj azonban ott van, hogy az elmúlt 4-6 évben mintegy 25%-kal csökkent a zöldborsó vetésterülete, ami mostanra már 20 ezer hektár alá esett, míg korábban a 25 ezer hektár körüli területen termelték. A FruitVeB alelnöke rámutatott, hogy a zöldborsó és a csemegekukorica szántóföldi növények, amelyeket egyfelől nem lehet 1-2 hektáron termelni, másfelől viszont - ipari zöldségnövényekként - a gabonafélékkel és az olajos növényekkel versenyeznek a termőterületért. A klimatikus viszonyok változása viszont egyre nehezebbé teszi a borsó termesztését a jelenlegi technológiákkal. A szakember szerint ez egy olyan helyzetet teremtett, amire mindenképp oda kell figyelni, mert a zöldborsó termesztése szorosan összefügg a csemegekukoricáéval, és ha a termőterületek csökkenése nem áll meg sürgősen, akkor a feldolgozóipar is komoly bajba fog kerülni.
Ma Magyarországon a zöldborsó és a csemegekukorica legjelentősebb feldolgozói a konzerviparban a Bonduelle és a Globus csoport, illetve mindenképp meg kell még említeni a Kecskeméti Konzerv Kft.-t is. A hűtőipar tekintetében az AgroSprint Zrt. és a Fevita Hungary Zrt. a legfontosabb szereplők.
