Egy hete jelent meg a 2021-ben induló Agrár-környezetgazdálkodási pályázati felhívása. A 2021-es VP-AKG felhívásra a pályázatokat a 2021. október 25-től 2021. november 25-ig terjedő időszakban lehet benyújtani, ahogy azt az Agrárszektor is megírta.

Újranyílik a hatalmas keretösszegű pályázat: így juthatnak hozzá a pénzhez a gazdák

2021-ben is meghirdették a VP-AKG pályázatot.

A pályázai kiírás mentén a gazdálkodónak lehetősége van arra, hogy például a horizontális szántóba bevinni szándékozott területeire kettő csomagot állítson össze, vagyis meghatározza azt, hogy a kötelező alapkövetelmények mellett az egyik területén milyen választható feltételeket tud teljesíteni, és milyeneket nem. Ilyen például az 5 hektáros táblaméret (ez egyébként évelő szálas esetén akkor is választható, ha a tábla nagyobb - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Első körben azonban az a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen az alapelvárásokkal. A pályázónak 2022. január 1 és 2024. december 31 között jogszerű földhasználattal kell rendelkeznie, minden nap vonatkozásában. A jogszerű földhasználatokat a 2007. évi XVII törvény 44. § (7) bekezdése sorolja fel. Vannak kivételek - vis maiornak nevezhető esetek -, amikor a jogszerű földhasználat hiánya lehetőséget biztosít a szankciómentes kilépésre, azonban ezen esetek köre korlátozott. Ilyen eset lehet pl. az osztatlan közös kimérése esetén a terület helyének, méretének változása, a Nemzeti Parkkal (MNV ZRT-vel, NFK-val) kötött szerződések lejárata, s nem a gazdálkodóval történő új szerződés megkötése. Ez utóbbi esetekben a szerződés lejáratát követően a gazdálkodó kérhet 6 hónapra igazolást a földhasználat bizonyítására, mely elégséges lehet a teljes kötelezettségvállalási időszakra a jogszerű földhasználat bizonyítására. A részletekért azonban a pályázati felhívást érdemes elolvasni.

Alapelvárás, hogy az AKG-ba bevitt területeken be kell tartani a Kölcsönös megfeleltetés szabályait és a minimumkövetelményeket (tehát ne legyen a területen már szankcionálható mértékben lágy- illetve fásszárú gyomnövény). Továbbá a Nitrátrendeletben leírtakat is figyelembe kell venni a gazdálkodás során függetlenül attól, hogy a terület nitrátérzékeny vagy sem. Itt talán jó hír, hogy a téli trágyázási és legeltetési tilalom határideje november 30 és február 15 közötti időszakra módosult, miről korábban az Agrárszektor is beszámolt.

Döntött az Agrárminisztérium: mostantól csak így lehet trágyázni a földeken

Változott a trágyázási tilalmi időszakra vonatkozó szabályozás.

Az AKG-ba vitt területeken ellenőrzésre kerülhetnek az Integrált növényvédelem szabályait, melyek közül az egyik az pl. hibrid kukorica, a repce, a búza, a napraforgó esetén évente szükséges a számla vagy bizonylat megléte. Általános elvárás többek között az is, hogy a gazdaság egészére nézve kell vezetni a 118/2020. (XII. 21.) számú Kincstár Közleményben közzétett gazdálkodási naplót. A 3 év alatt a gazdálkodónak - vagy a vezető tisztségviselőjének, vagy a képzésre kijelölt alkalmazottjának, vagy a tagjának - részt kell vennie, amennyiben a támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 évben nem volt AKG képzésen. A gazdálkodó a naptári évet követő év január 1. és január 31. között kötelezett a gazdálkodási napló (web-GN) benyújtására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületén.

Általános elvárás továbbá, hogy amennyiben egy adott blokkon belül, egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel (KET-tel) szomszédos területen azonos hasznosítási kódú növény termesztése történik (a Kedvezményezett, vagy a szomszédos terület használója által), akkor a KET elkülönítése céljából az alábbi elválasztási szabályokat kell alkalmazni:

• Gyepek - évelő szálas kultúrák - esetében a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. T-ülőfa) elhelyezése,
• Szántóföldi kultúra esetén amennyiben az adott kultúra sortávolsága 60 cm vagy az alatti, úgy legalább 60 cm széles sáv elhelyezéséről szükséges gondoskodni. Amennyiben az adott kultúra sortávolsága 60 cm feletti, úgy legalább az adott kultúra sortávolságának 30%-kal megnövelt szélességű sáv kialakítása elvárt.
• Ültetvénynél a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy elhelyezése, amelynek jelölése a sarokpont jelölésének módjával megegyezően is történhet (Azaz a támrendszeren történő jelölés).

A NAK arra is felhívta a figyelmet, hogy eltérő növényi kultúra (eltérő hasznosítási kód) termesztésével, illetve eltérő növényfejlettségi állapottal a KET elkülönítése megvalósul! A pályázat benyújtásával kapcsolatban további hasznos tanácsok várhatóak.