agrarszektor.hu • 2021. október 11. 12:15
Óriási kérdéssé vált, hogy idén honnan fogja beszerezni a sertéshúst karácsonyra a romániai fogyasztó. A sertéspestisjárvány visszaszorítását célzó intézkedések ugyanis gyakorlatilag eltüntették a kisgazdaságokban nevelkedő állatállományt.
Bár Romániában csökkenőben van a 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis, a járvány hatásosnak tűnő kezelése gyakorlatilag az illegalitás határára sodorta a disznótartó gazdákat - írta meg a Magyar Nemzet. Több százezer állatot öltek le feleslegesen, több szakember is azt állítja, bizonyíthatóan csak kis részük volt sertéspestissel fertőzött. Azt tartják, a gócpont körüli térségben az állatok zömét vágóhídon kellett volna értékesíteni. Mostanra már alig van sertés az országban, a hazai disznóhúsfogyasztás 70%-át pedig importból fedezik.
A legutóbbi nagy vágást a Smithfield húsfeldolgozó trösztnek a bánsági Gátalján működtetett egyik sertésfarmján hajtották végre, ahol 25 ezer sertés elpusztításáról döntöttek. Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy az afrikai sertéspestis több mint 600 millió eurós veszteséget okozott Romániának. A belföldi sertéshúsfogyasztás legfeljebb 30%-át fedezik immár a hazai termelők, míg a kórokozó megjelenése előtt ez a részesedés elérte a hatvan százalékot. A sertésfarmokon 3,6 millió hízósertés nevelésére van kapacitás, de az állomány napjainkban alig haladja meg a 900 ezret. A romániai sertéshústermelők szövetsége szerint 2020-ban 3,7 millió sertést vágtak le Romániában, ami 12%-os visszaesés az előző évhez képest. A farmok jelentős része üresen áll vagy tönkrement.
A kisgazdaságokat is alaposan megviselte az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, a tiltások miatt gyakorlatilag csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni. A kisvállalkozók szerint csak pletyka a beharangozott 20-30%-os sertéshúsár-emelkedés, a zárlat alól feloldott farmokról érkező állatok kilónkénti felvásárlási ára 5,8 lej (420 forint), ami legfeljebb önköltségi árnak számít. A sertéstartásban tapasztalható zuhanás elsősorban a túlzottnak tartott állami korlátozásokra vezethető vissza. Egy falu háztáji gazdaságában talált sertéspestises állat vagy a település határában elhullott vaddisznó miatt például 30 kilométeres körzetben zárják le a zónát.
A mezőgazdasági minisztérium által az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésére kidolgozott sürgősségi rendelettervezet negyedik változata többek között kötelezné a magánszemélyként sertést tartókat, hogy ne etessék ételmaradékkal az állatokat, az ólba be- és kilépéskor pedig fertőtlenítsék a lábbelijüket. Ugyanakkor magánszemélyek nem tarthatnak tenyésztés céljából sertéseket, kivéve, ha bejegyeztetik magukat az országos állatnyilvántartási jegyzékbe, és betartják a biztonsági szabályokat. A saját fogyasztásra tenyésztett sertéseket csakis kereskedelmi szakcégektől lehetne vásárolni. A jogi és a magánszemélyeknek tilos lenne a sertéspestis által érintett, korlátozások alatt álló területről vásárolni. Mindemellett a gazdáknak a megvásárolt állatokat előzőleg be kell jegyeztetniük, és vásárláskor ki kell bocsáttatniuk az érvényes és törvényes rendelkezésben előírt iratokat is.
Könczei Csaba, a mezőgazdasági szakbizottság tagja ezzel szemben júniusban olyan törvénytervezetet terjesztett elő a parlamentben, amely szabályozná a kisgazdaságok sertéstartását. A honatya által kidolgozott változat lehetőséget teremtene a kistermelőknek arra, hogy vállalkozói háttér nélkül tarthassanak egy kocát és értékesíthessék annak szaporulatát. A törvény elfogadása esetén végre különbséget lehetne tenni a kisgazdaságok és az agrárvállalkozóként fenntartott disznófarmok tevékenysége között.