Lehullt a lepel: ennyit fizetnek a magyar, az osztrák és az új-zélandi borért külföldön

MTI2021. október 14. 14:45

Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van - mondta az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Szekszárdon.

Bencsik Dávid az agrárexport fellendítését célzó országjárásának ötödik állomásán tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a magyar agrárexport 82,5 százaléka nyugat-európai országokba irányul. Véleménye szerint ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani keleti, déli piacok bevonásával azért, hogy minél szélesebb körbe juthassanak el a magyar termékek. A helyettes államtitkár kijelentette: az idén új korszak nyílt az agrárdiplomáciában, alapjaiban változtatták meg a súlypontokat az ország és a kormány külgazdasági prioritásai szerint. Előtérbe került az agrárexportot fejlesztő gondolkodás, az agrárlogisztika, az exportkoordináció, a munkaerőpiac és a piaci viszonyok feltérképezése.

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Az országjáráson korábban Pécsen a söripari és borászati lehetőségeket vizsgálták meg, Gyulán és Békéscsabán a húsexport volt a téma, Szentesen a zöldségfeldolgozókkal, Kaposváron pedig a sertésfeldolgozókkal találkoztak. Úgy fogalmazott, Tolna megyének kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az "élelmiszergazdaság bástyája" legyen. A magyar borok rengeteg díjat kapnak világszerte, a versenyeken élen járnak, az értékesítési oldalon viszont "nem kellőképpen jó a helyzet" - tette hozzá. Példaként említette, hogy Magyarország 2020-ban csaknem kétszer annyi, 131 millió liter bort exportált, mint a 67 millió litert exportáló Ausztria, a magyar kivitel értéke, 122 millió euró ugyanakkor csak kétharmada volt az osztrák export 187 millió eurós értékének. Megjegyezte azt is, hogy a magyar bor literenkénti ára a külpiacokon egy euró alatt van, az osztráké a háromhoz közelít, az új-zélandi bor átlagára pedig 4 euró felett van.

Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárkamara Tolna megyei elnöke arról beszélt, hogy Tolna megye megművelt területeinek 80 százalékán kukoricát és kalászos gabonát termelnek. Az intenzív kultúrák között a szőlőtermesztés fejlett, a gyümölcságazat viszont visszaszorulóban van, ami tendenciaszerűen megmarad a következő időszakban is. Az elnök azt mondta, fontos lenne, hogy Tolna megye kilépjen az alapanyag-termelő szerepből, és minél több feldolgozó kapacitás létesüljön. Fontosnak nevezte azt is, hogy termelők integrációját segítsék azért, hogy homogén, nagyobb mennyiségű termékkel tudjanak megjelenni a piacon.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
gabona, borászat, bor, élelmiszer, hús, élelmiszeripar, zöldség, sertés, sör, húsexport, agrárexport, söripar, agráripar, zöldségfeldolgozó, sertésfeldolgozó,