agrarszektor.hu • 2021. október 19. 14:45
Október 6-án jelent meg a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 34/2021. (X. 6.) AM rendelet. A rendelet - többek között - meghatározza, hogy a mezőgazdasági biomassza mikor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, hogy mely területeken nem lehetséges ezen növények termesztése és hogy milyen egyéb kritériumoknak kell megfelelnie, aki ezzel szeretne foglalkozni.
A megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 34/2021. (X. 6.) AM rendelete megfogalmazza, hogy mely feltételek együttes fennállása esetén lehet fenntarthatóan termesztett biomasszáról beszélni. A fenntarthatóan termesztett biomassza biztosítja a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagát, mely a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését is hivatott elősegíteni - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A rendelet szerint a mezőgazdasági biomassza nyersanyag akkor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, ha azon a földterületen termesztik, amelyre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és betartják a rendeletben meghatározott előírásokat.
Meghatározásra került, hogy mely területeken nem lehetséges ezen növények termesztése, így többek között - a 2008 januárjában vagy azt követően - érzékenynek minősülő
- az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: OEA) nyilvántartott természetes erdő;
- magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő, illetve egyéb fás terület;
- olyan területek, amelyek természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelem alá vonásra kijelölt területek vagy Natura 2000 területek, vagy többek között azon egységek amelyek a Nemzetközi Természetvédelmi Unió jegyzékében szerepelnek;
- egy hektárnál nagyobb kiterjedésű, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, nagy biodiverzitású gyepterület.
Fentieken túl további területek kizárása is rögzítésre került, melyek a rendeletben részletesen megtekinthetők. 2022. január 1-től a mezőgazdasági biomassza nyersanyagául szolgáló földterületen évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, mely terv alapja az 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező be kell tartania. A tervet minden évben szeptember 30-ig - ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül - elektronikus úton kell benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a Nébih segédletet tesz közzé a honlapján.
Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el. A szaktanácsadóknak a NAK nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan kell a szakértői jogosultsággal rendelkezniük. Hatályát veszti a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 42/2010. (XII. 20.) VM rendelet.