MTI • 2021. október 30. 09:30
Az asszír királyok korából származó, mintegy 2700 éves "ipari méretű borgyár" maradványait és ugyanilyen korú domborműveket fedezték fel régészek Észak-Irakban.
- mondta Daniele Morandi Bonacossi, az ásatás olasz vezetője. Elmondása szerint ez az első ilyen felfedezés Irakban. A helyszín az i.e. 721-705 közt uralkodó II. Sarrukín asszír király, a bibliai Szárgon ókori fővárosának közelében, a ma az ország északi részén lévő Moszul mellett található. A kereskedelmi célú "borgyár", amelyet Khinisz régészeti lelőhelyen találtak, II. Sarrukín fia, Szín-ahhé-eriba, a bibliai Szennahérib király idejéből (704-681) származik.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Az olasz régészekből és a Kurdisztáni Autonóm Régióban lévő Dohuk régészeti hatóságának munkatársaiból álló szakértői csoport egy másik régészeti ásatáson, Faidában ókori domborművekre bukkant egy csaknem 9 kilométeres öntözőcsatorna falain. Ez a 12 úgynevezett lapos dombormű mindegyike 5 méter hosszú és 2 méter széles, az időszámítás előtti 8. század végén vagy 7. század elején készültek II. Sarrukín vagy fia, Szín-ahhé-eriba megbízásából. A domborműveken Bonacossi szerint az asszír király látható, miközben különböző istenekhez - az asszír panteon hét legjelentősebb istenségéhez - imádkozik. Az istenek szent állatokon ülnek.
- mondta az Udinei Egyetem régésze. Bonacossi szerint a vizet a hegyekből a földművesek földjeire vezető csatorna falába azért vájták a domborműveket, hogy eszébe juttassák az embereknek, ki építtette az öntözőcsatornát.
- mondta Bonacossi.
A mai Irak területén az ókorban számos fejlett kultúra alakult ki, például a sumérok, akkádok, babiloniak és az asszírok. Emlékül fennmaradt az írásuk és az első nagyobb városaik. A régészeti helyszíneket az évtizedek óta tartó politikai káoszban gyakran kifosztották, a zsákmányt nemzetközi gyűjtőknek adták el.