agrarszektor.hu • 2021. október 31. 09:30
A Magyar Haltani Társaság 2022-re is meghirdette az Év hala versenyt. Ahogy eddig mindig, most is közönségszavazással fog eldőlni, hogy melyik faj lesz a következő év hala. Az akció célja ahogy mindig, most is Magyarország őshonos halainak népszerűsítése. A Magyar Haltani megmérettetésen induló mindhárom faj őshonos a hazai vizekben, valamint van közöttük védett és fogható is.
A Magyar Haltani Társaság, folytatva a hagyományokat, a 2022-es évre is meghirdeti az Év Hala versenyt. A kitüntető címért ezúttal is három halfaj küzd meg, amelyek közül a nyertes az lesz, amelyik a társaság tagjaitól, illetve minden, Magyarország határain innen és túl lakó, a halakat ismerő és szerető érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2021. december 31. déli 12 óráig. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos Magyarország vizeiben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is - olvasható Társaság honlapján. Az idei jelöltek a bodorka, a bagolykeszeg és a széles durbincs.
A bodorka(Rutilus rutilus) kis méretű halfajunk, nagyobb példányai a 15-20 centiméteres hosszt érik el. Legszembetűnőbb ismertetőjegye narancssárga-narancsvörös szemgyűrűje, továbbá idősebb példányok esetén a hasúszó és az anális úszó narancsvörös színezete. Háta mérsékelten magas, teste oldalról lapított. A közeli rokon leánykoncértól (Rutilus virgo) kicsi, csúcsba nyíló szája és színes szemgyűrűje, a hasonló színezetű úszókkal rendelkező vörösszárnyú keszegtől (Scardinius erythrophthalmus) a szájállása, továbbá a hát- és a hasúszó egymáshoz viszonyított helyzete különbözteti meg. Fiatalon planktont fogyaszt, majd idősebb korára férgek, rákok és rovarlárvák képezik táplálékát. Szinte minden halas vizünkben megtalálható a hegyvidéki kis patakok és a túl erős sodrású folyószakaszok kivételével. Ívás során a víz alatti növényzetet részesíti előnyben, az ivadékok is kedvelik a hínárnövényzet nyújtotta biztonságot. Tömegesen előforduló halként ragadozó halaink táplálkozásában van jelentősebb szerepe. A húsa szálkás, de ízletes. A hazai horgászrekord: 1,9 kg (2000).
A bagolykeszeg(Ballerus sapa) különleges nevét a jellegzetesen nagy, feltűnő "bagolyszeméről" kapta, melyről már a neves polihisztor, Herman Ottó is említést tett. Népi nevei között megtalálható a bagókeszeg vagy a szápakeszeg is, hogy a halászok által társfajának nevezett laposkeszegtől (Ballerus ballerus) megkülönböztethessék. Teste magas, oldalról lapított. Kicsiny feje egy rövid, tompa, lekerekített orrban végződik, mely ráborul félig alsó állású szájára. Faroknyele testéhez mérten rövid, ellenben farokalatti úszója, melynek alapja igen hosszú, minden rokonfajtól megkülönbözteti. A faj elterjedésének nyugati határa a Duna vonaláig, egészen Bajorországig húzódik, míg keleti elterjedése a Fekete-, Azovi-, Kaszpi-tengerre és az Aral-tóra is kiterjed. Csapatosan élő, nagyobb folyóvizeket kedvelő halfajunk, mely főleg a mederfenék közelében szeret tartózkodni, táplálékát a mederanyagban rejtőző makrogerinctelen szervezetek (szúnyoglárvák, csigák, kagylók) alkotják. Horgászati jelentősége kevésbé számottevő, finomszerelékes fenekező készséggel, vékony giliszta, csontkukac vagy különböző etetőanyagok alkalmazásával fogható. Húsa szálkás, azonban kiváló ízű, sűrűn beirdalva, paprikás lisztben forró olajban kisütve kiváló, illetve halászlevek alaplevéhez, valamint füstölésre kitűnően alkalmas. A hazai horgászrekord: 1,90 kg (1970).
A széles durbincs(Gymnocephalus baloni) kis méretű, zömök testalkatú halunk, jól fejlett példányai is körülbelül 15 centiméteres hosszt érnek el. Testét halványbarna színű, apró, sötétbarna foltok tarkítják, melyek gyakran szabálytalan, elmosódott harántsávokba rendeződnek. Teste oldalról lapított, magasan ívelt, a fej mögött meredeken emelkedik. Kimerevített hátúszója végének az íve derékszögben éri el a testét, míg a vágódurbincsé hegyesszögben. Viszonylag nagy feje, ugyancsak nagy szemei és lekerekített, hosszúkás orra szembetűnő, alatta helyezkedik el kicsi, csúcsba nyíló szája. Fiatalabb korban planktonszervezeteket fogyaszt, majd fokozatosan tér át olyan nagyobb méretű táplálékra, mint a puhatestűek, rovarlárvák, rákok és férgek. Áramláskedvelő halfaj, nappal általában inaktív, inkább csak szürkületkor hagyja el búvóhelyét. A Duna vízrendszerében általánosan megtalálható, ezen belül a Tisza-tóban is él önfenntartó populációja. Védett fajunk, természetvédelmi értéke 5 ezer forint. Mivel a hozzá leghasonlóbb faj, a vágódurbincs sem fogható, így a horgásznak pontos faji azonosítás nélkül is nyomban vissza kell engednie.
Ahogy eddig minden évben, most is közönségszavazás dönti el, hogy melyik jelölt lesz a következő Év hala. A szavazatok leadására a Magyar Haltani Társaság honlapján van lehetőség.
(A cikkben felhasznált címlapkép a Wikimedia Commons gyűjteményéből származik.)