Megszólaltak az egri és mátrai borászok: nincs mese, hamarosan árat kell emelniük

agrarszektor.hu2021. november 1. 17:00

Hazai viszonylatban a legmagasabban fekvő ültetvények alkotják a Bükk és a Mátra közös, 13 ezer hektáron elterülő borrégióját. Három borvidék, a Bükki, az Egri és a Mátrai borvidék területe tartozik ide, igen változatos szőlőfajtákkal, a leánykától a cabernet-n át a traminiig. A pincészetek azonban ebben a régióban is megtapasztalták a terméskiesést, de az ágazat szereplői szerint ez pozitív hatással volt a szőlő minőségére, és emiatt az idei bortermés kifejezetten jónak lesz nevezhető.

Hegyvidéki léptékű, azaz hazai viszonylatban a legmagasabban fekvő ültetvények alkotják a Bükk és a Mátra közös, 13 ezer hektáron elterülő borrégióját. Három borvidék, a Bükki, az Egri és a Mátrai borvidék területe tartozik ide, igen változatos szőlőfajtákkal, a leánykától a cabernet-n át a traminiig - írta meg a HelloVidék. A Felső-Magyarország borrégió egyedisége, hogy az ültetvények általában 200-300 méteren találhatók magas fennsíkon vagy a hegyek lankás oldalában, a Nagy-Eged-hegy oldalában pedig 500 méteres magasságban terem szőlő. Ebből következően a borrégió klímáját az Északi-középhegység befolyásolja és védi a betörő szelektől. Hegyvidéki talajok jellemzik, mint a vulkáni eredetű riolittufa, andezit, lösz, illetve barna erdőtalajok.

Ebben a borrégióban is megtapasztalták a pincészetek az országosan jellemző terméskiesést, ki jobban, ki kevésbé. Idén átlagosan mintegy 20%-kal lett kevesebb szőlő, ugyanakkor a borászok elmondása szerint ez a szőlő minőségében pozitívan köszönt vissza, és összességében mind mennyiség, mind minőség tekintetében jónak lesz nevezhető az idei bortermés.

Mátrai borvidék

A Mátrai borvidék, egyrészt hazánk második legnagyobb borvidéke, másfelől egyáltalán nem csak a Mátra lejtőit foglalja magában, de síkvidéki területeket, a Börzsöny keleti hegylábait, Vác és Veresegyház környékét, sőt, még egy budapesti kerület egy részét is. A Mátrai borvidék az ország 22 borvidéke közül a 2. legnagyobb. A legtöbb statisztika 7800 hektárt említ, de az egyre pontosabb felméréseknek köszönhetően a nyilvántartott “szőlő" művelési ágú terület - 2015-ös adatok alapján - közel 6 ezer hektár.

Klímáját tekintve melegebb és szárazabb, mint a hasonló északi borvidékek, hiszen a Mátra vonulata jól védi a vidéket a hideg áramlatoktól. Átlaghőmérséklete a vidéknek 10,5 ºC, tenyészidőben 17 ºC. A borvidéken ritka a fagy és a jégeső, a napsütéses órák száma alig marad el a déli országrésztől, jellemzően 1900-2000 óra. A Mátrai borvidék talaja sokszínű, zömmel mészben szegény, tápanyagban gazdag kötött pannonagyag, vulkanikus andezit, andezittufa, riolittufa. Az erdőirtások után nagy területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj, néhol csernozjom, illetve löszös homok.

A Dominium Pincészet 11 hektáron gazdálkodik, és 2019 óta várja a vendégeket, akik a panziójukban akár meg is szállhatnak, ha egy nagyobb bortúrára árkeznének a vidékre, ami látnivalókban is bővelkedik. Az idei év időjárása eredményezett némi terméskiesést, ám ez hatványozottan volt igaz az ökológiai gazdálkodások esetében, mint amilyen ez a pincészet is.

Orbán Dániel, a pincészet ügyvezetője elmondta, hogy sokszínű volt az idei év, de a minőséggel szerencsére nincsen gond, általánosságban magasabb cukorfokkal lehetett szüretelni, érdekes módon azonban sok helyen tapasztalhattak - a fajta függvényében - magas savakat is. A szakember szerint borászati szemszögből összességében jó év elé néznek, még akkor is, ha az ő pincészetüknek 20-30%-os terméskiesése volt, azért, mert mi ökogazdálkodást folytatnak és bioborokat készítenek. Így természetesen az aszály, a lisztharmat okozta gondokkal fokozottan kellett megküzdeniük, arról nem is beszélve, hogy a Dominium Pincészetnek a munkaerőigénye is nagyobb, mivel ők kézzel szüretelnek.

A szőlészetekben, borászatokban nem okozhat fennakadást a vírushelyzet, ott a munkálatok nem állhatnak meg, a szőlőt a pincészetek által preferált időpontban le kell szedni, fel kell dolgozni. Ez meg is történt rendre idén, de van olyan fajtaszőlő, amelyiknek még javában folyik a szüretje. Paraméterekben, ízanyagokban nagyon szépnek ígérkezik az évjárat, a szőlő elvileg hozni fogja legalább az eddig megszokott borminőséget a borrégióban, de ezt a borászok szerint majd egy-két év múlva, a kiforrott, beérett bor megkóstolása után lehet majd százszázalékosan kjelenteni. A szőlő minősége mindenesetre jobb volt, mint tavaly.

Valamennyire kísérleti is számunkra ez az év, hiszen most több szőlőfajtát "házasítottunk", vagyis egy időben raktuk be a présbe a szőlőfajtákat, mivel mennyiségben nem tudtuk kompenzálni egyes fajták kiesését, így a meglévők előnyös tulajdonságait ötvöztük. Alapjában véve a fajtaborok hívei vagyunk

- mondta el Orbán Dániel.

A szakember elmagyarázta, hogy a legjellemzőbb boruk a Syrah, a fehérborok közül pedig a rajnai rizling, a chardonnay, a sárga muskotály és a furmint emelendő ki. De foglalkoznak különleges fajtákkal is, mint például a Tempranillo - ez a szőlő a világon a negyedik legelterjedtebb kékszőlőfajta, főleg Spanyolországban termesztik - vagy a Feketeleányka, de megjelenik a repertoárukban a Cabernet Franc, Merlot és a Turán is.

Orbán Dániel szerint a magyar borok reputációján van mit javítani országosan, a mátrai borokra pedig ez különösen igaz, hiszen az Egri borvidék árnyékában korábban elhomályosodtak a bortérképen. A mátrai borok egyre jobb helyet foglalnak el az országos rangsorban, és a Dominium Pincészetnek is volt már arany, ezüst minősítése, de ők nem igazán járnak borversenyekre, a natúr borok ugyanis nehezebben veszik fel a versenyt a technológiával, ők pedig 100%-an megvalósítják az ökológiai szemléletet. A pincészetet a visszajelzések alapján egyre szélesebb körben kezdik megismerni, de a cél az évről évre történő fejlődés, a boraik minél több emberrel való megismertetése.

A szakember szerint sokan talán nem is tudják, hogy a Mátra az ország legnagyobb borexportálója a 22 borvidék közül, kamionokban viszik innen a borokat a szomszédos országokba, persze nem a csúcskategóriás palackozott minőséget, hanem a jó közepes kategóriájút Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba többek között. Ahogy Orbán Dániel fogalmazott, itt is a multik uralják a piacot, és ahogy minden ára növekszik körülöttük, úgy ez az áremelkedés természetes lenne a borászatokban is, de egyelőre nem emelhetnek az áraikon, kivéve néhány prémium kategóriás terméket, ami most jön be a kínálatunkba, mint például a Chardonnay Batonnage.

A minőségi termelésben látjuk a megoldást, és szerencsére az az általános tapasztalat, hog növekszik az országban a minőségi borfogyasztók száma. Az előállítási költségeket nem tudjuk lenyomni, így mi a palackozott borainkat nagykereknek, kiskereknek, a HoReCa szektornak és helyieknek értékesítjük. A minőségi termelésben látjuk a megoldást, és szerencsére az az általános tapasztalat, hogy növekszik az országban a minőségi borfogyasztók száma. Pincészetünk, panziónk, vinotékánk van, a turizmust látjuk kiugró lehetőségnek, idén jöttek is sokan, bár a vírushelyzet miatt is talán, 95%-ban magyarok. Jövőre is megrendezzük a saját borfesztiválunk, a II. Farkasmály Borudvart augusztus 5-6-án a történelmi pincesoron, ez egy pop up borfesztivál

- sorolta Orbán Dániel.

Egri borvidék

A borvidék nyugati része már-már a Mátra árnyékában van, míg a keleti oldalon hirtelen vágja el egy mesterséges vonal a szomszédos Bükki borvidék teljesen hasonló adottságú területeitől, így a borvidék turisztikai bemutatása sem a legegyszerűbb. Az viszont biztos, hogy Eger városa és a vidék fürdői, a környező túraútvonalak és látnivalók bőséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak mindenkinek.

2021 kiváló évjáratnak ígérkezik, magas mustfok, komoly beltartalom. Három héttel későbbi szüret volt, de végül szerencsésen és egészségesen beérkezett az összes termés, bizakodóak vagyunk

- jelentette ki Gál Tibor, a Gál Tibor Pincészet borász tulajdonosa.

A Gál Tibor Pincészetnél 32 hektáron gazdálkodnak, és júniusban a szőlőjük egyötödét elvitte a jégverés. Borászatuk kiemelt bora az Egri Bikavér, valamint a Bikavérnek a különböző dűlő szelekciói. Meggyőződésük, hogy a borversenyek zöme nem az egyedi minőségek felfedezéséről szól, hanem az extrém karakterek kizárásáról, ami gyakran akár termőhelyi karakter is lehet. A szakember szerint versenyek nem egy egzakt bort díjaznak, hanem a nevezett borok bizonyos százáléka távozik éremmel. A nevezési díjak magasak, talán a verseny szervezői érdekeltek abban, hogy a díjaknak köszönhetően sokan újra nevezzenek évenként.

20-30 százalékkal kevesebb szőlőnk termett, de minőségben kiváló. Én a piacban és az árban hiszek mint értékmérő, ezek szerint jók a boraink, melyeknek a 40 %-át külföldön ertekesitjük, így az egri borok általunk a világ minden lakott földrészére eljutnak. 90%-ban Bikavér a külföldi eladásunk, sok helyen jelen vagyunk. A lezárások minket is érintettek, mintegy 40%-os visszaesés volt tapasztalható a HoReCa-szektor 9 hónapnyi bezárása miatt. Áremelésre is szükség lenne már a borászatban is, mert a munka, palack, dugo, gázolaj, címke, karton mind-mind jelentősen drágult. De amíg felesleg van, nehezen látom a kollektív áremelés lehetőségét

- mondta Gál Tibor.

A Gál Tibor Pincészetnél alacsony tőketerheléssel dolgoznak, és arra pozicionálják magukat, hogy magasabb színvonalú borokat készítsenek. Különösen népszerűek a fúziós boraik, az egri csillag és az egri bikavér házasításából származó borkülönlegeségük az egyik legkedveltebb és ebből adódóan a legkelendőbb is. 65 féle szőlőfajtájuk van, és ahogy az egész borvidéken, náluk 60%-os a kék-, és 40%-os a fehérszőlő aránya, tehát terem itt bőven fehér fajtaszőlő is, ahogy fehérbort is készítenek, nem csak vöröset, a közhiedelemmel ellentétben.

Egy másik, a neve elhallgatását kérő borász is elmondta, hogy idén 20-30%-kal kevesebb szőlő termett, de minőségben jó lett az év, nem volt gond a mustokkal. A cabernet sauvignon a birtokboruk, minden évben ez terem a legjobb minőségben náluk, és a pincéjükbe betérő vevők is ezt szeretik a legjobban. De az ő gazdaságuk itt kicsinek mondható, mindössze 5,5 hektáron termesztenek szőlőt.

Bükki borvidék

A borvidék bizonyos értelemben az Egri borvidék folytatása, legalábbis a nyugati részén, ahol Bükkzsérc és Cserépfalu Szomolyával illetve Noszvajjal határosak. A másik irányban viszont bőven túllép a névadó hegység, a Bükk határain, fel egészen a Sajó völgyéig, a megyaszói dombokig, mi több, egy apró pontban az ukrán határig, ahol már közelebb vannak a kárpátaljai borászatok, mint mondjuk a miskolciak. A hegyek túrázni csábítanak, a völgyekben apró gyógyfürdők bújnak meg, a domboldalakon szőlő zöldell és pincék várják a betérőt.

A borrégió borászai abban egyetértenek, hogy hazánk borainak nagyobb lehetne a híre a minőségük fényében, de ezen még sokat kell dolgozni, hiszen a nagy történelmi borvidékek borai mellett kevesen ismerik a mi borainkat, ami annak is köszönhető, hogy elárasztja a világot az olcsó chilei, argentin és dél-afrikai bor, ami bár minőségileg jóval gyengébb minőségű a magyar boroknál, de sokkal olcsóbb, és a laikus borfogyasztók tetszését az édes ízük is elnyerheti, aminek semmi köze a minőséghez, ahogy azt minden minőségi borélvező jól tudja.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
bor, export, bükk, drágulás, borvidék, minőség, bortermelés, egri-borvidék, kivitel, szőlőtermesztés, terméskiesés, szőlőtermés, áremelés, bortermés, borágazat, borszőlő, borrégió,