Szedlák Levente • 2021. november 3. 06:00
Az időjárás idén az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a diótermesztésre, és ez főleg a gyümölcsméreteken érhető tetten - mondta Kelemen Péter, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedben ugyan dinamikusan nőtt a dió termőterülete Magyarországon, ám sok ültetvény még mindig öntözetlen, és a fagyvédelem terén is vannak még elmaradásaink. Kelemen Péter szerint a magyar dió az Európai Unió egyik keresett prémium terméke, azonban a felfutó chilei dióexport egyre komolyabb konkurenciát jelent a hazai termelők számára.
Dinamikusan nőtt a dió termőterülete Magyarországon az elmúlt 10-15 évben. Míg 2009-2010 körül még csak 3 ezer hektárnyi ültetvényt tartottak nyilván az országban, 2020-ban megközelítőleg 8300 hektárnyi dióültetvénytre kértek támogatást a magyar gazdák - ismertette Kelemen Péter. A FruitVeB alelnöke szerint jelenleg nagyjából 5-6 ezer hektárnyi termőkorú ültetvény lehet az országban. Ezt megerősítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa is, amely alapján 2020-ban Magyarországon 6396 hektárnyi területen termett dió.
Kelemen Péter beszélt arról is, hogy a 2021-ben az időjárás az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a gyümölcsméretre, különösképpen a hideg tavasz és az aszályos nyár miatt. A tavaszi fagyok, elsősorban a nyugati országrész diótermesztőit károsították, ahol ennek köszönhetően gyenge-közepes termést takarítanak be a gazdálkodók. Valamivel jobban alakult a helyzet az ország keleti részén, ahol a márciusi hideg idő hosszabb ideig tartotta nyugalmi állapotban a fákat, így azok jobban tűrték a hidegbetöréseket és az azokat követő fagyos éjszakákat. A FruitVeB alelnöke kiemelte, hogy a fagyok elleni védekezés technológiái is adottak, de a dió esetében - a hazai termésátlagokat figyelembe véve - nem minden kert esetében van akkora áruérték a fákon, hogy megérje a fagyvédelembe fektetni. Ugyanakkor jelenleg ehhez nagy segítséget jelent a fagyvédelmi technológiai beruházásokat támogató VP pályázat.
- jelentette ki Kelemen Péter.
A szakember az Agrárszektornak elmagyarázta, hogy a növényvédelem a dió esetében sokkal bonyolultabb lett az elmúlt években, mint korábban volt. A dió baktériumos betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis), a termésburok barnulás/feketedés (gombés megbetegedés) továbbá a klímaváltozással összefüggésben egyre jelentősebb károkat okozó fakárosító gombák jelenléte egyre nyugtalanabbá teszi a termelőket. Ezt egészíti ki a kártevők oldaláról a nyugati dióburok-fúrólégy. Ez ellen a nagyüzemi védekezés nagy figyelmet igényel, de megoldható feladat. Sokkal komolyabb gondokat jelent az ellene való védekezés a házikerti, illetve a szórvány diófák esetében.
Arra a kérdésre, hogy mekkora diótermésre lehet idén számítani, Kelemen Péter elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a nyugati országrészben közepes, keleten pedig jó termésre számítanak a gazdák. Magyarországon az éves termés (nyers, szárítatlan, héjas dióban kifejezve) egy átlagos évben 7 ezer tonna körül szokott alakulni, míg egy igazán jó évjáratban a 10 ezer tonnát is eléri. 2017 például jó év volt, ekkor 10 ezer tonna körüli termést realizáltak, míg 2018-ban átlagos, 7,5 ezer tonna körüli lett a diótermés. A héjas dió exportpiacán az elmúlt 1-2 évben a nagykereskedelmi értékesítési árak lassú csökkenése figyelhető meg, ami kedvezőtlen folyamat, és elsősorban a nemzetközi kereskedelmi helyzet változása okozza. A FruitVeB információi szerint ugyanakkor a hazai lakossági és ipari, valamint az exportkereslet is jelentős a dióbél irányában - tudatta az Agrárszektorral Kelemen Péter, hozzátéve, hogy a dió étkezési és ipari feldolgozásának arányát illetően nincsenek pontos információik.
A FruitVeB alelnöke hangsúlyozta, hogy az eddigi ismereteik szerint a 2021-es év átlagos termést eredményezhet, így a szokásos piaci viszonyok alakulhatnak ki az idei évben, amelyek az alábbiak szerint írhatóak le. A magyar dió a relatív koraisága miatt igazi réspiaci termék Európa piacán, piacra kerülésének időpontja jóval a fő európai termesztő Franciaország és az olcsó import kaliforniai dió megjelenése előtt van. Emellett a jó évjáratokban a minősége is kiemelkedő, ezért prémium termékként keresett áru az Unió piacain. A magyar diót főleg Nagy-Britanniába, Németországba, Ausztriába és Svájcba exportálják. Magyarország héjas dió importja elhanyagolható, míg az export kifejezetten jelentős: hazánk évi 1,5-2,7 ezer tonna száraz héjas diót exportál 1,3-2,5 milliárd forint értékben. Az ország dióbél exportja az utóbbi években 1,5-2 ezer tonna volt, 2,5-3,5 milliárd forint értékben. Jelentős volt továbbá a dióbél importja is, ez 1-1,5 ezer tonna között mozog, elsősorban Románia és Ukrajna irányából.
- mutatott rá Kelemen Péter.