Bencsik Dávid kiemelte, hogy korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére, mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. A helyettes államtitkár hozzátette, az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5%-os nemzeti társfinanszírozása helyett 80%-kal egészíti ki.
A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani - hívta fel a figyelmet a politikus, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.

A minisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta Bencsik Dávid, aki azt is közölte, hogy a magyar agrárexport 82,5%-a jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával. Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva a politikus úgy fogalmazott, hogy tartani kell a nem fair versenytől, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák. Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet mindenki megérezhet.

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17-60% közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat. Bencsik Dávid a magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban - melyben Veszprém megye is érintett a területén levő négy borrégióval - azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető.

Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése - foglalta össze Bencsik Dávid.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke az agrárium szempontjából sokszínűként jellemezte a térséget. A borászat és a húsipar mellett az élőállat - például a bárány - export is jelentős. Az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra. Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a Bakony Expó és a veszprémi óváros téri piac is azt mutatja, hogy a környékben minőségi termékeket állítanak elő, és erre van is kereslet. Ahogy a politikus megjegyezte, a mezőgazdaság számos település identitását is meghatározza, például Olaszfalut a burgonya, Szápárt a saláta, Nemesvámost a lencse, vagy Jásdot a bodza.