agrarszektor.hu • 2021. november 16. 09:45
Überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! - véli Lázár János, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos. A politikus szerint emberi ésszel nem fogható fel, hogy mi a jó az élelmiszerimportban Magyarországnak, miközben rendelkezésére áll a termőföld és az édesvíz, amellyel az ország képes lenne a hazai lakosság ellátásához szükséges, megfelelő mennyiségű élelmiszer termelésére. Lázár János szerint a kiskereskedelmi adóval szembeni megfutamodás súlyos hiba volt Magyarország részéről, és úgy véli, sokkal határozottabban kellene előre menniük a hazai szereplőknek a napi fogyasztási cikkek és élelmiszerek kiskereskedelmében.
Lázár János közelmúltbeli nyilatkozataiban többször kiemelte, hogy a hazai élelmiszergazdaságban önellátásra kell törekedni, de ez a meghatározó élelmiszerekből már eddig is megvalósult. A kormánybiztos a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette, hogy a koronavírus-járvány és az energiaválság alatt is szembesült Magyarország azzal, hogy bármikor veszélybe kerülhet az ország ellátása. Emiatt fontos a függetlenségre való törekvés. Ezt három területen lehet elérni: az egyik az energetika, a másik a pénzügyi szektor, a harmadik pedig a tágan értelmezett élelmiszeripar - jelentette ki a politikus, aki szerint másképp fogalmazva, ma az ember függetlenségét három dolog határozza meg: kitől vesz föl hitelt, kitől vásárolja az energiát és az élelmiszert napi szinten. A koronavírus-járvány felborítja a világ megszokott működését, veszélyezteti az áruk kereskedelmét és a szabadpiac mozgását.
- mutatott rá Lázár János.
A kormánybiztos magát importellenesként határozta meg, és amellett érvelt, hogy akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam - akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva - tegyen egy egységes lánc létrejöttéért. Magyar termelő, magyar felvásárló, magyar feldolgozó, magyar nagy- és kiskereskedő egy vertikumban - ez a célkitűzés. Abcúg a kiskereskedelmi láncokkal, diszkontokkal és vivát a hazai élelmiszerláncoknak. Az EU-tagság a patrióta gazdaságpolitika lehetőségét nem megszüntette, csak szűkítette. Bőven van még tere a hazai szereplők támogatásának.
A politikus arra a kérdésre, hogy eljutott-e a helyzet már olyan pontra, mint amilyen az építőiparban volt tapasztalható, kifejtette, hogy az élelmiszeripar esetében más a helyzet. Itt ugyanis a magyarok az alapanyagot viszik ki, amely hozzáadott termék formájában érkezik vissza az országba, így a profit nagyobbik része külföldön képződik: a magyarok munkájából idegenek haszna lesz. Lázár János elismerte, hogy importról nem lehet egyik pillanatról a másikra lemondani: a magyar lakosság ellátása az alapvető élelmiszerekkel behozatal nélkül ma lehetetlen volna, egyes tejtermékek, feldolgozott tejtermékek, hústermékek például kifejezetten importból érkeznek. A kormánybiztos ismét kiemelte, hogy a csirkehús feldolgozás pozitív példaként említhető, ott a Master Good csoport piaci integrációjának köszönhetően a magyarok újra képesek az önellátásra, sőt exportra is tudnak szállítani. Ezzel szemben a sertéshúst importálni kell és a feldolgozott tejtermékekben is az import dominál.
- állította Lázár János.
Már egy jó ideje fókuszban van a hazai termékek fogyasztásának népszerűsítése. Mintegy két hete jelentette be az Aldi, hogy kizárólag csak magyar frisshúst értékesít majd, a kezdeményezés mögé beállt az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is. Lázár János szerint azonban naivság ezt teljesen elhinni, és pontosan meg kellene vizsgálni a termékeket, de ezt valószínűleg a diszkontlánc sosem engedi majd. A jövő a diszkontáruházaké - a Lidl, az Aldi és a Penny piacvezető helyzetben vannak, a válság ellenére is képesek növekedni. A napi fogyasztási cikkekben vagy az élelmiszer kiskereskedelemben a diszkontoknak meghatározó szerepe van, jellemzően sajátmárkás termékekkel dolgoznak, amelyeket mérethatékonysági okokból külföldön állíttatnak elő, globálisan, egy helyen. A politikus szerint ezek a PR-megállapodások nem tudják megoldani azt a - nemzeti érdek érvényesülése szempontjából - hátrányos helyzetet, hogy magyar kézben és domináns pozícióban lévő élelmiszer diszkontlánc még 30 évvel a rendszerváltás után sincs Magyarországon.
A diszkontláncok háttérbe szorításával kapcsolatban Lázár János kifejtette, hogy számos európai ország példáját lehet hozni, amelyek ezt már meglépték, többen Közép-Európában is. Ha Lengyelország, Szlovákia vagy Ausztria képes volt rá, akkor a magyar kishitűséget is félre kell tenni, mivel a vidék jövőbeli talpon maradásához szükségszerű, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá váljon Magyarországon. A kihívás abban van, hogy az emberek többsége kedveli ezeket a külföldi láncokat, mert úgy érzik, nagy választékot és kedvező árakat kapnak tőlük.
- szögezte le Lázár János.
Azzal kapcsolatban, hogy szükség lehet-e kormányzati lépésekre annak érdekében, hogy a magyar lakosság továbbra is elfogadható árakon juthasson hozzá a meghatározó élelmiszerekhez, a kormánybiztos rámutatott, hogy a minimálbér emelése is ilyen kormányzati lépés volt például, de a 13. havi nyugdíj is erről szól lényegében, mert az élelmiszeripari infláció legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok, hiszen ők képezik a legnagyobb fogyasztói csoportot. Miután nekik más jövedelmük a nyugdíjon kívül nincs, nekik a kormány célzottan is segít. A politikus hozzátette, hogy a piac működésébe ugyanis - egy ponton túl - beleavatkozni nem szabad, inkább szociális oldalon kell támogatni azokat, akiket leginkább sújt az infláció.
Miután nő a világban a lakosság száma, ezért az élelmiszer iránti kereslet radikálisan emelkedni fog: Magyarország egy hektár termőföldön 1700 eurónyi értéket állít elő, az osztrákok 3000-t, a lengyelek 2500-at, Hollandia pedig 18 ezret, Európa 15 legnagyobb élelmiszeripari vállalatából 12 Hollandiában van. Az élelmiszeriparban van fantázia, főleg, hogy óráról-órára nő azoknak a száma, akiket étellel kell ellátni.
- jelentette ki Lázár János.
Most a vidék jön - hangzik az új tételmondata. A Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2021-2027-re vonatkozó fejlesztési forrásai esetében 80%-ra emeli a kormány a nemzeti önrész arányát. A KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Ez nemcsak közel 4300 milliárd forintot jelent, hiszen ez csak az 50%-os önrésze a pályázatoknak, ehhez adódik még hozzá a pályázó által fizetett önrész, amely így duplázva magasabb értéket képvisel. És mindehhez hozzájárul még a Közös Agrárpolitika egyes pillérének összege is, amely több mint 3200 milliárd forintot tesz ki. Az állami vidékfejlesztési forráskiosztás előkészületeivel kapcsolatban Lázár János kifejtette, hogy az így létrejött "kassza" példátlan méretű.
A kormánybiztos elismerte, hogy ez a több ezer milliárd forint óriási összeg a korábbi forrásokhoz képest is. A kohéziós alapban meglévő 25 milliárd euróhoz hasonló mértékű összeget kap dedikáltan a vidék, amely akkor fejlődik, ha a GDP termelőképessége is nő majd. Az a fő vitakérdés, hogy ebből infrastruktúra- vagy településfejlesztés lesz-e, vagy GDP növekedést elősegítő gazdaságösztönzés, elsősorban vállalkozástámogatás. A nemrég létrejött kormánybizottságban Lázár János azt az álláspontot képviseli, hogy a vidéki vállalkozásokat kell támogatni annak érdekében, hogy a nagyvárosokon kívüli Magyarország GDP termelő képessége is növekedjen, mert az elmúlt 10 évben a magyar GDP növekedés elsősorban a fővárosból és a nagyvárosokból, a megyei jogú városokból és az ipari központokból származott. A cél az, hogy a nagyvárosokon kívül a vidéki ember számára is biztosítva legyen a minőségi élet. Ehhez el kell jutni oda, hogy vidéken is olyan életminőségben lehessen élni, ami a nagyváros ajánlatával szemben is versenyképes. Ennek érdekében történik majd a források felhasználása is, mindenképpen gazdasági, mégpedig élelmiszeripari fókusszal.
A vidékfejlesztési források felhasználása során fenntarthatósági szempontoknak is eleget kell tenni. Az ezeknek való megfelelés a kormánybiztos szerint mindig szándék és stratégia kérdése. Magyarországnak és a közép-európai országoknak általában az agrárforrásokkal kapcsolatban van egy status quo-t védő álláspontja, mert ezekben az országokban 80%-ban jövedelemkiegészítő források voltak ezek a támogatások, és csak 20%-ban fordították azokat fejlesztésekre. Az EU-nak célkitűzése, hogy Európa olyan hely legyen, ahol az emberek minőségi életet élhetnek, jobbat, mint Amerikában, Kínában vagy a világ többi részén. Ennek egyik feltétele az egészséges élelmiszer, a fenntartható gazdaság. Ebben Magyarország az egyik legjobb lehet az európai versenyben, hiszen olyen édesvíz és termőföld-készlettel, mint amilyennel a Kárpát-medence rendelkezik, más térség nem büszkélkedhet.
- vélte Lázár János.
Magyarország tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiájával kapcsolatban a kormánybiztos elmondta, hogy ennek két dimenziója van: az egyik egy hivatalos rész, amely ennek akár lehet a tartalomjegyzéke is, ezen felül pedig a kormány által már megrendelt elemzésekre, kutatásokra van szükség, valamint értékelni kell az előző két hétéves ciklus társadalmi hatásait, illetve azt is, hogy Magyarországon a nem megyei jogú városok alatti településszinten mire van igény, mi jelentheti az ottani megtartó erőt, milyen típusú munkahelyekre és gazdasági invesztíciókra van szükség. Ennek a vidékfejlesztési tervnek egy társadalomfejlesztési tervvé kell válnia, amiben van infrastrukturális fejlesztés is - például a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tram-train egyszerre közlekedés- és városfejlesztési, sőt jóléti projekt, hiszen az élet minőségét javítja a térségben. De ilyen a nemrég átadott Miskolc és Kassa közötti autópálya is, amely hozzájárul a régió feltárásához: az itt rejlő gyarapodási potenciál kiaknázáshoz. A következő tíz évben a jövedelemtermelő képesség fejlesztésére kell fókuszálni a vidéken is, mivel az szolgálja az ottani kisebb települések megmaradását. Helyben akkor maradnak meg a fiatalok, ha van munkahely a közelükben.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet működtető új alapítvány szerepével és működésével kapcsolatban Lázár János kifejtette, hogy neki csak a stratégia kialakítására van valamennyi hatása, az egyetem mindennapi életébe nincs beleszólása. A kuratóriumnak, amelynek a kormánybiztos is a tagja, nincs operatív irányítási joga. Ugyanakkor a dolgok egymással szorosan összefüggenek: ahhoz, hogy Magyarországon intenzív és sikeres vidékfejlesztés valósuljon meg és a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból meg lehessen élni, magas színvonalú szakképzésre és felsőoktatásra van szükség. A varsói agráregyetem Európa tíz legjobb agráregyeteme között van, nem véletlen, hogy Lengyelország meghatározó élelmiszeripari szereplője a térségnek, sőt az EU-nak. A magyar agrár-felsőoktatás változása nélkül nem lehet komoly agrárpolitikát, vidékfejlesztést vagy föld- és mezőgazdaság-alapú nemzetépítést végezni.
- állapította meg Lázár János.
Lázár János a mezőhegyesi tanévnyitón úgy fogalmazott, hogy újra kell gondolni az együttműködést a nagybirtokok és a kisebb gazdaságok között. Ezzel kapcsolatban a kormánybiztos kifejtette, hogy az agráregyetem kuratóriumában, valamint a Jövő Nemzedék Földje Alapítványban, amely átveszi a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt. részvényeit és a földvagyonának kezelője lesz, olyan politikát képvisel, amely nemcsak egy asztalhoz ülteti az agrárium különböző szereplőit, hanem megtalálja a kurátorok által képviselt területek és piaci szereplők közötti szakmai közös nevezőket is, hiszen a következő tíz év agrárpolitikájának lényege az együttműködés, a kölcsönös előnyöket érvényesítő csapatmunka lesz. A kicsiknek és a nagyoknak össze kell fogniuk. Személy szerint kisbirtokos gazdaságból származom, ez akár elfogulttá is tehetne a kisbirtok irányában, ugyanakkor az ország gazdasági érdeke az, hogy mindenki összefogjon.
- jelentette ki Lázár János.
A politikus szerint a birtokpolitikai viszonyok adottak, földügyben a legfontosabb feladatokat elvégezték, hiszen a magyar föld külföldi kézbe nem kerülhet, most arra van szükség, hogy kiaknázzák az ebben rejlő óriási lehetőségeket. Lázár János elmondta, hogy a jelenlegi munkája során sok szereplőt ismertem meg, akikkel igyekszem stratégiai szövetséget kötni, ez vonatkozik a Magosz-ra, az Agrárkamarára, a Mészáros és a Csányi csoportra is. A kormánybiztos szerint nemcsak közpolitika létezik: a gazdasági szereplők összefogása is képes a szabályozás alakítására, befolyásolására. Lázár János ezt a világot építené most és a következő időszakban, és azt szeretné, hogy egy asztalhoz lehessen ültetni az agrárszereplőket: nemcsak átmeneti béke lenne az iparágban, hanem a szereplők stratégiai szövetséget kötnének egymással a következő tíz évre.
A Lázár Jánossal készült teljes interjú a Portfolio oldalán olvasható.
(A cikkben szereplő fotók a Portfolio/Mudra László tulajdonát képzik.)