A Magyar Ingatlantulajdonosok Szövetsége által rendezett konferencián Feldman Zsolt felvázolta azt a lehetőséget, fejlődési és fejlesztési irányt, amely Magyarország agráriuma előtt áll a következő hét évben - írja közleményében az Agrárminisztérium. Mint mondta, a kormány a mezőgazdaság és élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése érdekében eddig soha nem látott mértékű forrást biztosít, megteremtve ezzel a vidéki térségek gazdaságélénkítésének feltételét, a vidéken, agráriumból élők életminőségének javítását. Mindehhez példátlan összeg, a 80%-os nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre 2021-2027 között.

Az államtitkár kifejtette: ebben az évben indult el az a nagyszabású beruházási program, amely hozzájárul a hatékonyság, a versenyképesség és a termelésbiztonság növeléséhez azzal, hogy például kiemelten kezeli a hozzáadottérték-növelését segítő beruházások megvalósítását: ilyen a kertészet, valamint az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása, a kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt felhívás, a nagyobb és kisebb állattartó telepek fejlesztésének támogatása. A támogatott beruházások jelentős része a biztonságos termelés feltételeit segíti. Fontosnak nevezte emellett, hogy például az egyre szélsőségesebb időjárásnak, valamint a felhasznált anyagok árváltozásának kitett szántóföldi növénytermesztőket technológiai lépésváltásra ösztönözzük - terménytárolók, szárítók, tisztítók építését, felújítását támogatva.

Feldman Zsolt történelmi bűnnek nevezte az élelmiszeripari üzemek rendszerváltást követő elhanyagolását, amely ágazat fejlesztése 2014 után megkezdődött, de a jelentős lépésváltás a következő években lesz tapasztalható. Korábban 500 millió forint támogatás volt adható élelmiszeripari projektekhez, addig most már akár 5 milliárd forint, így megteremthető az életképes, versenyképes hazai élelmiszer-feldolgozó ipar.

Mindezeken kívül az államtitkár beszélt az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodást támogató programról, valamint az Új Közös Agrárpolitika következő ciklusának kihívásairól is. Ez utóbbival kapcsolatosan elmondta, hogy az egyes uniós államok által kötelezően összeállítandó stratégiai terveknek egyszerre kell megfelelniük a versenyképességi, a generációs és innovációs kihívásoknak, miközben élénkíteniük kell a vidéki térségeket a környezeti elvárások teljesítése és a természeti erőforrások fenntartható használatára mellett.