Jan-Peter George az észtországi Tartu Egyetem tudósa, az egyetem Obszervatóriumának mérnök doktora szerint az európai erdők szenvednek. Mindenki számára világossá kell tenni Európában, hogy tekintet nélkül arra, hogy valaki északon, vagy délen van ez egy nagy problémává fog válni - mondja Jan-Peter George az észtországi Tartu Egyetem tudósa, az egyetem Obszervatóriumának mérnök doktora. Növekvő bizonyítékok mutatják, hogy a klímaváltozás okozta súlyosabb aszályok több fát pusztítanak Európában - írja az Origo a New Scientist magazin alapján.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.A legtöbb korábbi tanulmány egyébként bizonyos területekre fókuszált, vagy műhold vizsgálatokon alapult, amiből nehéz megtudni, hogy egy fa meghalt, vagy kivágták. George és kollégái e helyett körülbelül 3 millió földön végzett megfigyelést analizált egy 1980-as években alapított iniciatíva, az ICP Forests részeként. Ezt az adathalmazt használva a csapat ki tudta zárni a kivágás okozta fa halálokat. Az analízis szintén ki tudta zárni azokat a kőrisfákat, melyeket a gomba betegség és egy invazív bogár dupla csapása pusztít. A kutatók azonban elkeserítő hírrel szolgáltak: a mortalitás sebessége minden fafajt érintően egyre növekszik évente.
Kritikus a Föld állapota: drasztikus lépésekre lesz szükség, különben baj lesz
A norvég lucfenyőt sújtja a legjobban, 2010 és 2020 között 60 %-kal magasabb volt a halálozási ráta átlagosan, mint 1995 és 2009 között. Ami a skót fenyőt illeti a sebesség 40 %-kal, az európai bükkfát illetőn 36 %-kal és a tölgyfát illetően 3.5 %-kal növekedett. Sőt mi több, minden fajt és régiót illetően, az éves halálozási ráta 2012 óta pozitív. A pozitív éves mortalitási ráta azt jelenti, hogy több fa haldoklik, mint általában, a hosszú távú átlaghoz képest. Ez azt jelentheti, hogy az európai erdők 2012-ben elértek egy kritikus pontot.
A kutatók vizsgálták a termőtalaj nedvességét is, ahogyan egy csapadékkal és lefolyási adatokkal táplált modell becsli. Megállapították, hogy a rákövetkező évben abnormálisan alacsony talajnedvesség volt a fő hajtóereje a fahaláloknak. Az északi régiókban, mint például Skandinávia, sok ember még úgy gondolja, hogy a helyi erdőkre nem lesz hatással a melegedés hajtotta aszály mondja George, de már minden erdőre hatással van már Európa szerte, beleértve az északi boreális erdőket is.
Brutális tüzek pusztítottak idén Európában: mutatjuk, mekkora területen tomboltak
- mondja Hannah Mowat egy brüsszeli erdők védelmében kampányoló szervezet kampány koordinátora.
A kutatók nem biztosak, hogy aszályok egy évvel után miért halnak meg gyakran a fák de sok lehetséges ok van, mondja George. A súlyos víz stressz éhezteti az fákat és károsítja a vízvezető szöveteket, sérülékennyé téve őket más stresszekre, mint például a kártevők és betegségek. Például a szárazság sújtotta tűlevelűek sokkal kevesebb gyantát termelnek, mint normálisan, és a gyanta az, ami védi őket a betűzőszútól. A betűzőszúk szeretik megtámadni az aszály stresszelt fákat. A növekvő fapusztulásnak sok konzekvenciája lesz. A folyamat kezdete, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel, mivel az idősebb fák fiatalabbakkal cserélik ki. Nem kérdés, hogy az őserdők több szenet képesek kivonni, mint a fiatal erdők.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
Az egyre súlyosabb erdőtüzekre pedig fel kell készülni Európában is. Ezen kívül a faiparra is hatással lehet. Az egyik oka, hogy a norvég lucfenyő a leginkább sújtott az, hogy természetes területén kívül ültetik a fatermelés számára, tipikusan monokultúra ültetvényekben. Az erdőtulajdonosoknak el kell kezdeniük fajták keverékeit ültetniük, hogy az ültetvényeket reziliensebbé (tehát rugalmasabbá) tegyék. Gazdasági konzekvenciák is lehetnek. A faanyag árak Európában már magasak az amerikai és kínai igények miatt, mondja George. A növekvő faveszteségek az árakat még magasabbra nyomhatják és ennek hatása van az építőiparra és azon túl. A klímaváltozás okozta vízhiány egyébként messze nem az egyetlen fenyegetés Európa fáinak. Egzotikus kártevők és betegségek tizedelik a szilfákat és már a kőriseket is és fenyegetnek más fákat, például a tölgyeket is. A fakivágás szintén emelkedett 50 %-kal 2018 óta.
