MTI • 2021. november 22. 13:30
Az ENSZ idei glasgow-i Klíma Konferenciájának 2030-ig érvényes vállalásai mellett is várhatóan 2,4 Celsius fokot nőhet bolygónk átlaghőmérséklete, ami jelentősen magasabb, mint az elfogadhatónak tartott 1,5 Celsius fok. Ezért a hazai agráriumnak egyrészt fel kell készülnie a kedvezőtlen hatások fokozódására, másrészt szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás csökkentésében - olvasható az Országos Sajtószolgálataz által, az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Ebben a kényszerhelyzetben élni kell minden lehetőséggel, így kiemelt figyelmet érdemel a termesztett növények és gazdasági állatok nemesítése a klímakrízis kihívásainak figyelembevételével. A fajtaelőállítás mostani gyakorlata mellett érdemes a legújabb innovatív módszereket is alkalmazni, amelyek lényegesen javítják a génállomány optimalizálásának hatékonyságát. A Nobel-díjjal elismert genomszerkesztési módszer, a CRISPR technológia, mint precíziós nemesítési módszer lehetővé teszi egy adott tulajdonság génjének célzott módosítását.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Így nem meglepő, hogy ezzel a módszerrel már számos új növény-, illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodnak. Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs és kukorica, a közel 40 betegség-ellenálló gazdasági növény, de említhető a vírus-ellenálló csirke, sertés, ponty, a tuberkulózis toleráns szarvasmarha, a miosztanin mutánsok nagyobb hústömege. Külön figyelmet érdemel a kínai kutatók most közölt cikke, ami a genomszerkesztésből származó rizs növények fokozott CO2 megkötéséről, és nagyobb terméséről számol be.
A légkörben a növekvő CO2 koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban. Tekintettel a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredményeire, indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra. Az ilyen precíziós nemesítésből születő fajták alkalmazásának feltétele, hogy az EU jelenlegi állásfoglalásával szemben a hazai szabályozás tegye lehetővé a genomszerkesztéssel előállított tenyészanyagok hasznosítását, és így a hozzájárulást a klímavédelemhez.