50 éve nem volt ilyen a magyar halágazatban: ez az ünnepi menün is meglátszódhat

Veres Virág Cintia2021. november 24. 06:00

Robogunk a karácsony felé, ami a gasztronómia szempontjából azt jelenti, hogy a legtöbb család asztalára felkerül egy méltatlanul mellőzött étel: a hal. Mindenki tisztában van a hal fontosságával, jótékony hatásaival és persze azzal is, hogy milyen egészséges. Mindezek ellenére alig eszünk belőle mi, magyarok, a fogyasztásunk jóval az uniós átlag alatt van. Pedig ez nem volt mindig így, voltak kifejezetten olyan időszakok, mikor az volt a furcsa, ha nem halat ettek az emberek. A megváltozott fogyasztói szokásokról, árakról, súlyos problémákról és kilátásokról egy szakértő, Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója számolt be az Agrárszektornak.

A karácsonyi asztal ikonikus és egyben elmaradhatatlan fogása a halászlé és a sült hal, lényegében ez az az időszak egész évben, amikor felpörög a hazai halvásárlás. Idén sajnos a megnövekedett takarmányárak, a magas üzemanyag- és bérköltségek miatt drágulást tapasztalhatnak a vásárlók a hal esetében is. Ám nem csak ezek a problémák, melyek az ágazatot komoly kihívások elé állítják. Elsőre nem is gondolnánk, hogy mi minden áll a háttérben. 

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Alig eszünk halat - de miért?

Évente átlagosan 6,5 kilogramm halat fogyasztunk el fejenként, a 20 kilogramm/fős uniós átlaghoz képest. Ennek egyéb, döntő oka pedig nem más, mint a tradíció. 

Mindig is bővelkedtünk a húsban, a halhoz nem mindenhol lehetett hozzáférni. Ám ez nem volt mindig így, hiszen az 1800-as években bekövetkező vízrendezésekig tulajdonképpen mindenki hozzájutott annyi halhoz, amennyihez csak akart. Akkor kezdett el apadni a fogyasztás, amikor a természetes vizek halállománya a vízrendezések miatt jelentősen csökkent. A helyükre lépő tógazdaságok már nem tudták biztosítani azt a mennyiséget, amennyit a természetes vizek évente biztosítottak 

- mondta Lévai Ferenc lapunknak. 

A szakember hozzátette, hogy a hal feldolgozottsági foka is probléma itthon: míg egy pulykát, csirkét vagy sertést, már feldolgozott, konyhakész módon kínálnak, addig a halat pucolni kell és nem is használható fel minden része. Tehát egyszerűen nem komfortos a konyháknak. 

Ha hal, akkor ponty

A legkedveltebb halfajta a magyarok körében a ponty, ami azért alakult ki, mert pont ez a fajta jut eszünkbe akkor, ha halra gondolunk. Ő a legjelentősebb tenyésztett, az egyetlen háziasított halfajunk. Mondhatni azt is, hogy a ponty a mindenevő "vízisertés". Kedvencünk a ponty, finom íze és a húsminősége miatt is. Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a ponty a hazai tógazdasági haltermelésnek mintegy 80%-át teszi ki. Ezen kívül a hazai akvakultúrás zárt, melegvizes rendszerekben termelnek még afrikai harcsát, tokféléket, sügérféléket, és minimális mennyiségű pisztrángot is. Ami viszont a pozitív a sok negatív hír mellett, hogy büszkék lehetünk rá, hogy közel 5000 tonna afrikai harcsa-termelésünkkel vezetjük az európai rangsort.

2021. a magyarországi halágazat fekete éve

A klímaváltozás az élet egyre több területén okoz nehézséget, egyre több témában felmerül, és bizony a haltenyésztést sem kerülte el. Olyannyira nem, hogy ahogyan Lévai Ferenc fogalmazott, 

katasztrofális volt az idei szezon, az én tapasztalataim alapján az elmúlt 50 év fekete éve lett 2021.  

Ennek pedig több oka is van, többek között a téli csapadékhiány miatt a téli feltöltésre alapozott halastavak szárazon maradtak, a gyenge nyári esővizet az intenzív vegetáció és a szomjas földek pedig szó szerint elitták a vizet. Ekkor már látszott, hogy körülbelül akkor 30%-kal csökkent a haltermelés. Erre jött rá a rendkívül meleg, aszályos nyár, ami több volt, mint aggasztó: minden nap 1,5-2 centiméter víz párolgott el. A halak viszont nem meglepő módon nem tudják tolerálni a víz hiányát, hiszen a létük alapja, ez az életterük. Amikor csökkennek a vizek, akkor nem csak az alacsony vízszinttől szenvednek. Sajnos ilyenkor nagyobb veszélynek vannak kitéve a halak, mivel az sekély vízben sokkal jobban tudnak rájuk vadászni a halevő madarak és állatok is, tehát az élettér mellett a védelem is jelentősen csökkent számukra. Ezen kívül a legmelegebb vizekben a kevesebb a természetes haltáplálék és a takarmányok is rosszabbul hasznosulnak.

Semmi nem volt a helyén az idei évben

A minimális csapadékok sem segítettek lényegében semmit, ami pedig szintén óriási - egyelőre megoldatlan - probléma az ágazatban, az a biztosítás. 

Amíg lehet biztosítást kötni egy szántóra, de a halastavakra nem, addig mindent el kell viselni. A madarakat nem lehet kilőni, elzavarni igen, de az nem igazán hatásos - ezt pedig egy biztosító sem tudja vállalni. A villámárvizekért sem lehet kapni semmilyen támogatást, az állam sem tud segíteni, nem látszik a megoldás. Az EU-ban hiába kalapoltunk kárenyhítő támogatásért, eredményt még nem értünk el

- fogalmazott Lévai Ferenc.

A jogos kérdés: miért nem védjük azt, ami másokat is véd?

Mindamellett, hogy fontos lenne minél több halat fogyasztanunk, a vízvédelem lenne még igazán fontos. Gondoljunk csak bele, hogy egy halastó diverzitása (fajgazdasága) mennyivel nagyobb például egy szántóéval szemben. Rengeteg élőlény élőhelyéül szolgál, ráadásul több védett faj is megfordul a vizeknél. Ez pedig nagyon rossz irányba vezethet az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint, aki úgy véli, hogy a helyzet kritikus. 

Már ma is a tározók hiány miatt, több az elfolyó víz mennyisége, mint a bejövő vízé. ha ellehetetlenül a halgazdálkodás, akkor nemcsak a hal fog hiányozni. Oda fogja sodorni a halgazdálkodást, hogy óriási hiány lesz, ha a halastavakat is "felszántják". A megszűnő - felszántott tavakkal pedig az élő természeti ökoszisztéma kincsei vesznek el

- hívta fel a figyelmet. 

A karácsony a halágazat számára is ünnep

A magyar éves halfogyasztás mintegy 30-38%-át ekkor értékesítik, ilyenkor szinte hagyományosan mindenki keresi és eszi is a halat. Ezt jól bizonyítja az is, hogy az éves 5500 tonnás étkezési hal mennyiségből nagyjából 3000 tonna ilyenkor kel el. Mint kiderül, tavaly a járvány ellenére sem csökkent a karácsonyi forgalom, a jó hír pedig az, hogy az ünnepre minden halfajból bőséges lesz a választék. A szakember úgy fogalmazott, hogy inkább önként korlátozzák az exportot, de itthon, a hazai ellátásnak zavartalannak kell lennie. Ilyenkor egyébként a ponty mellett lényegében minden hal kelendő, de most fogy a legtöbb a minőségi termékekből: a harcsák, a pisztráng, a süllő, a halszeletek, a haltej, a belsőség, a halfej és a halfilé is keresettebb a vásárlók körében, mint máskor. 

A sokakat foglalkoztató kérdés: milyen árakra számítsunk?

Az élelmiszerágazat jelenleg 30%-os áremelkedést kénytelen realizálni az előző évhez képest, a magyar haltermelés is körülbelül itt fog megállni. Tehát hozzávetőlegesen 30-35%-kal kell idén többet fizetnie a vásárlóknak a halakért, mint tavaly ilyenkor. 

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
halászat, karácsony, áremelkedés, ünnep, állatvédelem, drágulás, halgazdaság, védelem, halgazdálkodás, halfogyasztás, harcsa, szakember, szakértő, pontyféle, halbolt, halállomány, vízvédelem, élőhely, afrikai-harcsa, halágazat, fajvédelem,