Tóth Enikő • 2021. november 27. 06:00
Igazi C-vitamin-bomba a csipkebogyó (hecsedli). A kis piros bogyójú savanykás gyümölcs a vadrózsa termése, így belefuthatunk szinte mindenhol, akár egy erdei sétánk közben, akár határszemlézés alatt, de a terjedelmes vadrózsabokrok cserjés domboldalokon, elvadult kertekben vagy akár a kerítés mellett is megbújhatnak. De mégis miért jó őket begyűjteni?
A csipkebogyó az egyik legkiválóbb természetes C-vitamin-forrás, hiszen rengeteg aszkorbinsavat tartalmaz. Ha szemfülesek vagyunk, egy-egy természetbeni túránk vagy sétánk alatt eleget be tudunk gyűjteni akár teához, vagy lekvárhoz. Viszont mindenekelőtt tartsuk szem előtt, hogy a csipkebogyót sem szabad bármikor, bármilyen állapotban leszedni. Sőt, emellett a tartósításában és felhasználásában is vannak szabályok.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Mindig közepesen érett csipkebogyót szedjünk, hiszen a mélyvörös bogyóknak már lecsökkent a C-vitamin tartalma. Érdemes az első fagyok környékén szedni, mondhatnánk akkor amikor "megcsípi a dér", ez lehet november elejétől egészen a végéig.
A feldolgozása során, a minél magasabb hőhatás miatt sokat veszít a C-vitamin tartalmából, ezért érdemes hideg vízben áztatni a forrázás helyett. A csipkebogyó értékét az adja, hogy legfontosabb C vitamin forrásunk. Még a vitaminbomba hírében álló citromnál is tízszer több C-vitamint tartalmaz! Az ínséges téli időszakban különösen meg kell becsülnünk!
A szedést követően a lehető leghamarabb kezdjük el szárítani vagy feldolgozni, mert nagyon hamar romlásnak indulhat a bogyó. Az összegyűjtött bogyókat nem szabad rázni, töretni, és tilos sokáig zacskóban tartani, mert pár óra alatt befülled, és megpenészedik. Minél hamarabb kezdjük el a felvágásuk és szárításuk. A bennük lévő apró magvakat és szőröcskéket el kell távolítani (mivel a szőrök nagyon szúrják a kezet, ez kellemetlen munka.) A felvágás után marad a bogyó puszta héja, ez az értékes csipkehús. Kiterítve kell megszárítani, míg zörgős nem lesz. A csipkebogyókat nem érdemes egészben szárítani, ugyanis a gyümölcsben lévő víztartalom csak a termés csúcsán lévő szűk nyíláson tud elpárologni. A csipkebogyó héja rendkívül kemény, felületét vastag, összefüggő kutikulával védett bőrszövet borítja, a terméshúsban lévő nedvesség pedig elősegíti a C-vitamin bomlását. Ezért is fontos a felezett vagy aprított, kimagozott csipkebogyók gyors szárítása. A szárítást vékonyan elterítve természetes vagy mesterséges úton végezhetjük. A szárított gyümölcsöket természetes anyagból készült tárolóedényekben kell tárolni (pl. kosár, papírzacskó, ritka szövésű textilzsákok). A feldolgozás és a tárolás során kerülni kell a fémtárgyak használatát, mert a gyümölcs felveheti az ízét. Körülbelül 4 kg friss gyümölcsből 1 kg száraz csipkehúst lehet előállítani.
Az elfogyasztani kívánt csipkebogyó mindenképpen olyan rózsabokorról származzon, amely nem volt rovarirtó szerrel kezelve. Még ha a haszonnövényeken biztonságosan alkalmazható rovarirtó szerrel is volt kezelve a bokor, a legjobb megoldás, ha a begyűjtött csipkebogyó kizárólag biológiai módszerekkel, vegyszermentesen kezelt bokorról származik. Bár ezeknek kevés az esélye a vadon termett erdei bokroknál, érdemes körültekintőnek lenni.
A csipkebogyó szedése
Azt már tudjuk hogy szúrós és sűrű bokorról van szó, de meg van a módja hogy ne sértsük fel a bőrünket szedés közben. Készüljünk eszközökkel:
- Kesztyű: Mivel a csipkebokor rendkívül tövises, szükség van egy vastag, kertészkedéshez alkalmas kesztyűre.
- Kampó: Nagy segítségünkre lehet az ágak széthajtásához.
- Vödör, vagy szélesebb edény: Egy praktikus, széles gyűjtő-edénnyel készüljünk, hogy az elsőként leszedett bogyószemek ne nyomódjanak a folyamatos szedés alatt.
És ha már ennyire bonyolult a szedése és a feldolgozása, mégis miért érné meg nekünk ezzel dolgozni? - merülhet fel a kérdés. A válasz egyszerű: Ez a kis apró gyümölcs az egyik legnagyobb gyógyhatású növényünk, amit már a népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazott. Rengeteg módja van a fogyasztásának, készülhet belőle lekvár, likőr, dzsem, pálinka, bor, de még kozmetikumként bőrápolószer is. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően nagy segítségünkre lehet a télen gyakran előforduló influenzás, meghűléses megbetegedések, légúti panaszok megelőzésében, és általános roborálóként, immunerősítőként az ilyen jellegű megbetegedések gyógyításában is. Tavaszi fáradtság megelőzésére, kezelésére szintén alkalmas. A P vitamin a természetes élelmiszerekben a C-vitamin kísérőjeként fordul elő, segíti a C-vitamin felszívódását, gátolja annak oxidációját (elbomlását), valamint erősíti a hajszálereket, így a bőrfelszíni bevérzések és orrvérzés megelőzésében is szerepe lehet. Emellett vizelethajtó, vese- és húgykőoldó teakeverékek alkotója pl. csalánnal, petrezselyemgyökérrel és kökényterméssel. A csipkebogyó gyulladáscsökkentő hatóanyagai miatt hólyaghurut, illetve vese- és kismedencei gyulladás kezelésére már gyógyszeripari cégek is használják, de epe- és májpanaszok kezelésére szolgáló keverékek alapanyagaként is használatos. Kiváló bőrápoló, finomítja a ráncokat, hidratáló, jó hatású a zsíros bőrre, regenerálja a berepedezett bőrt. Az ajkak és a haj ápolására is bevethetjük. A legjobb eredmény érdekében olajos kivonatát érdemes alkalmazni.