Az új Közös Agrárpolitika (KAP) programját várhatóan 2022 nyarán fogadják majd el, életbe lépni pedig bizonyosan 2023-ban fog. Azt már most tudni lehet, hogy az eddigieknél nagyobb önállóságot kapnak a tagállamok. Az új ciklusra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Terveket (NST) az Európai Bizottsághoz (EB) kell majd benyújtani. Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője szerint Magyarországon az agráriumban kiemelt jelentősége van az EU-s forrásoknak, a hozzáadott érték szinte felét a támogatások teszik ki - olvasható a K&H közleményében.
Közeleg az agrárium kihagyhatatlan csúcsesemény - Agrárszektor Konferencia december 9-10-én
Már csak néhány nap, és kezdődik az év nagy agráreseménye, a siófoki Agrárszektor Konferencia. A kétnapos esemény az agrárgazdaság legaktuálisabb és legforróbb témáit vonultatja fel csaknem húsz kerekasztal-beszélgetésben és száz előadóval december 9-10-én. A rendezvényen az államigazgatási, a vállalati, a pénzügyi és a szakmai-érdekképviseleti szféra csúcsvezetőitől hangzanak el azok az információk, amelyeket a piaci szereplők felhasználhatnak jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási döntéseikhez. Emellett a konferencia lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a networkingre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 9-10-én!Bár a tagállamok erős ellenállása miatt a "Termőföldtől az asztalig" program várhatóan nem kerül be az új KAP-ba a mostani formájában, a fenntarthatósági szempontok jóval nagyobb szerepet fognak kapni. Fontos változás, hogy az összes támogatás elnyeréséhez szükség lesz bizonyos fenntarthatóságot célzó, rendszeresen mérhető intézkedésre a gazdák részéről. Magyarország valószínűleg november végén fogja benyújtani az EB-nek a tervet, amely az itthoni célokat és azok megvalósításának módját ismerteti. A tagállamoknak nincs egyszerű dolga az NST-k összeállításakor.
- hívta fel a figyelmet a kihívásokra Koen van Ginneken, a holland nagykövetség mezőgazdasági attaséja.
Miután az EB elfogadta a terveket, az országoknak évente jelentést kell majd készíteniük az előrehaladásról. Kétévente pedig felül kell vizsgálni, hogy elérték-e a meghatározott célokat, például annyi fiatal gazda indított-e vállalkozást, amennyit vártak. Jelentős eltérés esetén a tagállamoknak további intézkedésekkel kell orvosolniuk a helyzetet. Középtávon az energiaárak jelenthetnek kihívást a mezőgazdaságban: az átalakulás nem a legkedvezőbb időpontban éri az agráriumot, mivel ebben a szektorban is fennakadásokat okoznak a globálisan tapasztalt nehézségek. A konténerhiány mellett az átlagosnál nagyobb terhet jelentenek a kereskedőknek a növekvő fuvarozási költségek. Ebben a szektorban ugyanis jellemzően a ráfordítások nagyobb részét teszi ki a szállítmányozás, mint például az ipari cégek esetében.
- mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.