Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) az egyik legrégebben működő közös szakpolitika, amely költségvetési ciklusokhoz igazodva, 7 éves időszakokra határozza meg céljait és szabályozási kereteit. Nyilvánvalóvá vált, hogy az agrárgazdaság szereplői hosszú távon nem folytathatják úgy tevékenységeiket, mint eddig. Fontos kérdés, hogy a magyar gazdálkodóknak milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük az elkövetkezendő időszakban, illetve az, hogy milyen megkerülhetetlen uniós fenntarthatósági feltételeknek kell eleget tenniük az új KAP-ban. Egyelőre számos kérdés felvetődhet a gazdálkodókban, többek között például az, hogy mi lehet a megoldás az agrárszektor versenyképességi problémáira és mit lehet tenni a rendkívüli jövedelemingadozások ellen? Egy biztos: az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában jelentősen nagyobb szerepet kapnak a zöld előírások. A Portfolio Agrárszektor 2021. konferencián megrendezésre kerülő a kerekasztal-beszélgetésben a szakemberek pedig teljes mértékben egyetértettek abban, hogy nem biztos, hogy jó ez a Deal.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint váratlanul érte az egész ágazatot a 2020. májusában beesett Green Deal, ám mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy mi is az a Green Deal, tehát a "zöld megállapodás"? Egy fenntarthatósági terv arról, hogy hogyan kellene átalakítani Európát a klíma és a fenntarthatóság szempontjából. Célszámokat fogalmaznak meg benne a növényvédő szerek, a nitrogéncsökkentés, az ökológiai területek és az antibiotikumok tekintetében - ezeket pedig a teljes szabályozásba bele kellene venni. Feldman Zsolt hozzátette, hogy ezeket jogilag nem volna jó betartatni, az elkövetkezendő hónapokban az egyik fő céljuk az lesz, hogy tárgyaljanak Brüsszelben, hogy ne kelljen nevesítenie ezeket a számokat az országoknak.
Nagyobb a kára, mint a haszna?
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke erősen kritizálta a Green Deal-t, mivel úgy gondolja, hogy nem egy szakmai, hanem politikai anyag, ami nem szakmai alapokon született, nem foglalkozik azzal, hogy milyen hatással lesz a termelőkre és a mezőgazdasági termelésre. Sőt, már maga a neve is erősen kifogásolható. További problémát képez az is, hogy a fogyasztók egy jelentős része nem rendelkezik hiteles információkkal, hiszen a legfőbb információforrásuk az internet és különböző filmek, melyek sok esetben rossz színben tüntetik fel a mezőgazdaságot, főleg az állattenyésztést. Ezáltal pedig könnyebben befolyásolhatóvá válnak ezek a személyek, így számukra a Green Deal még jó ötletnek is tűnhet, ami a fenntarthatóság szempontjából óriási lépés - ez a valóságban azonban nem feltétlenül van így.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezető-tulajdonosa a kerekasztal-beszélgetésben kiemelte a precíziós gazdálkodás fontosságát. A mezőgazdasági gépek rengeteget változtak. A mostani gépek sokkal kevesebb káros anyagot bocsátának ki. Egyúttal környezetbarátabbak is, hiszen például már a növényvédő szerek használata is hatékonyabb lehet. A "zöld" újítások alapjai tehát nem a szinte betarthatatlan határértékek megszabása kellene, hogy legyenek, hanem sokkal inkább a modernizációt kellene támogatni, azzal lehet valódi sikereket elérni.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója szerint azonban el kell fogadni ezt a kialakult helyzetet, ehhez kell igazodni, erre kell megoldásokat találni. A nyugati országok és Amerika kibocsátásától így is le vagyunk maradva, ez az új stratégia viszont tovább ronthatja a helyzetet. A szakember szintén kihangsúlyozta a precíziós gazdálkodás fontosságát:
Hozzátette, hogy a növényvédő szerek mennyiségének drasztikus csökkentése miatt romlanának a kilátások. Ahogyan Makai Szabolcs fogalmazott,
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója úgy gondolja, hogy kijelenthető, hogy nem lenne jó hatással a "zöld megállapodás" a mezőgazdaságra, a magyar agrárium például így nemcsak világszinten, hanem az EU-n belül is degradálódna. Az EU így elérheti a versenyképesség csökkenését a visszaszorítások által. Egy dolog azonban kijelenthető: egy megoldás lehet, mégpedig a precíziós gazdálkodás. Nem véletlen, hogy a precíziós gazdálkodással már sokadszorra találkozhatunk, úgy tűnik, hogy a versenyképes, ám fenntarthatóbb mezőgazdaság kulcsa lehet.
A kisebb gazdálkodások lehetnek a legnagyobb vesztesek?
Rövid időn belül pedig kiderülhet, hogy a 2023 és 2027 közötti KAP hogyan is fog kinézni valójában. Feldman Zsolt elárulta, hogy olyan javaslatokkal, úgynevezett csomaggal mennek a Bizottság elé, melyben kiemelt szerepet kapnak a beruházások. A fejlődéshez, ezáltal például a kibocsátás csökkentéséhez nagyobb beruházásokra van szükség, így hát a cél az, hogy a Bizottság ebben partner is legyen. Eddig kevés szó esett a kisebb gazdálkodókról, ám nagyon fontos kiemelni azt, hogy ez az új előíráshalmaz minden gazdát érint, kisebbeket nagyobbakat egyaránt, így könnyen lehet, hogy számos termelőt egyszerűen ellehetetlenítene. A NAK elnöke szerint izgalmas évek és komoly kihívások előtt állunk szembe.
A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
- Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
Fotók: Portfolio
-20211203.jpg)
