Megszólalt a Kométa-vezér: túl nagy árat fizetünk az olcsó élelmiszerért

Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója 25 éve dolgozik a húsiparban Magyarországon - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. 2000 és 2015 között a versenytársak körülbelül 70 százaléka csődbe ment vagy befejezte tevékenységét. 2012-ben a Kométa is nehéz helyzetbe került, akkor kezdett el gondolkodni azon, hogy mi lehet a baj az ágazatban, mit csinálnak rosszul, miért nem képesek fejlődni, fejleszteni, illetve a húsfeldolgozó ágazat miért hanyatlik. Ebből kiindulva született meg a HonestFood koncepciója.

Az ügyvezető igazgatója szerint "túl nagy árat fizetünk az olcsó élelmiszerekért." Napjainkban két termelési modell létezik, a modern túliparosított mezőgazdaság és az ökogazdálkodás. Véleménye szerint egyik sem fenntartható. A modern mezőgazdaságban az élelmiszerfeldolgozók az elmúlt időszakban túl nagy hangsúlyt fektettek a mennyiségre akár alacsonyabb átvételi-eladási árak mellett. Ennek az a következménye, hogy a gazdák nehezen élnek túl, biztosítják az állatjóléti feltételeket, a feldolgozók pedig a termék minőségét kockáztatják, amely által a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik. A fogyasztók számára bizonytalanságot okoz az árak hektikussága is, tehát nem tudják az adott termék valós értékét. Az ökogazdálkodásban ellentétes problémák vannak, a megtermelt mennyiség limitált, és még nem képes kiszolgálni az emberiség növekvő igényeit, sőt a termékek túl drágák is, ezért csak egy szűk számára elérhetők - fejtette ki.

Giacomo Pedranzini szerint változás szükséges ezen a téren. A HonestFood elve, hogy elfelejtse az alacsony áron kínált volumengyártást, amely helyett finom, egészséges élelmiszereket kellene előállítani elérhető áron. Mindennek pedig az emberi egészség, az állatjólét és a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével kellene megvalósulnia.

Kitért arra is, hogy az ellátási láncban nem mindig fair a profit elosztása. A vezérszereplő a kiskereskedelmi lánc, amelynek nagy felelőssége van ezen a téren, hiszen nem egyszerű dönteni, hogy milyen termékek és milyen áron kerüljenek fel a polcra. A korrekt profit elosztását a húsiparban az átpozícionálás segítené, és a problémát véleménye szerint akár 8-10 százalékos áremelés is kiküszöbölné.

Kivételes esélyt kaphatnak az élelmiszeripari cégek

Alapvető céllá vált a hazai agrárgazdaságban, hogy a piaci szereplők minél nagyobb hozzáadott értékű élelmiszereket állítsanak elő, ehhez azonban további modernizációra van szükség. A vállalkozások fejlesztése most fókuszba kerülhet, mivel a vidékfejlesztési kasszából jóval több forrást használhatnak majd fel az uniós támogatásokat kiegészítő magyar társfinanszírozás révén. A kerekasztal-beszélgetés szakértői azt vitatták meg, hogy a hazai élelmiszeripari vállalkozások miként élhetnek a legjobban a kivételes támogatási eséllyel.

Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója, tanszékvezetője, egyetemi tanára az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy az ellátási lánc széleskörű és fontos. Három fő pillére van: az alapanyag előállítás, a feldolgozás és az értékesítés, amelyeknél fejlesztések szükségesek.

Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője a beruházási támogatásnál a legfontosabbnak azt tartja, hogy az ellátási lánc szereplői egyeztessenek a fejlesztések irányairól. Úgy véli, hogy a szigetszerű támogatásokkal és fejlesztésekkel járó óriási befektetésekkel gyenge eredmény érhető el. A kiskereskedő találkozik leginkább a fogyasztó igényeivel, amelyek beépítését a termelési folyamatba rendkívül fontosnak tartja, hiszen nagyobb az esélye így annak, hogy kisebb befektetéssel nagyobb hatékonyságot érjenek el. Legfontosabb feladat a közös nevezők megtalálása.

Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy nagy mennyiségű sajátmárkás termék vannak a boltok polcain, valamint az olcsó, sokszor gyenge beltartalmú termékek kerülnek a fogyasztókhoz. A termékek minőségének fejlesztését tartja az egyik fontos feladatnak, amelyhez a technológiai háttér már adott. 

Szintén kulcsfontosságú szerepe van a termékminőség fejlesztésének Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója szerint. Az innovációra és a befektetésekre nemcsak a volumen és a hatékonyság növelése érdekében van szükség, hanem megoldaná a humánerőforrásban rejlő kihívásokat is.

Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a támogatási hullám előkészületei során azt nézték meg, hogy mi az, amire mindenkinek lenne a szektorban igénye. A tagjaik beszámolói alapján van egyfajta elmaradottság az ágazatban - nyilván vannak kivételek -, emiatt pedig modernizációra lenne szükség. A hatékonyság nincs ott a szektorban, ahol lennie kellene, a magyar élelmiszeripar túlnyomó többsége le van maradva. A Farm to fork stratégia azt próbálja meg egy mondatban kifejezni, hogy legyen jobb a bolygónak és legyen jobb az európai fogyasztóknak is, tehát a környezeti és a fogyasztói fenntarthatóság jelenik meg benne. Ez nagyon sok olyan kezdeményezést fog eredményezni, amelyek jelenleg kidolgozás alatt állnak. A szövetség tagjainak nagyon kell majd arra figyelniük, hogy melyek lesznek azok a beavatkozási pontok, amely felé az EU közös joga megpróbálja terelni az iparágat - tette hozzá.

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
• Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
• Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
• Vallott a szakember: ez most a magyar agrárium egyik legsúlyosabb problémája
• Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
• Agrárbefektetési lehetőségek a határokon túl - Hol érdemes külföldön befektetni?
• Ők lettek 2021-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
• Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el
  
• Átrendeződés a magyar agrárintegrátori piacon: nagy változások jöhetnek
• Visszasírják az NHP-t az agráriumban: jönnek a 10 százalékos hitelek
• Vidékfejlesztési támogatások az új KAP-ban - Magyar tervek és pályázati lehetőségek