Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el

Alapvetően meghatározza az új KAP-ciklus agrártámogatásainak kifizethetőségét, elfogadja-e az Európai Bizottság a Magyarország által készített úgynevezett stratégiai tervet. Az új előírások szerint ennek valamennyi uniós agrárforrásra - így az egyes pilléres közvetlen kifizetésekre és a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatásokra - is ki kell terjednie. A stratégiai terv elkészítésének határideje december 31-e, úgyhogy a tagállamoknak meglehetősen kevés idejük maradt benyújtaniuk és elfogadtatniuk ezeket a dokumentumokat - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián.

Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára szerint a 2021-es év végére felgyorsultak a dolgok, az Európai Parlament ugyanis november utolsó napjaiban elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) reformját, december elején pedig megjelentek az ezt meghatározó uniós rendeletek is. Ez viszont azzal járt, hogy a tagállamoknak alig 30 napja maradt a stratégiai tervek elkészítésére és elfogadtatására. A szakember úgy látja, hogy ahhoz, hogy a jövőben a gazdáknak, ha a pénzüknél akarnak maradi, részt kell venniük az agrár-környezetgazdálkodásban. Ennek kapcsán pedig fel fog értékelődni a falugazdászok, a szakértők és a szaktanácsadók szerepe. Cseh Tibor András kiemelte, hogy a változások nemcsak a területalapú támogatásokat, hanem a kiegészítő támogatásokat is érinteni fogják. A korábban nem túl értékes területek is nagyobb szerephez fogak jutni azáltal, hogy a gazdáknak összes megművelhető földterület 4%-át ki kell vonniuk a művelés alól, és valószínűleg ezekre is lehet majd támogatásokat igényelni. A szakember szerint összességében sokkal összetettebbé fog válni a támogatások lehívása, és hangsúlyosabbá fog válni a szakemberek szerepe.

Arra a kérdésre, hogy az új stratégiai tervek kapcsán hol lesznek a legkeményebb viták az Európai Bizottsággal, Cseh Tibor András kifejtette, hogy nem biztos benne, hogy bármilyen adatokkal támasztja is alá Magyarország a tervezett intézkedéseit, az meg fogja győzni a különféle európai szakbizottságokat. A MAGOSZ megbízott főtitkára szerint az érvek mellett megfelelő erőt is kell felmutatni, mert a környezetvédőket a puszta számok nem fogják meggyőzni. A szakember azon a véleményen van, hogy a magyar érdekek sikerre viteléhez keményebb fellépésre van szükség.

- állította Cseh Tibor András.

Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint a következő években alapvető változások lesznek a területalapú támogatások megszerzésénél, így például a zöldítési támogatás elemei a kölcsönös megfeleltetésbe kerülnek át. A meglevő támogatási elemek ide-oda tologatása létező politika az Európai Unión belül, de ezzel nincs semmi gond, mivel ezeket a gazdák már ismerik, az intézményrendszer pedig tudja működtetni. A szakember úgy értékelte, hogy az agrár-ökológiai alapprogram egy új megközelítés, aminek van jó oldalai is. Rövid távon például az, hogy az egyéves programba bekerülnek olyan elemek is, amelyek korábban hosszabb távú elköteleződést igényeltek. A gazdáknak így fokozottabb figyelemmel kell majd áttekintenie, milyen kötelezettségeket vállalt az adott évre, de gyorsabban is fognak megszületni a döntések ezek ügyében. Hosszabb távon Gulyás Levente szerint azt a pozitívumot kell megemlíteni, hogy ahhoz, hogy ezek a források egyáltalán megmaradjanak, és eljuthassanak az ágazatba, fontos, hogy meg tudjuk mutatni ezeket a kötelezettségeket az Európai Bizottságnak.

- mondta Gulyás Levente a stratégiai terv végrehajtása kapcsán.

A Magyar Államkincstár főosztályvezetője a végrehajtáshoz kelleni fognak a hazai részletszabályok, de már megkezdték a felkészülést rá. Emellett megpróbáltak segíteni az Agrárminisztériumnak a stratégiai terv kidolgozása során, sőt, bizonyos, abban szereplő elemeket már be is vezettek, mert már látják, hogy szerepük lesz a jövőben.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint ha az Európai Bizottság valamire azt mondja, hogy egyszerűbb lesz, az mindenképp bonyolultabb lesz. De a szaktárca azért dolgozik, hogy a gazdálkodók ebből ne érezzenek semmit. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy ez az első alkalom, amikor az összes támogatásról egy tervet kell benyújtani, az I-II. pilléres és az ágazati támogatásokról, amik eddig különböző időpontokban futottak, azokat most össze kellett fésülni. Ami szabályozói oldalról nehézség volt, hogy az I. pilléres agrár-ökológiai alapprogram és a II. pilléres agrár-környezetgazdálkodási program kiegészítse egymást, ezen nagyon sokat kellett dolgozni, mondta Juhász Anikó. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt arról is, hogy december 31-ig be kell adni a stratégiai tervet az Európai Bizottságnak, de ezt utána hat hónap egyeztetés fogja követni. A szakpolitikus elárulta, hogy a zöldítések és a termeléshez kötött támogatások kapcsán már adtak be előzetes stratégiai tervet, és reményeik szerint év végéig sok, a gazdák számára fontos témáról fognak tudni még tájékoztatást adni. Emellett megpróbálnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy a termelést befolyásoló döntéseket legkésőbb jövő nyárig hozzák meg.

- magyarázta Juhász Anikó.

A szakpolitikus szerint ha a stratégiai terv a mostani formájában valósul meg, akkor a szakértők már készen lesznek, és a határidőik fel fogják tudni világosítani a termelőket. Ahhoz, hogy a magyar álláspontot meg lehessen védeni az Európai Bizottság előtt, adatokra van szükség. Juhász Anikó szerint korábban épp az adathiány miatt vesztettek már csatákat ebben az ügyben, ezért mindenkit arra kér, hogy aki képes arra, hogy mérje a kibocsátása állapotát, az mérjen és szolgáltasson adatokat. Az Európai Bizottsággal vívott küzdelem kapcsán az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kifejtette, hogy az érvelésben most nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Úgy kell tálalni az érveiket, hogy azokat el is fogadják. Juhász Anikó szerint nehéz fél év áll előttük, de mindenki tudja a feladatát. Van egy konkrét anyag arról, kinek mit kell fejlesztenie, és mely területeken kell megindulnia még idén a fejlesztéseknek.

Az uniós közös agrárpolitika fenntarthatósági kritériumainak teljesítése nem járhat a termelői kapacitások csökkentésével, hanem inkább a hatékonyságot kell növelni. Arra a kérdésre, hogy meg fog-e tudni felelni ennek a célrendszernek Magyarország stratégiai terve, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese kifejtette, hogy azért fontos a mezőgazdasági termelők egyedi, célzott felkészítése, mert az új lehetőségekkel lesznek olyan gazdálkodók, akik több forrást tudnak majd lehívni egy hektárra, mint korábban, de lesznek olyanok is, akik kevesebbet. Óriási felelősség lesz a termelőkön, mert rajtuk fog múlni, mennyi támogatást kapnak, és ha a NAK nem készíti fel őket, akkor sokan fognak csalódni, amikor megkapják az előlegeket. 2014-ben könnyebb dolguk volt, ismerte el a szakember, mivel akkor mindenkinek ugyanazokat a dolgokat kellett elmagyarázni. Most szinte minden termelőre külön feltételek fognak vonatkozni. A fenntarthatóság kapcsán Papp Gergely kifejtette, hogy nagy baj lenne, ha év elején nem született volna meg az a kormánydöntés, hogy a nemzeti társfinanszírozás 17%-ről 80%-ra emelkedjen, mert ha eddig 30 milliárdot költöttek AKG-re, most 110-120 milliárdot fognak tudni elkölteni, vagyis az eddiginél jóval nagyobb területeken lehet nyerteseket hirdetni, és ezek segítségével van rá esély, hogy Magyarország fenntarthassa a termelési színvonalát.

- jelentette ki Papp Gergely.

A szakember szerint ennek most még nem érezhető a hatása, de 2028-ban olyanokkal kell majd vitatkozni, akiknek nem az a céljuk, hogy a mezőgazdasági termelő jól éljen. Papp Gergely szerint 2021-re megváltozott a világ, már máshogy kell lobbizni, mint korábban. A brüsszeli döntéshozókat meggyőzéséhez már más eszközök kellenek, mint az előző időszakokban. A NAK szakmai főigazgató-helyettese úgy látja, hogy a stratégiai terv ügyében nem rosszak Magyarország esélyei, csak ügyesen kell beszállni a lobbizásba. Ahogy Papp Gergely fogalmazott, meg lehet nyerni a csatát, de nem egyik napról a másikra.

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
• Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
• Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
• Vallott a szakember: ez most a magyar agrárium egyik legsúlyosabb problémája
• Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
• Agrárbefektetési lehetőségek a határokon túl - Hol érdemes külföldön befektetni?
• Ők lettek 2021-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek