Brutális árrobbanás szorongatja a magyar gazdákat: mire kell készülni 2022-ben?

agrarszektor.hu • 2021. december 13. 13:33

Hihetetlen árrobbanás következett be az utóbbi időszakban a nemzetközi és a hazai mezőgazdasági piacon, és az árak sokszor olyan gyorsan változnak, hogy a tendenciák követhetetlenné váltak a piaci szereplők számára. Még nagyobb probléma, hogy ma sokkal nehezebb előre látni, és ez hátráltatja a gazdálkodás tervezésével, a szerződéskötésekkel és az értékesítéssel kapcsolatos döntéseket. Ha jellemezni kellene azt, hogy mi a helyzet a globális inputpiacokon és, hogy annak mi a hatása a magyar mezőgazdaságra, akkor azt lehetne elmondani, hogy felbolydult minden egy kicsit - osztotta meg Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány milyen hatásokat eredményezett a gazdaságban. Példaként említette a lezárásokat, a logisztikai fennakadásokat, az ellátási lánc zavarait. A korlátozások feloldását követően a gazdasági szereplők megpróbálták bepótolni mindazt, amit a korábbi időszakban elmulasztottak, ezzel pedig óriási keresletet generálva gyakorlatilag mindenre, elsősorban talán az energiára - írja a Portfolio.

Tarpataki Tamás

Előadásában bemutatta az idei szántóföldi növénytermesztés belföldi termésmennyiségeket. Adatai alapján búzából 5,3 millió tonna, árpából 1,7 millió tonna, kukoricából 6,1 millió tonna, szójából 164 ezer tonna, és napraforgóból 1,7 millió tonna termett. Megjegyezte, hogy kukoricából a sok éves átlaghoz képest jelentősen kevesebb termett. A többi kultúrát átlagos mennyiség jellemezte, a búza és az árpa esetében még hektáronkénti rekordok is születtek. Termény oldaldalról nézve, nem érthető, hogy mi indokolja ezt a rendkívüli mértékű gabonaár emelkedést - szögezte le. Ismertette az európai búza- és kukoricatermési adatokat. A búzából európai szinten is jól áll Magyarország, árpából az északi országokban jóval kevesebb termet, de ez nem is meglepő, hiszen nem ők a legnagyobb termesztők. Európa nem rendelkezik a kukoricát nézve termény- és mennyiségproblémával, azonban régiós viszonylatban kiugróan kevés termett, ez pedig meg fog mutatkozni a hazai és a román árakban is. Tarpataki Tamás prezentálta a búza és a kukorica világmérlegét is, ez alapján összességében a készletek többszáz millió tonnásak, és a kukorica termelése jelenleg magasabb is, mint a felhasználása. A termelésben az Egyesült Államok tölti be a meghatározó szerepet.

Ha megnézzük a magyarországi búza- és kukoricaárakat, illetve, ha azt nézzük, hogy az elmúlt időszakban hogyan növekedtek, akkor az első dolog, amelyhez visszanyúlunk, az az olajár. Általában az szokta jelentősen megnyomni a hazai árakat. Különös tekintettel arra, hogy Magyarország a kontinens belsejében található, amely logisztikai hátránnyal jár más országokhoz képest.

Nálunk jellemzően alacsonyabb a gabonaár, mint más európai országban, mert rárakódik a szállítási költség mire eljutunk valamelyik nagy kikötőbe

- tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, indokolatlanul elszállt a gázár, az elektromos áram ára, a tengeri fuvarköltségek is és a műtrágya ára is.

Ádám János, Tarpataki Tamás, Reng Zoltán, Párkányi Gábor, Petőházi Tamás (balról jobbra)

Prognózisok 2022-re, hosszabb távú ágazati trendek

Nehéz ma tervezni a mezőgazdaságban, mert az árupiaci felvásárlási áraknál és a költségeknél is kiszámíthatatlan ármozgások jellemzik a piacot. Egymásnak feszülnek a növénytermelők és az állattenyésztők, mert egyesek extraprofitra tehetnek szert, míg mások tetemes veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Ki jár jól és rosszul a mostani drágulási hullámban, és milyen trendekre kell felkészülni a következő időszakban? - erre a kérdésre igyekeztek választ adni a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésének neves szakértői.

Petőházi Tamás

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke reflektált az Agrárminisztérium államtitkárának előadására: a kukorica mennyiségének van egy komoly begyűrűző hatása az állattenyésztésre. Látható, hogy az abrakfogyasztó ágazat és azoknak az átadási áraival van a legnagyobb probléma.

Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója elmondta, hogy csoport szinten is nagy kérdés, hogy a mezőgazdaság inputanyagainak drágulását miként lehet érvényesíteni a kiskereskedelemben áremelés formájában. Ez magával hozza majd az élelmiszerárak változását is, amely inflációt gerjeszt majd.

Ádám János

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója ismertette, hogy a cég számos iparba szállít alapanyagokat, példaként említette az élelmiszer-, a takarmány-, a vegy- és a papíripart is. Izocukrot és bioetanolt gyártanak, az alapanyagár emelkedés pedig extra terhet ró a vállalatra az energiaárak emelkedése mellett, mindezek miatt a költségeik 40-50 százalékkal emelkedtek. Két lehetséges forgatókönyvet tud elképelni: az egyik, hogy nem termelnek vagy érvényesítik az áremelkedést, hiszen nekik is profitot kell termelniük, mert abból tudnak beruházni, fejleszteni, munkaerőt megtartani. Láthatóan ezt a piacok elfogadják, mivel nem tudnak mit tenni, minden beszállítónál ugyanezek az árak alakultak ki. Tehát, az árak emelkedésének át kell mennie a késztermékek szintjére is, ha az ellátási láncot meg akarják tartani - tette hozzá.

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt említette, hogy a kukorica termésmennyisége jóval gyengébb az átlagnál, de a múltban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve volt már rosszabb a helyzet. Nem drámai a helyzet, de a szokásosnál jobban oda kell figyelni a szennyezettségre, hiszen a gombák aszályos időben is támadnak, toxinokat termelnek.

Párkányi Gábor

A GOSZ elnöke kérdezte a résztvevőket arról is, hogy a vállalatok napi működését miként a koronavírus-járvány. Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója elmondta, hogy a járvány különleges helyzetet jelentett számukra, hiszen a takarmányt le kell gyártani, ki kell szállítani, napi 70-80 kamion hagyja el az üzemeket, az állatokat takarmányozzák és a tehenekről is gondoskodni kell. Az élelmiszeriparuk kitettebb volt, mivel ott vannak hosszú ellátási láncok, ezen belül nemcsak az értékesítésre kell gondolni, hanem az input anyagokra is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar ütésálló, jól átvészelte ezt a krízist.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója kiemelte, hogy az ellátási láncnál voltak aggodalmak, de gyorsan reagáltak a kialakult helyzetre, törekedtek a kontaktok minimalizálására. A vállalathoz is napi szinten 150 kamionnyi alapanyag érkezik, és 120 kamionnyi készáru hagyja el az üzemet. Saját fertőtlenítőszer gyártásába is kezdtek, mivel orvosi minőségű alkoholt is gyártanak többet között fertőtlenítőszer gyártóknak. A tavalyi évet pozitív mérleggel zártak, mert nagy kereslet volt a termékeikre.

Reng Zoltán

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a laboratóriumok működése is fizikai jelenlétet igényel, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legbiztonságosabb módon történjen a járvány szempontjából a munkavégzés.

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio

Címkék:

gabona, beruházás, búza, kukorica, mezőgazdaság, fejlesztés, gabonaár, állattenyésztő, inputpiac, növénytermesztő, agrárszektor-2021-konferencia,