agrarszektor.hu • 2021. december 13. 08:30
A karácsony közeledtével egyre fontosabb kérdés lesz az, hogy milyen fenyőfát vegyen az ember. És milyet vegyen az, aki környezettudatosan szeretne ünnepelni? Igazi fenyőt vagy műfenyőt? Vágottat vagy földlabdást? Ezek nem egyszerű kérdések, de az alábbi szempontokat megfontolva jó eséllyel mindenki el tudja majd dönteni, hogy melyik változat illik hozzá.
Az élőfenyő varázsa vitathatatlan, de vannak, akik szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra egy élő növényt vágatunk ki, abból a célból, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban. Arról azonban sokan hajlamosak megfeledkezni, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket, nem erdőtelepítés céljából nevelik, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre - olvasható a Klímapolitikai Intézet oldalán. Ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, vagyis akkor nem járulnának hozzá a szén-dioxid elnyeléséhez. Egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt körülbelül 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el, és ha úgy számolunk, hogy 1 hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor azok mintegy 10-10,5 tonnányi üvegházhatású gázzal bánnak el egy év alatt.
Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A 19. század végén és a 20. század elején a karácsonyfa jelentős népszerűségre tett szert, és míg Európában ebben az időben a legfeljebb 1,5 méter magas fenyőket vágták ki erre a célra, addig az amerikaiak a 2 méternél is magasabbakat, sőt a keleti parton nem voltak ritkák a 2,5-3 méter magas fák sem. Ami a fák feldíszítését illeti, az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőkre, a németek és Közép-Európa lakóssága viszont továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános, diós sütit favorizálták. A gyertyagyújtás a 20. század elején először az Egyesült Államokban jelent meg, majd Nyugat-Európában is elterjedt. A gyertyákat pedig, amint a technológia lehetővé tette, fokozatosan felváltották az égősorok.
Melyek a műfenyők és vágott fenyők közti környezetvédelmi különbségek?
Ahogy a portál fogalmazott, az élőfenyővel párhuzamosan kezdtek el terjedni a műfenyők is. Ezek eleinte libatollból készültek, majd a wc keféket festették zöldre, később a műanyagok elterjedése után megjelentek a 2D-s műfenyők. Az 1950-es évektől egyre elterjedtebbé váltak a jóval igényesebb, és az élő fákra hasonlító 3D-s fenyők. Mostanra pedig ott tartunk, hogy egyes természetvédők - helytelen és tudományos szempontból alaptalan - nyomására egyre elterjedtebbek a műfenyők. Sokan azért is részesítik előnyben az élő növénnyel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái és nem hullajtja a levelét.
Az élőfenyő egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, sőt egyes fajták, mint például a kaukázusi jegenyefenyő esetében még ennél több is lehet. Ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva, futószalagon gyártják. Ráadásul egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét.
A fenyőfa lebomlása során szén-dioxid képződik. Amennyiben a hulladék fenyőt a megfelelő helyen és módon hasznosítják újra, például komposztálással, akkor arra akár azt is mondhatjuk, hogy karbonsemlegesen történt, hiszen csak az a szén-dioxid került vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött. Egy hektárnyi fenyőfaültetvény tíz év alatt 100-110 tonna oxigént termel meg.
De mi a helyzet a vágott fenyőkkel és a szén-dioxid megkötéssel?
A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznált. Ha azonban a karácsonyfát nem égetik el, hanem egy biomasszatüzelésű erőműben használják fel, akkor még kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok egy leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják akkor mindössze 3,3-3,5 kg-ra csökken a szén-dioxid kibocsátása. Fontos tudnivaló, hogy minden egyes kivágott fenyő után legalább egy, de átlagosan inkább 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több szén-dioxidot nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul. Egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor azonban 40-42 kg szén-dioxid termelődik, ami közel tízszerese egyetlen elégetett fenyőnek. De vannak olyan műfenyők, amelybe más anyagot is belekevernek a gyártás során, ekkor elérheti az 50 kg-ot is a karbonlábnyom.
Észak-Amerikában és Európában közel 160 millió fenyőfa csemete növekszik különböző faiskolákban. Európában, Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, de Magyarország is jelentős termelőnek számít Közép-Európában. Magyarország legnagyobb fenyőültetvényei Zala, Somogy és Vas megyében találhatók. Az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb karácsonyfa farmjai a maguk 10 ezer hektáros kiterjedésével évente körülbelül 80 ezer tonna szén-dioxidot nyelnek el, ami mintegy 17 ezer autó évi kibocsátásával egyezik meg.
A műfenyőket illetően Kína a világ legnagyobb gyártó országa. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az egy műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190%-kal magasabb, mint a vágott fenyő esetében. A vágott fenyők szállítása műfenyőnként mindössze 25 kilométernyi autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felelnek meg. Lehet tehát műfenyőt vásárolni a spórolás szellemében, azt azonban érdemes számításba venni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.
A legzöldebb alternatívák: földlabdás fenyő és fenyőfakölcsönzés
A vágott és a műfenyőn kívül van egy harmadik alternatíva is: ez pedig a földlabdás fenyő. Ezt akkor érdemes választani, ha az ünnepek eltelte után van lehetőség az élő növény azonnali kiültetésére. Azonban a kertészetek szerint még ekkor is csak mindössze 45-50% az esélye annak, hogy nem pusztul el a fa. Magyarországon is lehet már élő földlabdás fenyőfát kölcsönözni, melyet a kereskedőkhöz vissza lehet vinni, amit aztán újra lehet értékesíteni.
Mit érdemes tudni a karácsonyfák újrahasznosításáról?
A vágott fenyőt karácsony után sokféleképpen fel lehet használni vagy újrahasznosítani. Amit viszont nem érdemes, az az, hogy az ünnepek után az otthoni fatüzeléses kazánt fűtsük be vele, mert a magas gyantatartalma miatt károsítja a tüzelőberendezést, illetve a kéményt. A fűtőértéke viszont - ugyanezen tulajdonsága miatt - jó, ezért célszerűbb, ha szakértőkre bízzuk az eltüzelését. A fenyőfákat az ünnepek után a fővárosban és több településen is fűtőanyagként használják. Budapesten az FKF szállítja el minden év január 6. napjától. Az FKF honlapján olvasható, hogy évente 500-600 ezer fenyőfát szállítanak el, ezzel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtést és villamos áramot. A fenyőfát azonban nem csak fűtőanyagként lehet újrahasznosítani: több helyen ledarálják, komposztálják és hulladéklerakóba szállítják.
Összességében elmondható, hogy a műfenyő, bár évekig is használható, a gyártása és a szállítása során fellépő környezetterhelés csak nehezen kompenzálódik. Jelentős műanyaghulladékot képez, és még a mai napig is sok helyen helytelenül, nem szelektívhulladékként kezelik, hanem az illegális hulladéklerakókhoz helyezik ki vagy elégetik. Ekkor azonban a PVC-ből az égés során rákkeltő, ipari dioxinok és furánok szabadulnak fel. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével ugyancsak veszélyes porként a levegőjébe kerülhet.
De akkor milyen fenyőt vegyünk karácsonyra?
A kérdés megválaszolására a fenti szempontokon túl a vágott fenyő és a műfenyő között van még egy egyértelmű és nagyon fontos különbség, amit érdemes kiemelni. Míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelték és nevelik, ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítva.