Ez valószínűleg azért van, mert ez segít a napfényben repülő madaraknak hűsen maradni - állítja Kaspar Delhey a németországi Seewiesenben lévő Max Planck Intézet ornitológiai részlegének biológusa. A szakember szerint az eltérés kicsi, de ez gyakori, amikor a gerincesek egész osztályára jellemző színváltozás magyarázatáról van szó. A tollazat különösen diverz és sok faktor hajtja az színek evolúcióját, amelyekből a vándorlás csak egy. Számos friss tanulmány azt sugallja, hogy a túlmelegedés nagyobb probléma a hosszú távolságokra repülő madarak számára, mint korábban gondolták. Például az érzékelők azt mutatták, hogy a vándorló pehelyrécék (Somateria mollissima) testhője olyan magasra tud emelkedni, hogy abba kell hagyniuk a repülést - írja az Origo a New Scientist alapján.
Te is észrevetted, hogy megváltozott a madarak éneke? Megvan, mi áll a háttérben
Egy másik tanulmány szerint azonban bizonyos vándormadarak napközben magasabban repülnek, mint éjszaka, annak ellenére, hogy ilyenkor több energiát kell felhasználniuk ahhoz, hogy a ritkább levegőben is magasban maradjanak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a nap hője miatt sokkal valószínűbb, hogy túlmelegednek. Delehey-t és kollégáit viszont elgondolkodtatja, vajon a vándormadaraknak halványabb-e a színűk, hogy segítsen megbirkózni nekik ezzel. A kutatók a Handbook of the Birds of the World fotóit használta, hogy rangsorolja a madarak tollazatának világosságát 0-100-ig, külön fajként kezelve a hímeket és nőstényeket, mert a nemek színezete olyan gyakran eltérő. Ebből eredően az alábbiakat találták: a rövid távú vándorok jóval világosabbak a rezidens madaraknál, a hosszú távú vándorok pedig jelentősen világosabbak, mint a rövid távú vándorok - annak ellenére, hogy például a testméretet vagy a környezeti kondíciókat nem is ellenőrizték.
Eltűntek a verebek és a fecskék az országból: teljesen átalakult a hazai madárvilág
- mondja Delhey.
