A koronavírus-járvány okozta időszakos krízisvásárlások és az emelkedő infláció mellett a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak komoly hosszú távú változásokkal is szembe kell néznie. A klímaváltozás ugyanis három szinten is nyomást gyakorol az ágazatra. A rendkívüli időjárási események ingadozó termésmennyiséget, ármozgásokat és komoly növényegészségügyi problémákat okoznak, amikhez a termelésnek igazodnia kell. A klímaváltozás elleni harc a lakosság élelmiszerfogyasztásában is átrendeződést okoz, fokozatosan növekszik a húsmentes, a biogazdálkodásból származó és a helyben termelt élelmiszerek forgalma. Mindezek mellett pedig az agrárium környezetre gyakorolt hatását is csökkenteni kell, ugyanis az EU következő, 2023-ban életbe lépő Közös Agrárpolitikájának céljai között már hangsúlyosan szerepelnek a fenntarthatósági törekvések - olvasható a K&H közleményében. A magyar gazdaságban meghatározó szerepet betöltő - a GDP több mint 6 százalékát és a foglalkoztatottak közel 8 százalékát adó - hazai agrárcégeknek tehát fel van adva a lecke, hogy új megoldásokat, technológiákat keressenek.

A fenntartható élelmezési rendszerek kialakításáról tárgyaltak a szakemberek

A fenntartható élelmezési rendszerek kialakítása fontosabb, mint valaha.

- hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseinek bejelentésekor. 

Itt a szomorú igazság: sok magyar inkább új mobilt vesz, mint jó élelmiszert

Stratégiai kérdéssé kellene válnia Magyarország élelmiszer-ellátásának.

A 2015 óta folyamatosan működő pályázat célja ugyanis azoknak a fiatal agrárszakembereknek a megtalálása és támogatása, akik új szemléletmódjuknak és digitális képességeiknek köszönhetően az ágazat fenntartható, a klímaváltozást és annak hatásait enyhítő fejlődését segíthetik. A pályázaton az agrárképzést nyújtó felsőoktatási intézmények alap-, mester- és PhD képzésein részt vevő hallgatói vehettek részt. A beadandó munkák témája a fenntartható agrárium körére épült. Ezen belül többek között olyan témákat vizsgáltak a hallgatók, mint a gazdaságokban keletkező hulladékok felhasználási lehetőségei, a nagyüzemi mezőgazdaság klímaváltozásra gyakorolt hatása és a halgazdaságok takarmányozásának újragondolása. Az elmúlt hét évben 336 tehetséges hallgató nyújtotta be színvonalas szakmai munkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra. Közülük az idei nyertesekkel együtt 53-an kaptak összesen 8 millió forint támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen.

Óriási lehetőséget kaptak a magyar gazdák: kevesen merik bevállalni, pedig megéri

Még nem használják ki a precíziós technológiában rejlő lehetőségeket.

Az idei díjazottak:

PhD kategória

1. helyezett: Gorliczay Edit, Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola - Baromfitrágya alapú komposzt termékek előállításának és hasznosításának értékelése

2. helyezett: Molnár Áron, Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola - Rovarfehérjék és a zooplankton felhasználási lehetőségeinek vizsgálata a ponty és a csapósügér takarmányozásában

3. helyezett: Boros Ildikó Fruzsina, Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Kar, Kertészettudományi Doktori Iskola - Salátafajták produkcióbiológiai jellemzése és komplex értékelése LED-es megvilágítási programok tesztelésével

Mesterképzés kategória

1. helyezett: Kühn Dorottya, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök kar - A vér- és tojáspor állománykialakító hatásának összehasonlítása kevert tésztás süteményben

2. helyezett: Örkényi Adrienn Bettina, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar - Élesztő törzsek alkalmazhatóságának vizsgálata papír-alapú szubsztrátumok biotisztításához

3. helyezett: Máté Ádám, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar - A szemes cirok genotípusok fiziológiai plaszticitásának összehasonlító vizsgálata eltérő mennyiségű nitrogénellátás mellett

Alapképzés kategória

Temesi Tamara, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar - Nagyüzemű mezőgazdasági művelés két évtizedes klímaváltozásra gyakorolt hatásának vizsgálata szénlábnyom számítással

Balogh Marcell János, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar - Borászati hulladékok hasznosítása környezetbarát technológiák alkalmazásával