-20211213.jpg)
Már rögtön január elején komoly gonddal kellett megküzdenie az ágazatnak, hiszen a kontinensen újra végigsöprő magas patogenitású madárinfluenza padlóra küldte a libamáj-ágazatot Európában, illetve hazánkban is nagy veszélyt jelentett. A helyzetből végül sikerült kilábalni, azonban a gyilkos kór mondhatni, hogy az egész évünket végigkísérte: november végén hazánkban ismét megjelent a betegség, melynek köszönhetően több 10 ezer állatot kellett leölni, köztük például a Festetics-kastély teljes madárállományát is. Ami pedig a víziszárnyasokat illeti, továbbra is rendkívül keveset fogyasztunk belőlük, exportálásba viszont nagyok vagyunk, annak ellenére, hogy hazánkban egyre kevesebb libát vágnak.
Súlyos döntés született: felszámolták a Festetics-kastély teljes madárállományát
Nagy gondot okozott a takarmányárak növekedése
Elképesztő drágulást lehetett tapasztalni egész évben a piacokon, az áremelkedés a gabonát is nagyban sújtotta. Olyannyira, hogy Magyarországon az egy évvel korábbinál 46 százalékkal magasabb áfa és szállítási költség nélküli, átlagosan 91 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október utolsó hetében. Azóta viszont már 100 ezer forint felett jár az áruk. A takarmánykukoricát is mintegy 58 százalékkal magasabb, 90,1 ezer forintos tonnánkénti áron adták október negyedik hetében. A jövő pedig bizonytalan, számtalan tényező befolyásolja az árakat, így megjósolni is nehéz, hogy mi várható az ágazatban 2022-ben. A takarmányárak az élelmiszerárakon is meglátszanak, a gazdák sok esetben pedig egyszerűen tehetetlenek.
Válságban a magyar állattenyésztés: csak így mászhat ki a gödörből az ágazat
Óriási a drágulás a húsok terén is
Az élelmiszer-drágulás idén sajnos mondhatni, hogy megállíthatatlan volt, ám úgy tűnik, hogy ez jövőre sem fog megszakadni, sőt, azt sem lehet kizárni, hogy akár fel is gyorsulhat ez a folyamat. 2021-ben - a tavalyi magas bázishoz képest is - hónapról-hónapra gyorsuló ütemben drágultak az élelmiszerek, szinte alig van olyan termék, amit elkerült volna az áremelkedés. A takarmányok világszerte tapasztalható hatalmas drágulása miatt mindenhol komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedtek és még emelkedhetnek is.
Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
A baromfihús és az ebből készült készítmények árai is megnőttek, ez pedig különösen igaz a csirkemell filére - melynek kilója már 1500 forintba kerül. A marha sosem tartozott az olcsó húsfajták közé, a comb kilója például 3 és 4 ezer forint között mozog. A kacsa ára a marhahúséval vetekszik, hiszen például 3400-3800 forintba kerül a kacsamell filé kilója, míg a kacsacomb 2100-2400 forintba. Egyelőre pedig semmi jele sincsen annak, hogy az áremelkedések 2022-ben megállnának.
Nagy a baj a sertéságazatban
Bár egész évben élelmiszer-drágulásról számoltunk be, az egyik legkedveltebb húsfajtánk nemhogy drágult volna, még olcsóbb is lett. Ez pedig nem más, mint a sertéshús. Ez első pillantásra jó hírnek tűnhet, ám egyáltalán nem az, sőt, igen komoly problémák ütötték fel a fejüket az ágazatban. A magyar termelők hónapok óta veszteségesek, a szektorban pedig eluralkodott a kilátástalanság. Ráadásul a takarmányárak drágulása nem könnyítette meg a tenyésztők helyzetét ebben az esetben sem. Ám nem ez volt az egyetlen, ami az ágazatot nehéz helyzetbe hozta, mivel a fő önköltségi tényezők mindegyike is drágult. A krízishelyzetből való kilábalást az állami támogatás segítheti, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár bejelentése szerint a sertéstartók számára összesen 4 milliárd többletforrást biztosít a tárca év végén, így idén rekordösszegű, mintegy 20,8 milliárd forint állatjóléti támogatás segíti az ágazatot.
Tragikus a helyzet a magyar sertéságazatban: rengeteg gazda végleg feladta a harcot
Mekkora veszélyt jelenthet a sertéspestis?
A hazai vaddisznóállomány tartós, afrikai sertéspestis (ASP) fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre. A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet. A Debreceni Egyetem és a Nébih közös kutatásában a magyarországi, jelentős gazdasági értékkel bíró vadállományok átfogó vizsgálatát tervezik. Ennek során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak egyebek mellett nyál- és ürülékmintáit elemzik. A mikrobiális flóra legszélesebb feltérképezésével azokat a módosulásokat, eltéréseket keresik, amelyek később előre jelezhetik az állomány leromlását, a fertőzésre való nagyobb kitettséget.
Tömegek hagyhatják ott a magyar sertéságazatot: honnan lesz hús a boltokban?
Támogatásdömping a magyar agráriumban
- A Vidékfejlesztési Program keretein belül számos pályázat közül válogathatnak a magyar gazdák, ha csak az állattenyésztést vesszük figyelembe, akkor például az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat eredetileg meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszegét 260 milliárd forintra emelték. Eddig 621 fejlesztés támogatásáról döntöttek, még a korábban tervezetnél is nagyobb, 290,5 milliárd forintos összegben. A szarvasmarha-ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg a támogatásoknak köszönhetően országszerte. Valamennyi területet figyelembe véve pedig csaknem 400 ezer négyzetméternyi istállót vagy egyéb épületet korszerűsítenek.
- A Megújuló vidék, megújuló agrárium program révén az Agrárminisztérium a teljes magyar élelmiszertermelés és mezőgazdaság fejlesztését célozza az értékteremtő és hatékonyságnövelő beruházások támogatása révén. Az érintett kisebb állattartó gazdálkodók jövőbe mutató fejlesztéseit, korszerűsítését segítő 2021-ben megjelentetett felhívás sikerességét mutatja, hogy 2026 pályázatot nyújtottak be csaknem 57 milliárd forint támogatási összeggel. Eddig már 815 esetben született támogatói döntés összesen 24,3 milliárd forint összegben, amely támogatás mintegy 50 milliárd forintos beruházás megvalósítását teheti lehetővé az állattartási ágazatban.
- 2022. január 3. és 2022. január 31. között pályázhatnak először a gazdálkodók az új "A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése" elnevezésű felhívásra. A támogatható fajták köre az eddigiekhez képest a fekete mangalica sertés, az akhal-teke és a muraközi ló, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtákkal bővül. Az elérhető támogatás mértéke támogatott fajtánként - a korábbi támogatáshoz képest - átlagosan 50%-kal nő.
Több mint 4 ezer milliárd forint: ennyiből alakítanák át a magyar vidéket
Katasztrofális volt idén is az időjárás
A klímaváltozás az élet egyre több területén okoz nehézséget, egyre több témában felmerül, és bizony a haltenyésztést sem kerülte el. Olyannyira nem, hogy az elmúlt fél évszázad fekete éve volt az idei. Ennek pedig több oka is van, a téli csapadékhiány miatt a téli feltöltésre alapozott halastavak szárazon maradtak, a gyenge nyári esővizet az intenzív vegetáció és a szomjas földek pedig szó szerint elitták a vizet. Ekkor már látszott, hogy körülbelül akkor 30%-kal csökkent a haltermelés. Erre jött rá a rendkívül meleg, aszályos nyár, ami több volt, mint aggasztó: minden nap 1,5-2 centiméter víz párolgott el. A halak viszont nem meglepő módon nem tudják tolerálni a víz hiányát, hiszen a létük alapja, ez az életterük. Amikor csökkennek a vizek, akkor nem csak az alacsony vízszinttől szenvednek. Sajnos ilyenkor nagyobb veszélynek vannak kitéve a halak, mivel az sekély vízben sokkal jobban tudnak rájuk vadászni a halevő madarak és állatok is, tehát az élettér mellett a védelem is jelentősen csökkent számukra. Ezen kívül a legmelegebb vizekben a kevesebb a természetes haltáplálék és a takarmányok is rosszabbul hasznosulnak.
Brutális tüzek pusztítottak idén Európában: mutatjuk, mekkora területen tomboltak
2021. a méhészeknek sem kedvezett
A rossz időjárási körülmények nemcsak a halágazatban okoztak nehézségeket, hanem a méhészetben is. Ugyanis, nem sikerült talpra állnia a magyar méhészeti ágazatnak a fagyos tavasz után. Az akác elfagyása után a repce virágzását se tudták kihasználni a méhek az esős időjárás miatt. A hárs esetében pedig a rendkívüli szárazság és az aszály jelentett problémát. Az enyhe tél után sem lélegezhettek fel a gazdák, mivel a tavasz meglepően hideg és borús volt idén, az április eleji fagyok pedig szintén komoly fejtörést okoztak. Nem túlzás kimondani, hogy minden növény virágzása gyenge volt az idén. A hideg és fagyos tavasz, később pedig az egyszer hűvös és csapadékos, máskor meleg és száraz nyári időjárás tehát a méhészeket is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Ez pedig azt jelenti, hogy a méztermés nem fog kitartani a következő tavaszig, illetve a mézárak is egyre kúsznak majd felfelé.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
Valóban ellephetik a rovarok a tányérokat?
Bár elsőre bizarrnak tűnhet, az Európai Unió zöld utat adott a lisztkukacnak, mint élelmiszer. Magyarország ugyan ellenezte a döntést, és mint kiderült, a magyarok nem túl lelkesek a rovarfehérjék fogyasztását tekintve - pedig a jövőben újabb tücskök és lárvák szolgálhatnak élelmiszer-alapanyagként. A rovarok térhódításának legfőbb oka pedig nem más, mint a már sokat emlegetett klímaváltozás. Ugyanis, rovarokat tenyészteni és fogyasztani sokkal fenntarthatóbb, mint a jelenlegi hagyományos hústermelés. Ráadásul sokkal költséghatékonyabb is lenne, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy etikai szempontból is nagyobb elfogadásnak örvendhetne. A takarmányátalakítási hatásfokuk is kedvezőbb, tehát, ha egy hagyományos vágóállat tenyésztéséhez használt takarmánytermelésre fordított anyag- és erőforrást viszonyítjuk, a rovarok esetében ez is kisebb megterhelést jelent a környezetre. Azonban egyelőre még nem túl befogadó az európai kultúra a rovarfehérjékre, aminek az oka nagyon egyszerű: az undor. Ennek ellenére a rovaralapú élelmiszerek bekopogtattak az ajtón, már csak az a kérdés, hogy mikor tudnak teljesen átlépni rajta.
