A tavalyi év nagy részében megfigyelhető tendencia alapján a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokba irányuló export nőtt, amelynek értéke 2,3 milliárd euróval, azaz 15 százalékkal emelkedett. Ezt elsősorban a bor, a szeszes italok és likőrök, valamint a csokoládé és édesipari termékek hajtották. A Dél-Koreába irányuló kivitel is jelentősen nőtt (593 millió euróval), a bor, a sertéshús, a búza és a liszt jó teljesítményének köszönhetően. De a Svájcba irányuló kivitel is 570 millió euróval volt magasabb - írja a Világgazdaság. Míg a Kínába irányuló export összességében 504 millió euróval nőtt, az uniós sertéshúsexport 13 százalékkal csökkent, 525 millió euróval kevesebbet exportáltak belőle az országba, mint az előző év azonos időszakában.
Az Egyesült Királyságban is nőtt az érték, bár nem jelentős mértékben: 166 millió euróval, ami 0,5%-os növekedést jelent. Azonban komoly csökkenésről számoltak be Szaúd-Arábiában 447 millió euróval, Hongkongba 141 millió euróval és Kuvaitba 115 millió euróval irányuló export értékében. Brazília viszont büszkélkedhet, hiszen az agrár-élelmiszeripari termékek behozatalában a legnagyobb növekedés itt volt megfigyelhető. Ezt pedig a számok is jól mutatják: az országból származó termékek értéke közel 1,5 milliárd euróval, azaz 16%-kal emelkedett 2020. azonos időszakához képest. De növekedés volt megfigyelhető az Indonéziából (601 millió euró), Argentínából (545 millió euró), Ausztráliából (541 millió euró) és Indiából (388 millió euró) származó behozatalban is. Több országból azonban csökkent a behozatal, méghozzá nem is kicsit: a legnagyobb visszaesés az Egyesült Királyságból származó importnál mutatkozott, szám szerint 27%-kal, ami közel 3 milliárdos csökkenést jelent.
A szigetországból származó importban leginkább a trópusi gyümölcsök, diófélék és fűszerek esetében volt tapasztalható drasztikus, 88%-kos csökkenés, de visszaesett az Egyesült Államokból (570 millió euróval), Kanadából (218 millió euróval), Új-Zélandról (111 millió euróval) és Moldovából (105 millió euróval) származó behozatal is. Ha különböző termékkategóriákat veszünk figyelembe, akkor jól látszik, hogy a január-szeptemberi időszakban a bor, a likőrök és más szeszes italok exportértéke nőtt nagymértékben, 30 és 28%-kal. De komoly exportérték-növekedés volt tapasztalható a csokoládé és az édességek, valamint a repce- és napraforgóolajok esetében egyaránt. Jelentős volt viszont a visszaesés a csecsemőtápszerek (mínusz 757 millió euró) és a búza (mínusz 390 millió euró) exportjában. A behozatal értékében a legnagyobb növekedést az olajpogácsa, a szójabab, illetve a pálma- és pálmamagolaj értéke mutatta. Eközben a legjelentősebb mértékben pedig a trópusi gyümölcsök, diófélék és fűszerek, a gyümölcslevek, a bor, vermut, almabor és ecet importértéke csökkent.