Mire is kell figyelni különösen az AKG-ba bevitt területeinken? A változó környezethez alkalmazkodó növény termesztésének alapfeltétele a megfelelő genetikai adottságokkal rendelkező fajta (megfelelő terméspotenciál, beltartalom, fontosabb károsítók elleni rezisztencia, illetve tolerancia szintje. Az integrált növénytermesztésben a genetikailag módosított fajták termesztése nem megengedett - írja a NAK. A kártevő állatok ellen jelenleg nincsenek rezisztens fajták a köztermesztésben, de ismertek pl. fonálféregfaj elleni toleranciával rendelkező burgonyafajták. A betegséggel szemben ellenálló növények olyan rezisztencia-génnel/génekkel rendelkeznek, amelyek a termesztési körzetben jelenlévő kórokozókkal szemben hatékonyak. 

Azonban megjelenhetnek új kórokozók, amely ellen a fajta nem rendelkezik védettséggel. Lényeges, hogy amennyiben lehetséges, a betegségekkel szemben legalább közepes szabadföldi ellenállóságot mutató fajtákat válasszunk. A hazai nemesítésű fajták előnye, hogy ezek klímaadaptáltak, tehát fagytűrés, téltűrés szempontjából kedvező tulajdonságúak.

A vetőmag minősége, előkészítése, vetőmagcsávázás

Nagy hozamokat csak magas szaporítási fokú (fémzárolt), egészséges, csávázott vetőmag, ültető gumó, illetve palánta használatával alapozhatunk meg. A VP AKG-ban is elvárt, hogy a hibrid kukorica, a repce, a búza, a napraforgó kivételével minden növényfaj esetén két évnél nem régebbi számlával, vagy bizonylattal igazoljuk az integrált növényvédelem általános elvei között szereplő rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata előírás teljesítését, mely alapelvárás. int referenciaelem teljesítéséhez. A hibrid kukorica, a repce, a búza, a napraforgó esetén évente szükséges a számla vagy bizonylat megléte a fémzárolt vetőmaghasználat igazolásához függetlenül attól, hogy a gazdálkodó választotta-e a fémzárolt vetőmag használata előírást.

Itt a bejelentés: komoly segítséget kapnak a magyar kukoricatermelők

Bejegyzésre került a Kukorica Kör Egyesület.

Az integrált növényvédelem egyik eleme a vetőmagcsávázás (ültető gumócsávázás), mely védelmet biztosít a maggal terjedő és a talajból fertőző kórokozók ellen, illetve a rovarölő szert is tartalmazó csávázószerek a kelés időszakában károsító rovarok (pl. talajlakó kártevők, csócsároló, vírusvektor rovarok) ellen is bizonyos védelmet nyújtanak. Csávázás indokoltságát az is alátámasztja, hogy bizonyos kórokozók ellen az állománypermetezés hatástalan, ekkor a fertőzést csak hatásos csávázószerekkel tudjuk megelőzni (pl. üszöggomba). A vadállomány védelme érdekében a táblaszéleken nem maradhat a talaj felszínén csávázott mag. A megmaradt csávázott magot eredeti zsákokban, feltűnő módon megjelölve tároljuk.