Egyre több magyar gazda eteti ezzel az állatait: rengeteget spórolhatnak így

Veres Virág Cintia2022. február 9. 06:00

Tudjuk, hogy változtatnunk kell a fogyasztási és táplálkozási szokásainkon, az életmódunkon és sok esetben bizony a felfogásunkon is. Annak ellenére, hogy ezekkel tisztában vagyunk, nem mindig vagyunk túl befogadóak újdonságok tekintetében. A rovarokkal például pont ez a helyzet. Tény, hogy elsőre az undor, a félelem, a fertőzés és a betegségek azok, amik eszünkbe juthatnak róluk, de attól még számtalan lehetőség rejlik bennük, ráadásul sokat tehetünk azért, hogy kicsit (ténylegesen) fenntarthatóbban éljünk. Ráadásul a takarmányárak is drasztikusan elszálltak, ezért a gazdákat érdekel minden olyat alternatíva, mellyel lehet faragni a költségeken - a rovarok itt kerülhetnek újra képbe, hiszen a takarmányozásban is nagyszerűen fel lehet használni. Hogyan jön össze a rovar a környezetvédelemmel? Milyen lehetőségekről beszélhetünk velük kapcsolatban? Lapunk ezeknek a kérdéseknek is utána járt a Grinsect alapító ügyvezetőjével, Aszalai Sándorral.

Most akkor tényleg rovarokat kell ennünk ahhoz, hogy életben maradjunk? A bolygót védve rá kell szoknunk a rovarevésre? - ezekhez hasonló, sokszor már-már provokatív címekkel nem egyszer találkozhattunk, de, mint sok esetben, most is érdemes egy kicsit a dolgok mögé látni. Nem, nem kell rovardiétán lennünk ahhoz, hogy "megmentsük" a bolygót. Félni sem kell tőle, hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen komoly követelményeknek és szabályoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy emberi vagy éppen állati fogyasztásra alkalmas legyen. Mivel egyelőre még kicsi a piac, főleg az EU-ban, érdemes lehet vele foglalkozni. A Grinsect éppen ezt tette: meglátták, hogy van benne potenciál, és nem is olyan ördögtől valóak ezek a kis élőlények.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Bár elsősorban takarmányozási célokra állítják elő a termékeiket, nem ritka, hogy kedvtelésből tartott állatok - mint például gekkók -- etetéséhez keresik a fekete katonalégy lárváit a vevők. Nagyobb tételben kereslet a feldolgozott termékek iránt tapasztalható a rovarolajat és a rovarlisztet a hal, a sertés és a baromfi takarmányozásban használják, emellett mellett pedig a petfood - főként kutya, illetve macskaeledelek - számít az egyik legnagyobb felvevő piacnak. Mint megtudtuk, a sertés és a baromfi ágazatok tavaly szeptemberben lettek engedélyezve, a jogszabály pedig egyre megengedőbb, 5 évvel ezelőtt még nagyon szigorúak voltak a feltételek. Jelenleg a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérje csak a következő rovarfajokból nyerhető az Európai Unión belül:

  • fekete katonalégy (Hermetia illucens)
  • közönséges házilégy (Musca domestica)
  • közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor)
  • penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus)
  • házi tücsök (Acheta domesticus)
  • sávos tücsök (Gryllodes sigillatus)
  • banántücsök (Gryllus assimilis)
  • selyemlepke (Bombyx mori)

Aszalai Sándor elmondta, hogy ezek közül a rovarok közül már kikerültek olyanok is, melyek takarmányozáson kívül humán fogyasztásra is alkalmasak, a legújabb a lisztkukac lárva. 

Nagyon a takarmányra és az élelmiszerre fókuszál az iparág, de az intenzív rovartenyésztés nagyjából 10 éves iparág az EU-ban. A rovarok felhasználási lehetősége még gyerekcipőben jár. A mi esetünkben a fekete katonalegyek kitintartalma óriási, egy kis fejlesztéssel akár még a műanyagot is ki lehetne váltani vele. Sőt, a szépségiparban is jól lehetne a használni a zsírja miatt. Élelmiszerekben is el fogják fogadni, de úgy gondolom, gyorsabban megemésztik az emberek kozmetikumok formájában  

- vélekedett a szakember. 

Kiemelte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos élelmiszereket és fehérjéket el kellene dobni, de érdemes lenne beépíteni a rovarfehérjéket is az étkezésekbe. Sokan attól tartanak, hogy ez azzal jár, hogy le kell mondani a megszokott alapanyagokról, illetve attól is, hogy betegek lesznek tőle, de ettől sem kell tartani. Rohanó világunkban sokszor szó szerint enni sincsen időnk, ilyenkor rosszabb esetben ténylegesen kimaradnak az étkezések, vagy valami kisebb harapnivalóval próbáljuk meg csillapítani étvágyunkat és kicsit megdobni az energiaszintünket - erre szintén nagyszerűen lehetne alkalmazni a rovarokat. Ha valakinek nincsen ideje, csak bekap egy snacket, ami fedezi minden igényét. A rovarfehérje itt kaphat szerepet, hiszen hatalmas a rovarok fehérjetartalma.

Nem vagyunk egyformán együttérzők sem

Vannak olyanok, akik azért lesznek vegetáriánusok vagy vegánok, mert sajnálják az állatokat. Bár a rovarok is állatok, mégsem kötődünk hozzájuk annyira, hiszen az úgynevezett "cukisági faktort" egy fekete katonalégy nem váltja ki, ellenben egy tehénnel, kismalaccal, báránnyal stb. A cégnél készítenek olyan petfood-ot is, melyben kizárólag rovarfehérje és-zsír található, semmi más. Így egy egészséges, ismert allergénektől mentes és környezetbarát fehérjét tartalmazó kutyatápot alkottak meg a piaci visszajelzésekre reagálva. Ez a táp hivatalosan február 9-től vásárolható meg a webáruházukban. A visszajelzések szerint a gazdik is preferálják ezeket a termékeket, főleg úgy, hogy kiskedvenceiknek nem új dolog, jól bele lehet illeszteni az étrendjükbe. Aszalai Sándor kiemelte, hogy például a fekete katonalégy zsírja és lisztje is nagyon gazdag esszenciális aminosavakban, illetve omega-3 és -6 zsírsavakban.

Komoly célokat tűzött ki a vállalat 

Azzal a céllal kezdtünk el dolgozni, hogy az importfehérjék arányát csökkentsük. A fehérjetakarmányok jelentős részét importáljuk, nem tudjuk megtermelni. Több mint félmillió tonna szójáról beszélünk évente. Fontos, hogy minél nagyobb arányban lehessen az import fehérjehordozókat kiváltani, elsősorban Magyarországon utána pedig regionálisan is. A másik nagy cél az, hogy a negatív környezeti hatásokat csökkentsük, értjük ez alatt például a túlhalászatot, a CO2-kibocsátást és a melléktermékek értékteremtő hasznosítását  

- mondta a cég alapító ügyvezetője. 

A jelenlegi kisüzemük mellé hamarosan el fog készülni a nagyüzemük is, ahol naponta 6 tonna lárvát lesznek képesek megtermelni, valamint 24-30 tonna mellékterméket tudnak hasznosítani rovartakarmányként. Ha a hallisztet vagy a szóját vesszük figyelembe, jól látható, hogy ezeket jól lehet helyettesíteni rovarliszttel. A vállalatnál különböző vizsgálatokat végeztek, melyből kiderült, hogy 2025-re, mikorra már biztosan minden gyáregység üzemelni fog, évente mintegy 18 ezer tonnával tudják majd csökkenteni a CO2-kibocsátást. A halászat esetében az éves kihalászott hal mennyiségét 2400 tonnával tudnák csökkenteni, a szerves melléktermékeket pedig 29 ezer tonnával.

Idő lesz, mire elfogadják az emberek

A szakember szerint növekedni fog a fehérje felhasználás, magának az elfogadásnak pedig több fázisa van/lesz. Eddig nem hallottak róla a fogyasztók, most azonban már egyre inkább kezd betörni a köztudatba, de egyelőre még nem kérnek belőle. Utána jöhet az, hogy rájönnek az emberek arra, hogy ha például a kutyájuk megeszi, és semmi baja nem lesz tőle, akkor valóban nem ördögtől való a dolog, és megkóstolják. Nagyon fontos, hogy ahogyan már számtalan szakembertől is hallhattuk, nem szabad sosem szélsőséges irányba elmenni, meg kell találni az egyensúlyt. Most sem az a lényeg, hogy kizárólag rovarokat együnk és dobjuk el a húst, egyszerűen csak építsük be megfelelően az étkezésünkbe. Régebben sem ettek az emberek minden nap húst, sőt, volt, hogy 1-2 hetente csak egyszer, mégsem lett belőle senkinek sem gondja.

A mezőgazdaságra is hatással lehet a rovartenyésztés?

A legfontosabb hatás a takarmányiparon belül lehet, hogy tudják csökkenteni az importot. Magyarországról semmilyen ágazatban nem tehet kárt, a külföldről érkező anyagot mennyiségét lehetne így redukálni, ami környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható. Azt is meg kell említeni, hogy a melléktermékeket a rovartenyésztés felértékeli. Tehát a gazda eladhatja a melléktermékeket, sőt, ők kifejezetten keresik is ezeket a gazdákat.

Úgy látom, a termelők tevékenységét kiegészítjük, sokan keresnek meg bennünket. Vagy szimplán nagyon sok mellékterméke van, amit el kell szállítatni, amiért nem kapnak pénzt, de hatékonyan akarják felhasználni. A takarmányárak is elszálltak, ezért mindenkit érdekel minden olyat alternatíva, mellyel lehet faragni a költségeken. Ez lehet a megoldás, dolgozunk azon, hogy ilyen termékekkel kiszolgáljuk a hazai és regionális gazdákat. Az ellátási lánc problémáit is látják: 2019 előtt senki nem gondolta, hogy nem egy hét alatt érkezik meg az áru, hanem 10 hét vagy 3 hónap alatt. Szembesültünk azzal, hogy amit Amerikában megtermelnek, az nem jelenti azt, hogy ide is fog kerülni. Ezért fontos, hogy helyben termeljünk  

- fogalmazott Aszalai Sándor. 

Sok mindennek stimmelnie kell

Az talán nem meglepő senki számára sem, hogy minden, ami emberi fogyasztásra, használatra alkalmas, komoly előírásoknak kell megfelelni, és ez a rovarok esetében sincsen másként. Lapunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) megtudta, hogy az üzemeltetőnek bizonyítania kell azt, hogy az üzemben alkalmazott technológia képes a takarmányozási felhasználás céljára előállított rovarfehérje és -liszt meghatározott paramétereinek üzemszerű teljesítésére, a környezetvédelmi, köz- és állategészségügyi kockázatok kiküszöbölésére, a biztonságos minőségű rovarfehérje előállítás folyamatos biztosítására. Az először feltételesen kiadott engedély időszakában olyan alapanyagokat, olyan mennyiségben és összetételben kell előállítani, amelyek megfelelnek a későbbi időszak működési gyakorlatának. A rovarfehérjék felhasználása tekintetében, az EU takarmányozási cél vonatkozásában harmonizált szabályokat állapít meg, az állati eredetű melléktermékekre és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó joganyagokban. Rovaralapú takarmányok jelenleg prémes állatok, vízi állatok, kedvtelésből tartott állatok, valamint baromfi és sertésfélék takarmányozására használhatók.

A rovarfehérjék takarmányozási célú felhasználásának szabályait több Bizottsági (EU) rendelet állapítja meg. A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló rendelet meghatározza többek között azokat a rovarfajokat, melyekből takarmány előállítható, illetve ezek takarmányait és a vonatkozó import bizonyítványmintát. Az engedély az alábbi követelmények teljesítésével adható meg: a "rovarfehérje, mint takarmány alapanyag" a fagyasztva szárított (liofilizált) kifejlett rovar testéből származik, és teljes rovartestként, vagy őrölve, rovarlisztként kerülhet forgalmazásra. A rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát, valamint a rovarok vagy a lárváik nem érintkezhetnek más, a dokumentációban nem szereplő állati vagy növényi eredetű anyaggal, és a szubsztrát nem tartalmazhat trágyát, étkezési hulladékot vagy más hulladékot sem.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
állattenyésztés, takarmány, környezetvédelem, állatvédelem, állattartás, takarmányozás, klímaváltozás, egészséges-táplálkozás, fehérjeforrás, ökológiai-lábnyom, rovarfehérje, rovarevés, klímaválság, rovarfaj,