agrarszektor.hu • 2022. február 10. 10:20
Az utóbbi több mint egy év folyamán - más ágazatok mellett - talán az uniós sertéságazatot sújtó krízis ad okot leginkább aggodalomra. A termelőknek a hosszan tartó, főképp exportpiaci okokból kialakult válság miatt tartósan önköltség alatti árakkal kell szembenézniük, emellett meg kell küzdeniük a koronavírus és az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarokkal, a hihetetlenül megemelkedett takarmány-, energia- és más inputárakkal, valamint az inflációs hatásokkal is. Uniós szintű problémáról beszélhetünk: a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell megbirkózniuk.
Bár a probléma a teljes európai ágazatot érinti, az Európai Bizottság elutasította, hogy piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A segítségnyújtásra a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is alkalmas lenne, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében Magyarország több másik tagállammal együtt kezdeményezte a válságalap felhasználását, amiből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot.
A rendkívül komoly helyzet következtében szinte már nincs olyan intézmény, hivatal, európai és tagállami érdekvédelmi szervezet, amely ne fordult volna a Mezőgazdasági Főigazgatósághoz, Janusz Wojciechowski hivatalához. Tette ezt több ízben maga az Európai Tanács is, miniszteri és szakdiplomáciai szinten számos magyar felszólalással, az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Bizottsága (COMAGRI) és a Copa-Cogeca. Utóbbi szervezet szakértői munkacsoporti ülésein a NAK számos alkalommal jelezte a sertésszektor kritikus és fenntarthatatlan helyzetét, követelve az azonnali beavatkozást. Az EP több ízben is kért válaszokat és lépéseket a Bizottságtól; többek közt a közelmúltban Janusz Wojciechowski biztossal egy közös ülésen vitatták meg a helyzetet. Ugyanakkor a Bizottság minden alkalommal elvetette a beavatkozás lehetőségét.
Az Agrárkamara szerint az európai sertésszektor gyakorlatilag két részre szakadt az utóbbi években. Egyik részt azon tagállamok jelentik, akiket nem sújt az afrikai sertéspestis (ASP), valamint annak következményeként számos kereskedelmi szankció. Ezen országok többnyire képesek az európai piacon értékesített termékek nyomott árait kiegyensúlyozni az export-piacokon értékesített sertésrészek magasabb bevételeivel. Egyidejűleg azon országok sertéságazatai, ahol az ASP több éve jelen van - és sajnos ide tartozik Magyarország is - gyakorlatilag a csőd felé rohannak. Súlyosbítja a helyzetüket, hogy a nagyobb termeléssel rendelkező országok - elsődlegesen Spanyolország és az ASP miatt legfontosabb exportpiacait tavaly elvesztő Németország - mindazt az árumennyiséget, melyet harmadik országokban, illetve belpiacaikon nem tudnak elhelyezni ezen (főleg kelet-európai) országok piacára viszik be, egyértelműen dömpingáron és több esetben kifogásolható minőségben.
- olvasható az Agrárkamara közleményében.