agrarszektor.hu • 2022. február 14. 09:45
A magyar gazdák nyakán maradhat a kukorica, ha tovább ülnek rajta. Érdekes jelenség kezd kibontakozni Magyarországon: sok vállalkozás inkább külföldről szerzi be kukoricaszükségletét, mert még szállítással együtt is több tíz euróval olcsóbb a termény, mint amennyiért a további áremelkedésben bízó termelők adják itthon. A Master Good cégcsoport például szükséglete mintegy harmadát biztosítja importból.
A Master Good cégcsoport egy nagyon jelentős fejlesztést valósított meg: Nyírmadán elkészült Kelet-Közép-Európa legnagyobb takarmánykeverő üzeme, amely évente 400 ezer tonna tápot fog előállítani. A legnagyobb hazai baromfitermelő integráció idén még csak 60%-ban használja ki ezt a kapacitást, de 2024-ben már el fogják érni ezt az elméleti 400 ezer tonnát, amelyet teljes mértékben a saját integrációjában használ fel. Mivel a baromfitápok általában 48-52%-ban kukoricából állnak, ehhez a mennyiséghez mintegy 200 ezer tonna kukoricára van szükség - írta meg a Világgazdaság.
Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa elmondta, hogy normál években a hazai tápgyártás 3,7-3,8 millió tonna - ami idén vélhetően a 3,5 millió tonnát sem éri majd el a madárinfluenza, és az egyre csökkenő sertéstartási kedv következtében csökkenő állatlétszám miatt - ennek pedig több mint 10%-át a nyírmadai takarmánykeverő állítja majd elő. Ahogy a szakember fogalmazott, egy ilyen termelési volument pedig nem lehet a piac bizonytalanságára rábízni, főleg arra nem, hogy éppen a világpiacon az érvényes kukoricaáraktól miért és hogyan tér el, 5-10%-ban felfelé a magyar kukorica ára. Ezért az alapanyagot már a betakarítás előtt lekötik. Ez viszont Bárány László szerint nem találkozik a termelői elvárásokkal, ugyanis a gabonatermesztők az utóbbi 3-4 évben azt tapasztalták, hogy a betakarításkor elinduló terményárak - nem csak a kukorica, hanem például a búza, a repce, vagy a napraforgó esetében is - őrült száguldásba kezdtek, és minden évben valahol az induló betakarításkori árak fölött 20-25%-kal álltak meg.
- mutatott rá Bárány László.
Márpedig a kukorica, a búza, a repce esetenként 10-15 euróval felette volt a MATIF-árnak, holott azt szokták mondani, hogy a gabona reális fizikai ára a MATIF által jegyzett ár, ebből levonva a logisztikai költség, amire tonnnánként 20-25 eurót szokás számolni. A Master Good éppen ezért már tavaly - amikor 120 ezer tonna kukoricát vásárolt - úgy döntött, hogy olyan reális piaci forrásokat keres, ahonnan hosszú távon is biztosítani tudja a szükséges kukorica- és a búzamennyiségnek a 30-35%-át - mondta cégcsoport tulajdonosa. Magyarán az import lehetőségek felé kezdtek nézelődni.
- részletezte Bárány László.
Ez a helyzet úgy alakulhatott ki, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés utolsó 3-4 évét bearanyozták a magas árak, a termelők bőséges forrásokkal rendelkeznek. Van megfelelő mennyiségű likvid forrásuk, és tárolókapacitásuk is, így nem létkérdés számukra, hogy szabaduljanak az árutól. A szokásosnál mintegy 2 millió tonnával alacsonyabb kukoricatermés és a nagymértékű ipari felhasználás is felhajtja az árakat.
A kukoricaimportról Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója is beszélt január végén, az AGROmashEXPO-n. Szerinte legalább 400 ezer tonna érkezhet az országba, miközben nagyjából 1,5 millió tonnányi exportárualap áll rendelkezésre, ami ráadásul a magas árak miatt nem nagyon mozdult eddig. Októberben például csupán 80 ezer, egy évvel korábban viszont 300 ezer tonna kukoricát szállítottak ki Magyarországról. Reng Zoltán is kiemelte, hogy a magyar kukorica ára a nemzetközi árak fölött van, így a gyenge exportteljesítmény még az idei első negyedévre is igaz lehet, ami azt jelenti, hogy az import miatt 1,9 millió tonnára duzzadt exportárualap fele az országban maradhat. Az Agrárszektor tudósítása erről az eseményről itt olvasható: