Szentpéteri Sándor elmondta, hogy hazánkban körülbelül egy évszázada már folyamatosan gyarapszik az erdővel borított terület nagysága, aminek a 2019-es Országfásítási program meghirdetése adott újabb lendületet. Ennek során mostanáig több mint 40 ezer hektárnyi új erdő telepítésére adtak be pályázatot a gazdák, akiknek a támogatást már meg is ítélték - írta meg az Infostart.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a pályázati úton zajló folyamatos erdőtelepítések mellett azonban az állami erdőgazdaságok is fásítottak a saját erejükből: a 2019-2020-as őszi-tavaszi szezonban több mint 500 hektárnyi, a 2020-2021-es időszakban pedig közel 700 hektárnyi területen. Ide tartozik az a több mint 3 millió facsemete is, amelyeket az Újszülöttek erdeje nevezetű program keretében ültettek el - tette hozzá az agrártárca munkatársa, megismételve, hogy folyamatosan nő az ország erdővel, illetve fával borított területe. A végső cél az, hogy 2030-ra 27%-ra növeljék ezt az arányt, ami most - kifejezetten az erdő esetében - több mint 22%, a kisebb fásított területeket is hozzávéve pedig több mint 25%.

A fentieken túl létezik az úgynevezett Településfásítási Program is, amihez, ahogyan a neve is mutatja, települések csatlakozhatnak. Szentpéteri Sándor elmondása alapján a 2020-ban indított program a mai napig nagy sikernek örvend, a két ültetési időszakban - 2020 és 2022 között - 1362 településen mintegy 36 ezer nagy méretű sorfát ültettek, illetve ültetnek el. Ez a projekt 2022 tavaszán fog lezárulni.

Szentpéteri Sándor azt is megjegyezte, hogy a fásítás mindenképp a közjót fogja szolgálni, miután arra elsősorban a közösségi tereken - játszóterek, sportpályák környezetében, iskola- és óvodaudvarokon - kerül sor, mindenhol arra törekedve, hogy jobbá tegyék a belterületen található zöldterületek állapotát, és ezáltal élhetőbb környezetet teremtsenek.

Az erdőkért felelős helyettes államtitkár arra is kitért, hogy a program során a tárca arra törekedett, a 19 választható fafajták - köztük például tölgyek, hársak, juharok és kőrisek -, őshonosak legyenek, hiszen azok alkalmazkodtak eddig is a legjobban a Kárpát-medence éghajlati viszonyaihoz, ugyanakkor figyelembe vették azt is, hogy belterületekről van szó, ahol előfordulnak közművezetékek, amik alá nem érdemes nagyra növő fákat ültetni. Utóbbira jó példa a gömb szivarfa.