Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Ernyőszervezete (IFOAM) és a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) idén 23. alkalommal adott átfogó képet a biogazdálkodás nemzetközi helyzetéről. A nemrégiben publikált "The World of Organic Agriculture 2022" című statisztikai évkönyvből kiderül, hogy 2020-ban világszerte 74,9 millió hektáron, 3,4 millió mezőgazdasági termelő foglalkozott ökológiai termeléssel. A legnagyobb ökológiai területekkel Ausztrália, Argentína és Uruguay rendelkezik. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek legnagyobb hányadát pedig Liechtenstein (41,6%), Ausztria (26,5%) és Észtország 22,4%) állította át ökológiaira a vizsgált időszakban.

Rekord növekedés Európában

Az ökológiai gazdálkodásba vont területeket és a piac nagyságát tekintve 2020-ban rekord évet mutatott Európa. Az ökotermékek piaca elérte az 52 milliárd eurót, az ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig a 17 millió hektárt. A biotermékek piaca 15%-kal nőtt az előző évhez képest, ami az elmúlt évtized legmagasabb növekedési rátája. A bővülés részben annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen nőtt az egészséges élelmiszerek iránti érdeklődés. A világjárvány hatására 2020-ban a bio piacok sok országban első alkalommal mutattak két számjegyű növekedést, azon egyszerű oknál fogva, hogy az emberek főként otthonról dolgoztak és gyakrabban főztek. Az egészségünk, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése az élelmezési szokásainkon keresztül kiemelten fontos kérdésekké váltak.

Csak az EU tagállamokat tekintve 2020-ban 14,9 millió hektárt, a mezőgazdaságilag művelt területek 9,2%-át művelték öko előírásoknak megfelelően. Csaknem 2,5 millió hektárral Franciaország lett az új, első számú ország az ökológiai termőföldek méretét tekintve az EU-ban, őt Spanyolország (2,4 millió hektár), Olaszország (2,1 millió hektár) és Németország (1,7 millió hektár) követi. Az európai bio kiskereskedelmi forgalom tekintetében a legnagyobb piac még mindig Németországé (14,99 milliárd euróval).

- mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöke is.

A szakember elmondta, hogy Magyarországon a KAP Stratégiai terv mellett a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökogazdálkodás Fejlesztéséért című dokumentum fogalmazza meg az öko ágazat átfogó fejlesztéséhez szükséges irányokat és célértékeket 2027-ig. Dr. Drexler Dóra hozzátette, hogy reményeik szerint hamarosan ez az anyag is elfogadásra kerül az Agrárminisztériumban.

Magyarország az ökológiai gazdálkodás több területén is az élen jár

A 2020-as 301 403 hektárral, 6%-os területi részaránnyal azonban Magyarország még mindig csak az európai középmezőnyben van, már ami az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetét illeti. Az országban több mint 5 ezer mezőgazdasági termelő, 500-nál több feldolgozó és csaknem 50 unión kívüli területről importot bonyolító vállalkozás állt bio ellenőrzés alatt 2020-ban. Kiemelkedő viszont, hogy a hazai gyümölcstermő ültetvények 11,5%-a, 7306 hektár van öko művelésben, amivel Magyarország a világ 10. legnagyobb mérsékeltövi bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa.

Bár kevésbé közismert, az ökológiai gazdálkodás a halgazdálkodásra is kiterjed. Az évkönyv adatai szerint Magyarország a 1743 tonnás termelésével világszinten a 9. helyen szerepel az édesvízi ökológiai halgazdálkodásban. Szintén kiemelkedő, hogy a maghüvelyesek termelésére használt terület 24,2%-a, azaz csaknem 3000 hektár öko művelésű idehaza. A maghüvelyesek közé kell sorolni a takarmányborsót, szárazborsót, lencsét, lóbabot, szegletes ledneket, bükkönyt (a szóját nem, mert az EUROSTAT rendszere szerint az ipari növény). Ezeknek a növényeknek a takarmányozásban és a humán élelmiszer vonalon is nagy a jelentősége, hiszen értékes fehérjeforrások.

- tette hozzá Dr. Drexler Dóra.