MTI • 2022. március 4. 08:30
A megváltozott időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó, új, hazai nemesítésű gyümölcsfajták mellett a modern technológiák alkalmazása kiemelt jelentőségű ágazati érdek - hangzott el az Agrárminisztérium miniszterhelyettesének előadásában Szatymazon, a 28. Barackvirágnap és metszési bemutatón.
Farkas Sándor a szakmai konferencián a gyümölcságazat megerősítését rendkívül fontosnak nevezte. Mint fogalmazott, ezt szolgálja az agrárkormányzat támogatáspolitikája, valamint az agrárkár-enyhítési rendszer bővítése mellett az, hogy a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó következő időszakában soha nem látott mértékű forrás érkezik a magyar agrárium és élelmiszeripar megújítására.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Az elmúlt években komoly ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen, amikor különböző tényezők egyszerre sújtják az ágazatot - fogalmazott a miniszterhelyettes. A koronavírus-járvány mellett sertéspestis, madárinfluenza, piaci zavarok, tavaszi fagy, aszály, jégverés, extrém hőhullámok sújtották az agráriumot. Szembesülnünk kellett a klímaváltozás okozta hátrányos következményekkel. Az elmúlt két év világított rá igazán arra, hogy mennyire fontos az agrárágazat, amelytől már senki nem vitatja el, hogy stratégiai ágazattá vált. A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2021 között látványosan, 161 százalékkal bővült. 2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ebből a szőlő- és gyümölcságazat kibocsátása 149 milliárd forint, amely szintén évről évre magasabb. Az élelmiszeripar összes értékesítése csaknem elérte a 4,5 ezer milliárd forintot, azaz 2010 óta több mint 114 százalékkal, míg az exportértékesítés csaknem 190 százalékkal növekedett - sorolta az eredményeket Farkas Sándor.
A gyümölcságazat helyzetére térve a miniszterhelyettes kifejtette: a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben a hazai gyümölcstermesztési ágazat teljesítménye jelentősen csökkent. Sajnálatos módon az utóbbi hat évben a közel 100 ezer tonnás pozitív külkereskedelmi egyenlegről 144 ezer tonnás negatívum alakult ki, azaz mára a teljes gyümölcságazat nettó importőrré vált és 46 milliárd forint passzívumot mutat. Véleménye szerint ez a folyamat - a gyümölcsök és gyümölcskészítmények iránt világszinten emelkedő a kereslet és az emelkedő árak miatt - tíz éven belül megfordítható. Jelenleg a gyümölcságazat összes termőterülete mintegy 80 ezer hektár, ebből az őszibaracké 3800 hektár. Az őszibarack termelésünk fénykora az 1970-es években volt, amikor a termőterület mértéke 13 ezer hektár volt. Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád-Csanád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található mondta el Farkas Sándor.
Emlékeztetett: hazánkban tavaly ismételten komoly tavaszi fagy sújtotta a gyümölcsültetvényeket, ahol a kajszi, mandula, őszibarack szenvedte el a legnagyobb mértékű kárt. 2021-ben az őszibarack és kajszi átlagosan 50-90 százalékos virágfagykárt szenvedett termőhelytől függően. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mára egyértelművé vált, hogy időjárásunk tartós változásával kell számolni. A miniszterhelyettes egyértelművé tette, hogy nincs más lehetőség, mint az alkalmazkodás. Egyrészt olyan technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani, amellyel sikeresen védekezhetünk a jégeső, a tavaszi fagyok ellen, másrészt a nemesítés révén olyan új egyedeket kell köztermesztésbe vonnunk, amelyek képesek ellenállni az egyre szélsőségesebb időjárásnak, harmadrészt folyamatosan fejlesztjük a kockázatkezelési rendszerünket, amely a gazdákat ért károk egy részét kompenzálhatja - fogalmazott.