Ráadásul az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében és finanszírozásában résztvevő nagy Európai vállalatok és bankok (Wintershall Dea, Shell, Uniper, Engie, OMW, stb.) is be fogják nyújtani a kárpótlási igényeiket, aminek a kifizetése nyilván meg se fog kottyanni az európai adófizetőknek. A fegyveres konfliktus egyoldalú, oroszok általi kirobbantása nem lehet a megoldása semminek, hiszen az erőszak erőszakot szül, ártatlan emberek halálát, nincstelenné és menekülté válását eredményezi. Ráadásul értelme sincs, hiszen hiába nyernek majd végül esetleg az oroszok, az egyáltalán nem garantálható, hogy az ukrán nép demokratikus választásokon majd orosz-barát vezetést fog-e választani. Ezt fontos leszögezni, rögtön az elején - írja a Klímapolitikai Intézet.

Mindezzel együtt a nagy európai szankció-licitben azért nem árt, ha tudjuk, hogy Európa gázellátásának a 83%-a import, ennek az importnak majdnem a fele orosz, mennyiségileg nagyjából 160-180 milliárd m3 évente. Még ropognak a fegyverek Ukrajnában, de Moszkvában egymásnak adják a kilincset az ázsiai feltörekvő országok vezetői, hogy bejelentkezzenek az Európának nem kellő orosz gázra. De milyen lapokkal a kézben licitál az EU az Oroszország elleni szankciók versenyében?

Bekövetkezett, amitől mindenki tartott? Zárják az oroszok az európai gázcsapot?

Történelmi csúcsra emelkedett a gáz ára.

Cseppfolyósított földgáz (LNG)?

2021-ben rekord mennyiség, 22,2 milliárd m3 LNG érkezett az USA-ból Európába. Szakértők szerint ez 5 éven belül a duplájára nőhet, ami így eléri az EU importigényének a 10%-át. A második számú LNG exportőr Katarnak nincs meg az infrastruktúrája az export bővítésére, az ausztrál, a malajziai és az indonéz LNG pedig Ázsiába megy. Az LNG tehát rövid távon nem alternatíva Európa számára, ráadásul a skandináv országokon, Spanyolországon, Hollandián és Észak-Olaszországon kívül nincs megfelelő kapacitású, kiépített LNG infrastruktúra Európában. Ne felejtsük el, hogy az USA-ban is vannak olyanok, akik nem nézik jó szemmel ezt a magas áron történő LNG export-boom-ot, félve attól, hogy a magas export árak felhajtó hatással lesznek az amerikai belföldi árakra is, nem mellékesen felpörgetve az inflációt.

Megújuló?

Az európai energiaválság is bizonyítja, hogy ellátásbiztonsági szempontból az időjárásfüggő, korlátozottan rendelkezésre álló megújuló energiatermelési módok nem tudják pótolni a hagyományos, tervezhetően rendelkezésre álló energiaelőállítási technológiákat. Földgáz és földgáz-tüzelésű erőművek híján ráadásul a szél- és a naperőművek változó termelését nem lehet majd hatékonyan kiegyensúlyozni, miután ez jelenleg főként földgázos erőművekkel történik.

Aggasztó kilátások: brutális élelmiszerdrágulást hozhat a háború a magyar boltokba

Magyarországon is tovább növelheti az élelmiszerárakat az orosz-ukrán háború.

Akkor mi?

Két opció van: elzárják a többi földgázcsapot is az oroszok Nyugat-Európa felé, vagy nem. Ha igen, az példa nélküli lesz az európai orosz gázszállítások 1968-óta tartó történetében, amire nem volt hatása a hidegháborúnak, az oroszok, majd az amerikaiak afganisztáni bevonulásának, az 1981-es lengyel események eszkalálódásának, az iraki háborúnak és Jugoszlávia NATO általi bombázásának sem. Ennek a fogatókönyvnek a megvalósulása esetén Európa szögre akaszthatná a zöldítési ambícióit is, hiszen üzemben kellene maradnia az EU-szerte bezárásra ítélt szén- és lignit-tüzelésű erőműveknek, és nem szabad elfelejteni, hogy a sokak által energetikai csodafegyvernek tartott LNG is fosszilis energiaforrás. Ebben az esetben persze nem teljesülnének az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentési tervei.  A német Zöldek az orosz-ukrán konfliktust kihasználva elérték, hogy megvalósítva régi álmukat, ne működhessen az Északi Áramlat-2 gázvezeték. Szimplán pártpolitikai célból nem csak a hazájukét, hanem az EU ellátásbiztonságát is kockáztatva. Ez ám az európai szolidaritás, ezek ám az igazi európai értékek.

A másik opció az, ha az oroszok nem zárják el a többi gázcsapot. Ebben az esetben látszólag minden maradhatna a régiben, de nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy lássuk, a helyzet nagyon nem lenne stabil. Európának ebben az esetben is folytatnia kellene a földgázimport forrásdiverzifikálását, a globális LNG kereskedelembe való minél nagyobb arányú bekapcsolódást. Legalábbis ezt diktálná a józan ész. Csakhogy a Zöldek máris ellenzik a németországi LNG terminálok építését, mondván a földgáz lehet megoldás rövidtávon, de a klímaváltozás előrehaladtával, hosszabb távon a fosszilis LNG csak problémát jelent majd. Az LNG-nek fő szerepet szánó forgatókönyveket azonban nem csak a Zöldek oldaláról éri kritika. 

Soha nem látott étolajdrágulás jöhet a boltokban: erre jobb előre felkészülni

Újabb területen érezteti hatását az orosz-ukrán háború.

Pénzügyi és ellátásbiztonsági szempontból is kockázatokat rejt az LNG-kereskedelem azon sajátossága, hogy a csővezetéken szállított gázhoz képest a hajón szállított LNG dinamikusan képes lekövetni a nagykereskedelmi árak változását olyan értelemben, hogy a tanker hajók egyszerűen a magasabb árat, a nagyobb margint ajánló és nagyobb eladható mennyiséget ígérő terminálba érkeznek. Ázsia, Dél-Amerika és Európa ugyanazon forrásokért verseng, a legnagyobb margin, a legjobb ajánlat mindent visz. Elismerem kicsit borúlátó a jövőképem, de szerintem Európa továbbra is a magas energiaárak és a kiszolgáltatottság felé hajózik. Pontosabban sodródik, mindent feláldozva a zöldítés és a pártpolitika oltárán, magával rántva a versenyképességet. Csak az USA-n, Kínán és Oroszországon fog múlni, mennyire fogják ezt kihasználni.