A 2017-2020-as időszakban folyamatosan, évente mintegy 15-25 ezerrel nőtt az országban tartott szarvasmarhák száma, ám a tavalyi év során ez nemcsak megtorpant, de komoly visszaesés is volt megfigyelhető a hazai állományban. Míg 2017. december 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján Magyarország teljes szarvasmarha-állománya 869,7 ezer példányból állt, ez 2018 azonos időszakára 884,8 ezer egyedre nőtt. Vagyis a KSH adatai szerint egy év alatt 15 ezerrel, az elmúlt öt évben 102 ezerrel (13%-kal) nőtt. Ez a szám 2019 végére elérte a 909,1 ezer szarvasmarhát is, az elmúlt öt évet tekintve az az állomány bővülése továbbra is 13%-os volt, elérve a 107 ezret. A növekedés 2020-ban sem állt meg, ekkor az év végére 932,9 ezer szarvasmarhából állt a hazai állomány, ami egy év alatt újabb 24 ezerrel nőtt. A megelőző öt évben az állomány összesen 112 ezerrel (14%-kal) bővült.
Ezt a stabil növekedést törte meg a 2021-es év. Az év végén a KSH felmérése szerint a hazai szarvasmarha-állomány nemhogy nem gyarapodott, de erőteljesen vissza is esett. A 2021. december 1-i adatok szerint az állomány ekkor 902,1 ezer példányból állt. Vagyis egy év alatt 30 ezernél is több szarvasmarhával csökkent a hazai állomány, ami összességében több mint 4%-os csökkenést jelent.
Megnyugtatóbbak az adatok a tehenek számát illetően, amely az elmúlt években folyamatosan emelkedett, átlagosan évi 7-8 ezer példánnyal. A tendenciát csak a 2020-as év törte meg, de a jelek szerint nem tartósan. A magyarországi tehénállomány 2017. december 1-jén 394,7 ezer példányt számlált, de ez a következő év azonos időszakára mintegy 2%-kal, összesen 402,8 ezer példányra nőtt. A KSH elemzése szerint a magyar tehénállomány öt év alatt összességében 58 ezerrel gyarapodott. Ahogy fogalmaztak, a tejhasznú és a kettős hasznosítású tehenek száma együttesen az elmúlt egy év során a gazdasági szervezeteknél és az egyéni gazdaságoknál összesen 6 ezerrel csökkent. A húshasznú tehénállomány az egyéni gazdaságok esetében 15 ezerrel (16%-kal) bővült, a gazdasági szervezetek állománya több mint 1 ezerrel csökkent. A húshasznú tehenek száma összességében az elmúlt öt évben 68 ezerrel emelkedett, ami 71%-os növekedésnek felelt meg.
2019-ben tovább nőtt az állomány, az év végén 411,7 ezer egyedet számlált, ami 2,2%-os növekedést jelent. A KSH elemzése szerint a hazai tehénállomány 2019-ben öt év alatt összességében 53 ezerrel gyarapodott. A húshasznú tehenek száma pedig ugyanezen időszak alatt mintegy 65 ezerrel emelkedett, ami 63%-os növekedésnek felelt meg. Az elemzésben kitértek arra is, hogy Magyarországon 2019-ben az összes szarvasmarha 47%-a tej-, 35%-a hús- és 19%-a kettős hasznosítású. Országosan a szarvasmarhafajták közül a holstein-fríz állománya volt a meghatározó, a tejhasznú állomány 97%-a ebbe a fajtába tartozott. A kettős hasznosításúakat túlnyomó többségében (99%) a magyar tarka állománya teszi ki, míg a húshasznú fajtákat a legnagyobb arányban a limousine (23%) és a charolais (18%) fajták képviselik.
A számok azt mutatják, hogy 2020-ban megtorpant kicsit az állomány gyarapodása, december 1-jén ugyanis 413,8 ezer tehént regisztráltak a hivatal munkatársai. Ez mindössze 0,5%-os növekedést jelent az adott évre, de ha öt éves távlatban nézzük, akkor összességében elmondható, hogy a tehénállomány 46 ezerrel gyarapodott. Az állomány növekedésének ezen megtorpanása azonban csak átmenetinek bizonyult, 2021 december 1-jén ugyanis 420,2 ezer példányt jegyeztek fel, vagyis egy év alatt ismét 1,5%-kal nőtt a hazai tehénállomány egyedszáma.
A magyar marhatenyésztők szempontjából mindenképpen jó hír, hogy a hazai szarvasmarhának külföldön igen jó a híre, emiatt minden országban szívesen fogadják mind az élő állatokat, mind a marhahúst. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 22%-kal emelkedett 2021 január-novemberében 2020 hasonló időszakához képest, a marhahús exportjának mennyisége ugyan mérséklődött 12%-kal, ugyanekkor az értéke nem módosult lényegesen, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
