A magyar mezőgazdaság tavaly rekordot ért el azzal, hogy folyó áron számított kibocsátása meghaladta a 3300 milliárd forint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint azonban a növekedés alapvetően nem a mennyiségi bővülésből, hanem szinte kizárólag a látványos piaci áremelkedésekből adódott. Nagy István agrárminiszter a Portfolionak adott interjújában elmondta, hogy a magyar agrárium kibocsátása 2021-ben először haladta meg a 3 ezer milliárd forintot. A 3 378 milliárd forintos tavalyi eredmény azt jelenti, hogy a növekedés folyó áron 15%-os volt, miközben a magyar gazdáknak korábban nem tapasztalt rendkívüli körülmények között kellett helytállniuk. A koronavírus mellett a mezőgazdaság több más kihívással is szembesült, többek között a tavaszi csapadékszegény időjárással és fagyokkal, a nyári aszállyal, a madárinfluenzával, a sertéspestissel, a zuhanó sertéstermelői árakkal és a rendkívül magas energia-, műtrágya- és takarmányárakkal is - fejtette ki az agrárminiszter, hozzátéve, hogy mindenképpen pozitív fejlemény volt, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés teljesítménye meghaladta az előző évit.
A növénytermesztésben a termelési volumen rendkívüli időjárási hatásokkal magyarázható csökkenését ellensúlyozták az emelkedő termelői árak, az állattenyésztésben pedig a termelési volumen is növekedett. Összességében tehát megállapítható, hogy a 2021-es év is megmutatta a magyar mezőgazdaság válságállóságát, valamint gazdasági és társadalmi stabilitásban betöltött stratégiai szerepét. A kibocsátás növekedése meghaladta a termelés során felhasznált inputok költségének emelkedését, ezért javult a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is. Általánosságban elmondható, hogy inkább a növénytermesztő ágazatok jövedelemhelyzete stabilizálódott, míg az állattenyésztés számára komoly kihívást jelentett a takarmányárak nemzetközi folyamatoknak tulajdonítható drasztikus emelkedése.
Az ágazat idei kilátásait alapvetően befolyásolhatja az orosz-ukrán háború, amely máris megbolondította a gabonatőzsdéket, egyes mezőgazdasági alapanyagokból áruhiánnyal fenyeget és további jelentős élelmiszerár-emelkedést generálhat. Ezzel kapcsolatban Nagy István kifejtette, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a történéseket, és ha kell, haladéktalanul meg fogják tenni a szükséges lépéseket. Az agrárminiszter kiemelte, hogy az élelmiszerellátás a megszokott színvonalon, folyamatosan biztosított Magyarországon.
- mondta Nagy István.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben felelősséget éreznek az ukrán lakosság, de kiemelten a kárpátaljai magyarok iránt, ezért az állami erdőgazdaságok az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészcsillag Alapítvány operatív segítségével csaknem 100 menekültnek ajánlottak fel azonnali szálláslehetőséget és ellátást a határ közeli erdei iskolákban. Emellett hasonlóképpen felajánlották segítségüket a hazai nemzeti parki igazgatóságok, és készek több száz fő elszállásolására, az ország különböző pontjain található létesítményeikben.
A kormány rendkívüli intézkedésként a napokban határozott arról, hogy a kiszállítások megfékezése érdekében bejelentési kötelezettséget ír elő a gabonakivitelnél. A tárcavezető ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a kieső ukrán termékek miatt radikálisan megemelkedtek a gabonaárak, így a takarmányárak is. Mivel Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítójának számít, ezért a háború kirobbanása után áruhiánytól való félelem uralkodott el a piacon, és jelentősen nőtt az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is.
Ennek kivédésére a kormány május 15-ig a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a szója és napraforgó kivitelénél bejelentési kötelezettséget írt elő az érintett vállalkozások számára. Ha a tervezett kiszállítások veszélyeztetnék vagy kockáztatnák a hazai ellátás biztonságát, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával. Az intézkedés célja egyértelműen az, hogy a hazai takarmányozás és élelmiszerellátás biztonságához szükséges mértékben maradjanak a mezőgazdasági termények az itthoni piacon, vagyis a külföldi értékesítés ne veszélyeztesse a hazai állattartók és a fogyasztók ellátását.
A kormány az élelmiszerárak megfékezésére február elsejétől több alapvető terméknél maximált hatósági árat léptetett életbe. Az árstop kedvez a fogyasztóknak, de hátrányos lehet az ágazati szereplők számára, mivel egyes szektorokban nehezítheti a mezőgazdasági felvásárlási árak, illetve az élelmiszeripari átadási árak szükségesnek tartott emelését. Arra a kérdésre, hogy a hatósági árak e szempontból okozhatnak-e ágazati problémákat, Nagy István kifejtette, hogy ez a döntés a fogyasztókat védi, de a termékek szűk köre és az intézkedés ideiglenes jellege miatt az is cél, hogy a feldolgozóknak ne okozzon hátrányokat. A felvetődött gazdasági és társadalmi problémák, az esetleges nehézségek az élelmiszerlánc minden szereplőjét érintik, de az iparág célzott és jelentős támogatása révén a hosszú távú hatékonyságnövelés és versenyképesség fokozás nem kerül veszélybe.
- jelentette ki Nagy István.
A piaci helyzetből fakadó feszültség a közelmúltban abban is megmutatkozott, hogy a kacsa- és a libatartók Bács-Kiskun megyében demonstrációt tartottak. A tárca 1,9 milliárd forinttal megnövelte a víziszárnyas-termelőknek járó állatjóléti támogatást, de aztán felröppent a hír, hogy a megmozdulásokat szervező cég "sikerdíj" megfizetésére biztatja a gazdálkodókat. Ezzel kapcsolatban az agrárminiszter kiemelte, hogy továbbra is azon az állásponton vannak, hogy a baromfiágazati állatjóléti támogatás eljárási rendje nem teszi szükségessé semmilyen harmadik fél közreműködését, ezért "külső cégek" közbenjárását, illetve "sikerdíjak" kifizetését nem tudják értelmezni, és el is ítélik azt. Ahogy Nagy István fogalmazott, ha bárki azt a látszatot kelti, hogy közreműködése ebben megkerülhetetlen, az komoly erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium 2008 óta a Baromfi Terméktanáccsal (BTT) szoros együttműködésben alakította ki a támogatások szakmai tartalmát és igénylési rendjét, végrehajtását pedig a Magyar Államkincstár kezeli. Az ágazati szereplők tisztában vannak az elérhető támogatásokkal és azok igénylésének módjával, ha pedig adminisztratív segítségre van szükségük, fordulhattak és fordulhatnak a BTT-hez vagy akár az agrárkamarai falugazdász-hálózathoz is. A víziszárnyas-ágazat stabilitása érdekében tehát továbbra is arra biztatják a termelőket, hogy tegyenek végre lépéseket a közös piaci értékesítés felé. Létrehozhatnak termelői integrációs szervezeteket vagy termelői csoportokat is, mivel nagyobb árualappal jobb árak és értékesítési feltételek érhetők el a piacon, ahogyan azt számtalan példa támasztja alá itthon és Európában egyaránt.
Mára különösen nehéz helyzetbe sodródtak a sertéstartók, mivel költségeik jelentősen nőttek, miközben a felvásárlási árak egész Európában csökkentek. További hátráltató körülmény, hogy az Európai Bizottság késlekedik az EU-szintű beavatkozással, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint összehangolt termelői tiltakozások is jöhetnek Brüsszelben. A sertéságazat helyzetével kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy a sertéshúspiacon olyan szokatlan intenzitású válság van most, amelyben főként a sertéságazaton és Magyarországon kívüli, külső tényezők okozzák a problémákat. Emiatt e helyzet más kezelési módot igényelne, mint amit a korábbi sertéspiaci hullámvölgyekben az Európai Unió tenni szokott. A leggyorsabb megoldás - rendkívüli uniós támogatás formájában - a mihamarabbi pénzügyi segítség lenne a sertéstenyésztők számára a termelő kapacitások megőrzése érdekében, hiszen konkrét válságkezelő intézkedések nélkül minden eddiginél nagyobb veszteség érheti a szektort, utat nyitva a harmadik országokból származó importnak. Az elmúlt hat hónapban a sertéspiaci helyzet folyamatosan napirenden szerepelt az uniós agrárminiszterek ülésein és az illetékes szakbizottságokban, ahol Magyarország is rendkívüli intézkedéseket sürgetett.
- ismertette a helyzetet Nagy István.
A növénytermelésben az inputpiaci változások okozzák az egyik legnagyobb problémát, mivel az itt is tapasztalható drágulási hullám a terményárak jelentős növekedése ellenére jelentősen rontja a jövedelmezőséget. A műtrágyaszektorban európai műtrágyahiányt is előre vetítettek, mert a gázárrobbanás hatására számos gyár visszafogta termelését, itthon pedig a gazdálkodók a Bige László vállalkozó tulajdonában lévő pétfürdői Nitrogénművek Zrt. piaci magatartását is bírálták. Arra a kérdésre, hogy mennyire látszik biztonságosnak a hazai piac műtrágyaellátása 2022-ben, Nagy István kifejtette, hogy a nemzetközi és hazai piacokon 2020 közepétől beindult energia- és inputár-robbanás a hazai növénytermesztést is példátlan kihívások elé állította. A megemelkedett gabonapiaci árak ellenére a termelői jövedelmek egy részét elvitték a magas inputanyag-költségek. A termelőktől származó jelenlegi információk alapján a hazai műtrágya beszerzése folyamatos, a tavaszi vetési időszak műtrágyaigénye biztosított. Ugyanakkor a műtrágya ára a nemzetközi és hazai piacokon is rendkívül magas, ezért várhatóan a szokásos 1,8-1,9 millió tonnás éves műtrágya-felhasználáshoz képest kevesebb műtrágya kerül idén a szántóföldekre.
Tovább élezi a helyzetet Bige László magatartása, aki a Nitrogénművek Zrt.-vel megvalósított kartellezéssel a becslések szerint 36 milliárd forint kárt okozott a mezőgazdasági termelőknek az elmúlt években, és közvetetten a fogyasztóknak is ártott, mert a magasabb termelési költségek beépültek az élelmiszerek árába is. Önmagában azonban a műtrágya-felhasználás mostani visszafogása nem jelent komoly veszélyt a 2022-es terméskilátásokra, és az agrárminiszter szerint az időjárási körülmények alakulása a műtrágyázásnál nagyobb hatással lesz a várható eredményekre. A kialakult helyzetben Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén a gazdálkodóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a műtrágyák minél hatékonyabb, racionalizált kijuttatására. A rendelkezésre álló műtrágyák optimális és hatékony felhasználását a vidékfejlesztési programokban megvalósított és tervezett beruházások is segítik, amelyek keretében a precíziós gazdálkodást is kiemelten támogatják.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari piacokat érintő, általános világpiaci drágulási hullámmal kapcsolatban Nagy István kifejtette, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árának jövőbeli alakulása a jelenlegi kihívásokkal teli helyzetben nem jelezhető előre megbízhatóan, mivel azokra több egymással is összefüggő tényező hat. Elég, ha csak az orosz-ukrán háborúra, az egészségügyi világválságra, a világgazdaság növekedésének újraindulása, a geopolitikai konfliktusokra, a szigorodó monetáris politikára, egyedi időjárási hatásokra, a nemzetközi agrárpiaci hatásokra, vagy az olaj, a földgáz és a műtrágyák ugrásszerű áremelkedésére gondol az ember. E tényezők kimenetele nehezen jósolható meg, de az valószínűnek látszik, hogy még egy jó darabig együtt kell élni a magas árakkal.
- húzta alá Nagy István.
A minisztérium által az Európai Bizottságnak a 2021-es év végén benyújtott magyar KAP stratégiai tervvel, és annak elbírálásával kapcsolatban a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar KAP stratégiai terv elkészültét példátlan összefogás és közös munka előzte meg. A dokumentum a termelők, az érdekképviseleti szervezetek, a kutatóintézetek és a minisztérium együttes munkájával állt össze és nyerte el végleges formáját 2021 decemberében. Ugyanakkor az idei év első felében még intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottsággal a terv elfogadása érdekében, ami várhatón a második félévben történik meg. Nagy István beszélt arról is, hogy a stratégiai terv bizottsági jóváhagyását követően véglegesíteni kell az intézkedések hazai végrehajtási rendeleteit, és megfelelően tájékoztatni kell a gazdálkodókat és az élelmiszeripari vállalkozókat az új szabályokról. A terv nyári elfogadása még megfelelő időkeretet nyújtana e feladatok elvégzéséhez. Ahhoz, hogy időben és hatékonyan tudjon elindulni az új támogatási rendszer, a minisztérium már most megkezdte a végrehajtási rendeletek előkészítését, illetve az érintetteket is folyamatosan tájékoztatja a fejleményekről.
A kormány 2027-ig rekordösszegű, több mint 4200 milliárd forintnak megfelelő vidékfejlesztési támogatás felhasználását tervezi, amelynek jelentős részét a hazai agrárgazdasági beruházások ösztönzésére kívánja fordítani. Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb fejlesztési célok, Nagy István kifejtette, hogy a vidékfejlesztési támogatásokra elkülönített - valóban történelmi léptékű - összeg révén a vidéki térségek gazdasági gerincét jelentő mezőgazdasági és élelmiszertermelői tevékenység hatékonnyá, eredményessé és jövedelmezővé válhat. A beruházási támogatásoknál a legfontosabb fejlesztési prioritás az élelmiszeripari ágazat további megerősítése, a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelése, és a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások ösztönzése.
- emelte ki Nagy István.
Az új források terhére a tárca már a tavalyi átmeneti évben is több vidékfejlesztési pályázatot jelentetett meg. Az idei évben várható újabb kiírásokkal kapcsolatban az agrárminiszter elmondta, hogy napirenden szerepel az állattartó telepek fejlesztéséről, illetve az ültetvények telepítéséről szóló pályázatok újranyitása. A még tervezett új felhívások közül kiemelte az idén tavasszal megjelenő, lovas létesítmények fejlesztése című felhívást, amely a fedett lovardák kialakítását kívánja ösztönözni a lovassport és lovas turizmus fejlesztése érdekében. El szeretnék érni továbbá, hogy az állattenyésztési ágazat legtöbb szereplője számára elérhetők legyenek a magasabb állatjóléti standardok fenntartását segítő támogatások, de ennél még a tervezési és egyeztetési szakaszban vannak.
(A címlapkép és a cikkben szereplő képek forrása: Agrárminisztérium)