Miért érdemes műtrágyát használni?

A műtrágya segíti a növények növekedését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növények általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás, ezért is fontos, hogy úgy vásároljunk, hogy tudjuk, mit akarunk trágyázni és miért, illetve pontosan milyen összetevőkre van szüksége a növényünknek - írja a gardeners.com.

Érik a globális műtrágya-krízis: leállnak a gyárak, ellátási gondok jöhetnek

Brutális műtrágyahiány fenyeget.

Természetes vagy kémiai műtrágyát használjunk? 

A kémiai megoldásokon túl érdemes kipróbálni a különböző természetes műtrágyákat is, pláne kiskertben, kisebb területen gazdálkodóknak. A természetes trágyák is ugyanolyan hatással vannak a növényekre, serkentik azok növekedését, segítik a terméshozást, és javítják a talaj egészségi állapotát anélkül, hogy károsítanák azt. A kémiai műtrágyák között bizony akadnak olyanok, amelyek túl erősek lehetnek a növények és a talaj számára, ráadásul akár a környezetet is károsíthatják.

Melyiket válasszuk: folyékony, vízben oldódó, szemcsés vagy lombtrágya?

Folyékony műtrágyák

A folyékony műtrágyákat jellemzően vízzel hígítva, és öntözőkannával kijuttatva használják a növény gyökérzónájánál. Hátrányuk, hogy a csapadék könnyen kimoshatja őket a talajból, ezért rendszeresen, általában kéthetente meg kell ismételni a haználatukat, ugyanakkor általában már néhány héten belül látszik az alkalmazásuk eredménye. 

Vízben oldódó műtrágyák

A vízben oldható műtrágyák általában finom kristályok formájában kaphatók, vízben oldhatók, és a növények gyökerénél ajánlott használni őket. Olyanok, mint a folyékony műtrágyák, gyorsan felszívódnak, viszont gyakran meg kell ismételni a használatukat. 

Szemcsés műtrágyák

A szemcsés műtrágyák kijuttatása döntően kézzel vagy szórógéppel történik. Lassan A szemcsés műtrágyák lassan szívódnak fel a talajban, viszont hatásuk így tovább tart, ugyanakkor a tápanyagként történő hasznosulásukra is várni kell. Elég 3-4 hetente megismételni a kijuttatásukat, amelyet könnyedén, a talajba bekeverve is megtehetünk. 

Lombtrágyák

A lombtrágyák hatóanyagai a leveleken keresztül szívódnak fel, így támogatva azok egészségét és növekedését. A kijuttatott műtrágya típusa komoly hatással van a növény fejlődésére, így vásárlás előtt érdemes tanulmányozni az egyes termékek fő összetevőit, illetve azok arányát. 

Mik a műtrágyák fő összetevői?

A műtrágyák fő összetevői a nitrogén, a foszfor és a kálium, jelöléskor gyakran használják az N-P-K rövidítést. A termékek csomagolásának a három betű mellett általában számokkal jelzik az egyes elemek arányát, logikusan az első szám jelzi a nitrogént, második a foszfort, harmadik pedig a káliumot. Ezek a jelölések óriási segítséget adhatnak a vásárláskor, hiszen a különböző összetevők aránya alapján tudhatjuk, melyiket, mikor érdemes használnunk. 

Nitrogén

A nitrogén olyan esszenciális tápanyag, amely a természetben nem érhető el könnyen a növények számára, ezért is ajánlott műtrágyával pótolni. A nitrogén nagyon gyorsan felszívódik, alkalmazása után a növénye növekedése felgyorsul, a levelek pedig élénk színűek és egészségek lesznek. A nitrogénhiányos növény egyértelmű jele a sárga, száraz levél, így ha ilyet tapasztalunk, jöhet a nitrogén!

Foszfor

A foszfor elősegíti a gyökérnövekedést, valamint a virág- és gyümölcsképződést. Ha például a rövid tenyészidejű egynyári növényeknek sok foszfort adunk, akkor több energiát fordítanak majd a virágzásra, és egészen őszig csodásak lesznek. Nem árt azonban tudni, hogy a foszfor felszívódás hosszabb ideig tart, illetve túlzott használata vízszennyezést okozhat, ezért például kerti csapok közelében óvatosan használjuk. 

Kálium

A kálium segíti a növényeket az erős sejtszerkezet kialakításában, támogatja az általános egészségi állapotukat, emellett a betegségekkel és a stresszel szembeni ellenállásukat is erősíti. A magas káliumtartalmú műtrágyakat gyakran használják a palántákon, illetve az átültetett növényeken, így segítve azok erős fejlődését és egészséges növekedését. 

Mivel és mikor trágyázzam a növényeimet?

Évelő növények

Az évelő növények általában az év egy meghatározott időszakában virágoznak, megfelelő virágképzésükhöz azonban elengedhetetlen a folyamatos metszés és műtrágyázás. Az évelőket általában tavasszal érdemes trágyázni, ilyenkor ébrednek ugyanis fel a nyugalmi állapotukból. Ezt követően ősszel ajánlott megismételni a trágyázást, hiszen így tudnak elegendő energiát elraktározni a pihenőidő előtt. Érdemes magas foszfortartalmű műtrágyákat használni az évelő növényeknél, így lesz ugyanis erősebb a virágzásuk. 

Cserjék

A cserjéket tavasszal és néha ősszel is érdemes trágyázni, fontos azonban, hogy kerüljük a késő őszi trágyázást, a nyugalmi állapotba kerülés előtt ugyanis nem ajánlott serkenteni a növények növekedését. Emellett csak elpazaroljuk az értékes műtrágyát, hiszen a növény ilyenkor nem is hasznosítja azt megfelelően. 

Zöldségek

A zöldségeknek a termésképzés miatt rendszeresen műtrágyára van szükségük, ezlehet folyékony, de akár szemcsés is, attól függően, hogyan gyakran alkalmazzuk. Tavasszal ültetéskor alkalmazzunk inkább lassan felszívódó szemcsés műtrágyát, és körülbelül 3-4 hetente ismételjük meg az adagolását. Használhatunk folyékony műtrágyát is, de ne feledjük, hogy ebben az esetben gyakrabban kell kijuttatnunk azt a növényeknek. 

Egynyári növények

Az egynyári növényeknek fontos a megfelelő mennyiségű trágyázás, különösen azért mert csak egy szezont töltenek a kertünkben, így nem sokáig láthatjuk őket virágozni. Használjunk az egynyáriakhoz magas foszfortartalmú trágyát a vegetációs időszakban, de a kerti csap, illetve egyéb víztestek közelében figyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl sok foszfor a talajba, ezért itt alkalmazzunk inkább 5-5-5 arányú műtrágyát.