Az integrált növényvédelem során az ember úgy igyekszik egészségesen tartani a növényállományait, hogy csak a legvégső esetben kelljen növényvédő szereket használnia ezek megóvása érdekében. Eljöhet azonban az a pillanat, amikor minden odafigyelés, minden előkészület és óvintézkedés ellenére ezekhez a szerekhez kell nyúlnia. Ezt azonban mindenképpen a megfigyelésekre alapozottan kell elvégezni - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ezek közé tartozik a növényvédelmi előrejelzés, a nem növényvédő szeres védekezési módszerek és a növényvédő szerek okszerű felhasználása.

Mit kell tudni a növényvédelmi előrejelzésről?

Üzemi szinten, a károsítók előrejelzése nélkülözhetetlen a védekezés szükségességének, valamint a hatásos védekezés optimális időpontjának az eldöntéséhez. A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, valamint tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, a helyi időjárási adatok, valamint a növény fenológia nyomon követése is. Szakmailag képesített tanácsadók javaslatait is célszerű igénybe venni.

A folyamatos előrejelzés (monitoring) eredményei alapján a növényvédelmi szakirányítónak (növényvédelmi szakmérnöknek, növényorvosnak) el kell döntenie, hogy kell-e növényvédelmi intézkedéseket foganatosítani, és ha igen, mikortól, továbbá milyen jellegűeket. A kórokozók fertőzőképessége és a gazdanövény fogékonysága meghatározó a betegség kialakulásában. A környezeti tényezők (időjárás, elővetemény, talajművelés, vetésidő, tápanyag-ellátás, stressz állapot stb.) a növény és a kórokozó közti "versenyt" évjáratonként, különböző mértékben befolyásolják.

Az egyes kártevőket a megfelelő fejlődési állapotukban és a megfelelő helyen (pl. talajban: a talajlakó kártevőket; növényen, illetve növényi részen: burgonyabogár tojáscsomóját a burgonya levél fonákján, repce-fénybogarat a repce virágbimbóin) kell megvizsgálni. Ez egyrészt egyedszám-felmérést, másrészt életképesség vizsgálatot jelent. A kártevő ízeltlábúak (pl. molyok, bogarak, levéltetvek, tripszek) egy része különböző módon csalogató rovarcsapdákkal (pl. ivari csalogatócsapdákkal, fénycsapdával, színcsapdával) megfigyelhető. A csapdázott egyedek számából következtethetni lehet a faj rajzásmenetére.

Az előrejelzések alapján jelentős mértékben csökkenthető a peszticid-felhasználás. Ilyen technológia alkalmazása esetén egyrészt csökken a növényvédelmi kezelések száma és költsége, másrészt kisebb a környezet növényvédő szer terhelése.

Melyek a nem növényvédő-szeres (kémiai) védekezési módszerek?

A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét. Egy ilyen gyakorlati példa a gyapottok-bagolylepke ellen alkalmazható parazitoid fürkész fajok. Megállapítható azonban, hogy ezen a téren még további kutatások és fejlesztések szükségesek, hogy még szélesebb körben és még sikeresebben legyenek felhasználhatók a gyakorlatban.

Mi vonatkozika a növényvédő szerek okszerű felhasználására?

Ilyenkor törekedni kell arra, hogy az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a még hatásos, lehető legkisebb dózist használja az ember. A kezelések számát minimalizálni kell, a károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint meg kell oldani a foltkezelés alkalmazását. Ügyelni kell arra is, hogy a károsítók populációi ne váljanak rezisztenssé. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) javaslata szerint célszerű kombinált hatóanyagú növényvédő szereket alkalmazni, vagy a különböző hatásmechanizmusú készítményeket felváltva használni. Olyan kultúrák esetében, ahol sok védekezésre van szükség, soha nem szabad ugyanazt a terméket alkalmazni az összes kezelésnél.

Az utóbbi időben bekövetkezett technikai fejlődés, az űrtechnológia, számítógépek, helymeghatározó eszközök, térképészeti megoldások, speciális GPS által vezérelt mezőgazdasági gépek, lehetővé tették a helyspecifikus, precíziós növénytermesztés folytatását, azonban ezek által nem feltétlenül mellőzhető a helyi szakértői tudásbázis. Ezen előrejelzések, diagnosztikai jelzések még tökéletesítésre várnak különösen a növényvédelem területén, sok-sok adat feldolgozásával. Ezen technológiák tökéletesedésével, s alkalmazásának növekedésével a termelésben felhasználandó anyagok mértékét optimalizálni lehet, s csak a szükséges mennyiségű inputanyagot kell a megfelelő helyre és időpontban kijuttatni, mely tényezők a gazdaságosságot is kedvezően befolyásolhatják.