Veres Virág Cintia • 2022. március 15. 06:00
Ha kiejtjük azt a szót, hogy galamb, a legtöbbünknek valószínűleg a pályaudvarokon és a padok környékén "bandázó" madarak jutnak eszünkbe. Az viszont már kevesebbekben merül fel, hogy egykor az egyik legkedveltebb húsfajta volt - persze nem az említett utcán táplálkozó egyedek. Nagyszüleink, dédszüleink asztalára még heti rendszerességgel kerülhetett ebből a nem mindennapi húsból, mára azonban már szinte teljesen kikopott a menüből. Pedig rendkívül egészséges és különleges ételeket lehet belőle készíteni. De vajon mi ennek az oka? Miért viszonyulnak így a magyarok a galambhoz, mikor külföldön odáig vannak érte? Megéri velük foglalkozni egyáltalán? Kérdések hada állhat előttünk, most épp ezeknek próbált meg utánajárni az Agrárszektor szakértők segítségével.
Az általunk megkérdezett szakember, Barabás János, a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza szerint igazi koronája lehet a hétnek egy galambhúsleves. De sokféleképpen felhasználható a levesen kívül is, hiszen remek sülteket, főételeket (például töltött galambot), lehet belőle készíteni. Mint fogalmazott, az ágazat kemény 30 éves lemaradásban van, és ez az a lemaradást, melyet ők most próbálnak behozni. Népszerűsítik Dubajban, Németországban és egyéb országokban is, emellett sikerült elérniük azt is, hogy híres magyar séfek is kapkodjanak a galambhúsért. Ennek ellenére továbbra sem epedezünk mi, magyarok érte, pedig érdemes lenne beiktatni az étkezésekbe, mivel, mint megtudtuk, rengeteg fontos anyagot tartalmaz, és igazi gourmet fogások készíthetők belőle, elérhető áron.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Nem volt ez mindig így
A 80-as években még volt kereslet a galambra, akkor előszeretettel fogyasztották az emberek. Rengeteg vasat, magnéziumot és egyéb fontos vitamint tartalmaz, amik más húsokban nem feltétlenül érhetőek el. A csirkével ellentétben vörös húsról beszélünk, és a keléstől a vágásig rövid idő telik el. A felsoroltakból látszik, hogy valóban különlegességről van szó, mégsem vagyunk befogadóak.
- fogalmazott Barabás János.
Megemlítette azt is, hogy itthon ugyan nem, de külföldön újra kezdik felismerni a galambhúst és a belőle készült termékeket. Fontos céljuk, hogy népszerűsítsék, ennek az egyik leginkább bevált módja a kóstoltatás. Ilyenkor rájönnek az emberek arra, hogy valóban egy különleges húsról van szó, nem kell tőle idegenkedni.
Mennyi az annyi?
Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke lapunknak elmondta, hogy nagyjából 2500-3000 forintot kell feldolgozottságtól függően fizetni a galamb darabjáért - ez körülbelül 45-50 dekát teszi ki, tehát az ár nem kilogrammban értendő. Hozzátette, hogy vannak olyanok is, akik saját maguknak termelik meg, de ez a kisebb réteg. Elmondása szerint a fiatalabb generációkat abszolút nem érdekli a galambtenyésztés, az idősebbek pedig már nem bírják, nagyon sok telep maradt és áll is üresen.
Kapkodnak érte a luxuséttermek
A feldolgozott termékekért már jobban nyúlnak a vásárlók is, a szuvidált húsok például kelendőek, hiszen ilyenkor nem is kell mást tenni, csak betenni a sütőbe vagy az olajba, és 5 perc alatt ropogósra sütni. A szakértők szerint azért nincsen Magyarországon húsgalamb tenyésztés, mert az elmúlt 3 évtizedben nem sikerült fejlődni benne. 2018 decemberében azonban meghirdetésre került a Szárnyaló gazdaság" Nemzeti Húsgalamb Program, mely némi feltámadást jelenthet az ágazatnak. A népszerűtlenség ellenére azért van, ahol kelendőek még Magyarországon is a galambok, ez a hely pedig nem más, mint a luxuséttermek, több Michelin-csillagos étterem étlapján is megtalálható a vendégek nagy örömére.
Se ki, se be
Mivel nem túl nagy a kereslet-kínálat, így sajnos nem lehet beszélni se exportról, se importról.
- mondta Barabás János.
Mit követel a piac?
A cél az, hogy egy teljeskörű piacot lehessen kialakítani, melyben az elmondások szerint partner a kormány is és az Agrárminisztérium is. Korábban mindenféle galambot felvásároltak, még a postagalambot is, melyek egymáshoz viszonyítva persze változóak voltak, illetve a húsminőség is semleges volt. A jelenlegi piac azonban azonosságot követel, súly szerint a 42-47 deka az ideális. De fel lehet dolgozni a kisebb galambokat is, például levesbevalóként.
Óriási lépés a hazai galambtenyésztésért
Mint megtudtuk, a cél egy teljesen új telep megépítése Görbeháza határában lévő, könnyen megközelíthető, útmenti területen. Itt a tervek szerint lesz egy vágóhíd feldolgozó üzemmel, mögötte egy tízezer költőpáros modern tenyésztőtelep, esetleg egy takarmánygyártó üzem. A gyártó- és feldolgozó¬kapacitást úgy tervezik, hogy az képes legyen kiszolgálni egy húsgalambtenyésztő-integrációt is.
- fogalmazott a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza.
Kiemelte azt is, hogy a pénz nem mindig minden, és nagyon fontosnak tartják azt, hogy a hozzáadott értékek ne külföldre kerüljenek, hanem maradjanak itthon, Magyarországon. Emellett támogatások is vannak az ágazatban: a gazdálkodók a 2022. január 15. és március 31. közötti időszakban beszerzett galambokra 2022-ben a korábbiakkal megegyező feltételekkel igényelhetnek támogatást, amelyre 50 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Nagy István kijelentette, hogy a támogatási kérelmeket április 1-8. közötti időszakban lehet majd a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani.
Addiktív szakma
Szabó Zsolt, mint fogalmazott, ez az egész egy külön életforma. Van, akinek már 14-15 éves korában megtetszik, marad, és persze van, aki elhagyja a pályát. Rengeteg tanulást és munkát igényel, egy kezdőnek pedig kifejezetten nehéz dolga van. Az elhivatott szakemberek próbálnak segíteni, a népszerűsítés és a kemény munka mellett egyik fő céljuk az, segítséget tudjanak nyújtani azoknak, akiknek szükségük van rá.